Mi az a neurogén hólyag?
megjelent:
Neurogén hólyagról akkor beszélünk, amikor a húgyhólyag működését irányító idegrendszeri szabályozás sérül. Ennek következtében a hólyag nem megfelelően tárolja vagy üríti a vizeletet, ami vizelési panaszokhoz, inkontinenciához vagy akár súlyos szövődményekhez is vezethet.
A neurogén hólyag kifejezés gyűjtőfogalom: nem egyetlen betegséget jelöl, hanem különböző idegrendszeri károsodások következménye lehet. Napjainkban az irodalom és a szakmai irányelvek ehelyett az ANLUTD kifejezést használják, ami egy angol mozaikszó (adult neurogenic lower urinary tract dysfunction, felnőtt neurogén eredetű alsó húgyúti traktus működési zavara) rövidítése. Ez a megnevezés pontosabb, mivel a folyamat gyakran nem csupán a húgyhólyag összehúzó (detrusor) izmot érinti, hanem a húgycsövet és az azt szabályzó izomgyűrűt (szfinktert) is.
A betegség sajnos a mai napig aluldiagnosztizált, orvoshoz fordulni javasolt, ha neurológiai betegség mellett újonnan fellépő vizelési panasz jelentkezik, ha visszatérő húgyúti fertőzések fordulnak elő, ha vizelet-visszatartási vagy vizeletürítési nehézség alakul ki. Megfelelő gondozással a legtöbb beteg teljes, aktív életet élhet.
Mi okozhat neurogén hólyagot?
A hólyagműködés irányítása az agy, a gerincvelő és a perifériás idegek összehangolt munkáját igényli. Bármely szinten bekövetkező sérülés zavart okozhat.
Gyakori kiváltó okok:
- gerincvelő-sérülés, baleset
- stroke (szélütés)
- sclerosis multiplex
- Parkinson-kór
- diabéteszes neuropátia - cukorbetegséghez társuló perifériás idegkárosodás
- veleszületett idegrendszeri rendellenességek (pl. spina bifida)
- gerincműtétek vagy kismedencei műtétek utáni (iatrogén) idegsérülés
Klinikailag fontos, hogy a neurológiai betegségben szenvedő betegek rendszeres urológiai szűrése és rizikóbecslése szükséges, mert a vizeléssel kapcsolatos problémák a tartós betegség alatt bármikor jelentkezhetnek, nem feltétlenül az alapbetegség diagnózisának felállításakor.
A neurogén hólyag tünetei
A panaszok sokfélék lehetnek, és az alapbetegségtől függően változnak:
- gyakori vizelési inger
- éjszakai vizelés
- vizeletcsepegés vagy teljes inkontinencia
- nehéz, elhúzódó vizelés
- visszatérő húgyúti fertőzések
- alhasi teltségérzés
Fontos tudni, hogy a neurogén hólyag kezdetben akár tünetmentes is lehet, miközben a felső húgyutak (ureterek, vesék) már károsodnak. A fenti panaszok ugyanakkor más állapotokban is jelentkezhetnek, neurogén hólyagra elsősorban neurológiai betegségekben szenvedő betegeknél kell gondolni.
Milyen formákban jelentkezhet kóros hólyagműködés?
1. Túlzottan aktív hólyag (neurogén detrusor túlműködés)
A hólyag akaratlanul összehúzódik, még kis vizeletmennyiségnél is. Jellemző tünetek:
- sürgető vizelési inger
- gyakori vizelés, vizelések alkalmával csak nagyon kevés vizelet ürül
- vizelet-visszatartási képtelenség (inkontinencia)
2. Alulműködő hólyag
A hólyag nem húzódik össze kellő erővel, így nem tud kiürülni. Jellemző tünetek:
- nehéz vizelés indítás még vizelési inger hatására is
- gyenge vizeletsugár
- jelentős maradék vizelet
- visszatérő húgyúti fertőzések
3. Koordinációs zavar (detrusor-sphincter disszinergia)
Vizeléskor a hólyag és a záróizom nem működik összehangoltan,tehát a húgyhólyag összehúzódik, hogy a vizeletet kiengedje, de a záróizomgyűrű nem lazul el, így mégsem tud ürülni a vizelet, ez magas hólyagnyomást és vizelet-visszafolyást (vesicourethralis reflux, VUR) okozhat.
Milyen szövődményekkel járhat?
A neurogén hólyag nemcsak életminőségi, hanem szervkárosító állapot is lehet. Kezeletlen vagy nem megfelelően gondozott esetben kialakulhat:
- visszatérő húgyúti fertőzés
- hólyagkő
- vese üregrendszeri tágulat
- vesefunkció-romlás, krónikus veseelégtelenség
- ritkán hólyagdaganatok kockázatának növekedése
Hogyan történik a diagnózis felállítása?
A kivizsgálás célja a hólyagműködés pontos feltérképezése és a szövődmények kizárása.
Gyakori vizsgálatok:
- részletes kórelőzmény és vizelési napló
- vizeletvizsgálat, labor
- hasi és vesék ultrahangvizsgálata
- maradék vizelet mérése
- urodinamikai vizsgálat (a hólyag nyomás- és kapacitásviszonyainak katéteres mérése)
Az urodinamika kulcsszerepet játszik a kezelés megválasztásában.
Hogyan kezelhető a neurogén hólyag?
A kezelés mindig egyénre szabott, és három fő célt szolgál: a vesék védelmét, a hólyagkárosodás megelőzését és az életminőség javítását.
A konzervatív kezelési módszerek közé tartozik a folyadékbevitel szabályozása és az időzített vizelés. Figyelni kell arra, hogy optimális mennyiségű folyadékot fogyasszunk (se túl keveset, se túl sokat), a napon belül egyenletesen elosztva, és kerüljük az irritáló hatású italokat (koffein, alkohol, szénsavas-cukros üdítők). A vizeletürítés egyenletes időközönként történjen, az orvossal egyeztetett időnként, ne az erős vizelési inger jelentkezésekor. Meg kell próbálni teljesen kiüríteni a hólyagot. Ezekkel a módszerekkel elkerülhető a hólyag irritációja, túltelítődése és számos szövődmény kialakulása.
Eszközös beavatkozást igénylő, de megtanulható és otthon is alkalmazható módszer az időszakos önkatéterezés. Ez napi többszöri, steril technikával történő hólyagürítést jelent, amire kezelőorvosa taníthatja meg.
Gyógyszeres kezelés részeként többféle készítmény áll rendelkezésre:
- hólyagizom-ellazító szerek (antimuszkarinikumok)
- β3-receptor-agonisták
- hólyagba adott botulinum toxin (botox) injekció - tartós hatású megoldás túlműködés esetén
Elektronikus és neurostimulatív kezelések: a keresztcsonti (szakrális) neuromoduláció (SNM) új módszer. Egyes betegekben hatásos lehet, de a bizonyítékok számának emelkedése ellenére a betegkiválasztás és a hosszú távú eredmények terén még vannak bizonytalanságok.
Súlyos esetekben jöhetnek szóba műtéti lehetőségek:
- hólyagkapacitás-növelő műtétek
- vizeletelterelés, urosztómia (húgyhólyagból, vagy akár a vesék magasságától a hasfalon kívülre vezetett sztómazsákba ürülő vizelet, urosztóma)
- záróizom-beavatkozások
Forrás: WEBBeteg
