A vizelet inkontinencia típusai

A vizeletvisszatartási nehézségeket a tünetek alapján öt csoportba sorolhatjuk, így beszélhetünk stressz-, késztetéses, túlfolyásos, funkcionális és kevert inkontinenciáról.

Stresszinkontinencia

A stresszinkontinencia jellemzője, hogy önkéntelenül kis mennyiségű vizelet távozik a hasban uralkodó nyomást hirtelen megemelő tevékenységek végzésekor, többek között köhögéskor, erőlködéskor, tüsszentéskor, nehéz tárgyak megemelésekor. Fiatal és középkorú nőkben ez a vizelet inkontinencia leggyakoribb formája.

Okozhatja a húgyúti záróizom meggyengülése, ami például szüléskor, medencekörnyéki műtétek után jelentkezhet, az eltelt évek száma, túlsúly, dohányzás, cukorbetegség még tovább ront rajta. Továbbá a húgycsőnek, illetve a húgyvezetékeknek a rendellenes elhelyezkedése. Menopauza után az ösztrogénhiány csökkenti a húgycső rugalmasságát a vizelet áramlásával szemben.

Férfiakban a stresszinkontinencia prosztataműtét után léphet fel, ha a húgycső felső része vagy a húgyhólyagnyak megsérül.

Súlyossága alapján három stádium különböztethető meg:

• I-es stádiumban csak a fokozott hasűri nyomás esetén fordul elő akaratlan vizeletelcseppenés;
• II-es stádiumban kisebb megterhelés esetén (pl. járáskor) is távozik akaratlanul vizelet;
• III-as stádiumban nyugalomban is előfordul a vizelet akaratlan elengedése.

Súlyos stresszinkontinencia esetén szinte folyamatosan ürül a vizelet (ezt néha teljes inkontinenciának nevezik). Felnőttekben ez általában annak a következménye, hogy a húgyúti záróizom nem képes megfelelően bezáródni. Gyermekekben születési rendellenesség is állhat a háttérben.

Késztetéses inkontinencia

Az inkontinenciának ebben a formájában hirtelen, intenzív vizelési inger jelentkezik. Ezt a beteg képtelen elnyomni, emiatt válik irányíthatatlanná a vizelettávozás. Egyes betegek a sürgető inger ellenére képesek a vizeletet átmenetileg visszatartani. Általában nagyon kevés idő van eljutni a mellékhelységig a "baleset" bekövetkezése előtt.

A késztetéses inkontinencia a leggyakoribb típusa az idősekben fennálló idült inkontinenciának, pontos oka gyakran ismeretlen. A kor előrehaladtával a húgyhólyag izmainak működése fokozódik, a záróizmok összehúzódása romlik, ezek együttesen felelhetnek az inkontinencia kialakulásáért. További lehetséges ok lehet a vizelést gátló homloklebeny működésének megváltozása is. Ezek a változások agyi rendellenességekhez, például szélütéshez és demenciához társulhatnak.

A húgyhólyag krónikus túlműködése – a húgyhólyag-túlműködés – időskorban gyakori, következményeként hirtelen, erős vizelési inger lép fel, valamint a betegnek gyakran kell vizelnie éjjel és nappal egyaránt.

Túlfolyásos inkontinencia

A túlfolyásos inkontinencia jellegzetessége, hogy akaratlanul, kis mennyiségű vizelet szivárog ki. Oka általában valamilyen elzáródás vagy a húgyhólyag gyenge izomösszehúzódása, amely miatt a hólyag ürülése nem teljes.

A visszamaradó vizelet miatt a húgyhólyag túltöltődik és megnagyobbodik. A húgyhólyagban levő nyomás addig emelkedik, míg kis mennyiségű vizelet ki nem csordul.

Életkortól függően más és más állhat a jelenség hátterében. Gyermekeknél fejlődési rendellenességként a húgycső végének vagy a húgyhólyag nyakának szűkülete lehet az ok. Férfiaknál a megnagyobbodott prosztata szűkítheti a húgyhólyagból a húgycsőbe vezető nyílást.

Néha prosztataműtét után hólyagnyaki vagy húgycsőszűkület alakulhat ki. Mindkét nemben okozhat túlfolyásos inkontinenciát a székrekedés, ha a végbélben felgyűlő széklet nyomja a hólyagnyakat vagy a húgycsövet. Több, az agyat, a gerincvelőt vagy az idegimpulzusokat befolyásoló gyógyszer (pl.: az antikolinerg szerek és az ópiumszármazékok) korlátozhatja a húgyhólyag összehúzódásait, és okozhat túlfolyásos inkontinenciát. A betegséget a húgyhólyagot bénító idegsérülés (neurogén hólyag) is kiválthatja. A cukorbetegség szintén túlfolyásos inkontinencia kialakulásához vezethet.

Funkcionális inkontinencia

Funkcionális inkontinenciáról beszélünk, ha a bevizelés azért alakul ki, mert a beteg valamilyen okból kifolyólag nem képes (vagy nem akarja) időben elérni a mellékhelységet. Leggyakoribb okok a mozgásképtelenséget eredményező tényező, egyfelől a szélütés vagy súlyos ízületi gyulladás, másfelől a szellemi teljesítményt érintő állapotok, például az Alzheimer-kór, vagy a magas vérnyomás, a Parkinson-kór által okozott demencia. Egyes ritka esetekben a beteg annyira depressziós vagy érzelmileg annyira lehangolt, hogy nincs kedve a mellékhelyiségbe menni.

Kevert inkontinencia

Kevert inkontinenciáról beszélhetünk, ha a vizelet inkontinencia több típusa egyidejűleg van jelen. Gyermeknél fennálló vizelet inkontinencia lehet például fejlődési rendellenesség és pszichés tényezők következménye. Egy férfinál előfordulhat egyszerre prosztatamegnagyobbodásból származó túlfolyásos, valamint agyvérzésből eredő késztetéses inkontinencia. A kevert inkontinencia leggyakoribb formája a nőkben kialakuló késztetéses és stresszinkontinencia keveréke.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus