Nőgyógyászati lézerkezelés: hogyan zajlik, és mikor alkalmazzák?

Az intimlézert az intim fiatalság megőrzésére, az inkontinencia és a hüvelyszárazság kezelésére, illetve a szexuális élet javítása érdekében ajánlják, tudni kell azonban, hogy az eljárás hatásossága nem minden kezelési cél esetében bizonyított. Hogyan is működik az intimlézer, milyen esetekben használják és mi várható a kezelés eredményeként?

A lézertechnika fejlődésének köszönhetően több más alkalmazási terület mellett lehetőség nyílt arra is, hogy nagyteljesítményű lézer hüvelyi területre irányításával hőenergiát juttassanak a hüvelyfal szöveteihez, ami közvetve befolyásolja a kismedence egyéb kötőszöveteinek állapotát is. A kezelés során a lehető legnagyobb, de még nem káros hőmennyiséget juttatnak az intim területre.

Hogyan zajlik a nőgyógyászati lézerkezelés?

Az intimlézer kezelés többféle eljárást takarhat, de alapvetően egy kétlépcsős folyamat. Az első lépés az úgynevezett többszörös mikro-impulzus, mely elsősorban a hüvelyfal felső rétegére gyakorol hatást. Ezt egy mély hőeffektus, egy non-ablatív (vagyis bőrsérüléssel nem járó esztétikai beavatkozás, rövid gyógyulási idővel), 1000 milliszekundum idejű kezelés követi.

Egy intimlézeres kezelés 30-40 percet vesz igénybe, és a beavatkozást 3 alkalommal szükséges elvégezni, betartva a kezelések közötti 3-4 hét pihenőidőt.

A lézerkezelés direkt és indirekt hatásai

A kezelések során a lézeres hőhatás eredményeként kétfajta hatással lehet számolni.

• Direkt hatás: közvetlen hőhatást fejt ki a hüvelyfal szövetére, befolyásolva a hüvelyfal redőzetét, rugalmasságát, stimulálva a kollagénszintézist és normalizálva a hüvelyváladék termelődését.
  
• Indirekt hatás: a hőhatás alhasi vérbőséget okoz, amely a hüvelyfal nyálkahártyája mellett közvetve hatással van a hüvelyfal izomzatára, a környező kismedencei szervek kötőszöveteire és ez extracelluláris mátrixra (a kötőszöveti sejteket körülvevő, fehérjékből és szénhidrátokból álló hálózat).

A lézerkezelés jelentette hőhatás az alábbi szövetekre fejti ki hatását:

• Szalagok - Páros kötőszöveti kondenzátumok, melyek a kismedence középső részén helyezkednek el, és nemcsak a hüvely felső részét, hanem a méh támasztószalagjait is képezik.
• Vagina körüli kötőszövet - A lézeres kezelésnél a hosszúhullámok kiváltotta hőeffektus legfőbb célállomásai ezek, és a kezelések legkedvezőbb hatása itt következik be.
• A hüvelyt körülvevő, a környező izomzattal szorosan összenőtt, ideg- és érellátásban rendkívül gazdag kismedencei izomszövet.

Tudni kell ugyanakkor, hogy a direkt hatás kedvező következményeit támasztják alá erősebb bizonyítékok, míg az indirekt hatások esetében bizonytalanabbak és gyengébbek lehetnek az előnyös következmények. Számos nő és nőgyógyász rendelkezik kedvező tapasztalatokkal a módszer szélesebb körű, a hüvelyen túli hatásokról, a szakmai konszenzus szerint ugyanakkor ezek az eredmények még nem tekinthetőek bizonyítottnak.

Milyen problémák kezelésében alkalmazzák az intimlézer kezelést?

A módszer elsődleges alkalmazási területe az elsősorban a menopauza körüli időszakban - az ösztrogénszint csökkenése miatt bekövetkező - hüvelyi tünetegyüttes. Ide tartozik a hüvelyszárazság, a hüvelyi égő érzés vagy viszketés, illetve a fájdalmas együttlét. A hőhatás keltette vérbőség miatt javul a hüvelyi nyálkahártya állapota, aktivizálódnak a kötőszöveti sejtek, növekszik az extracelluláris mátrix vízmegkötő képessége, átrendeződik a hüvely simaizomzata, feltételezhetően ezen változások eredményeként enyhülnek a hüvelyszárazsággal összefüggő panaszok.

Tudni kell ugyanakkor, hogy az eljárás napjainkban is kiegészítő terápiaként merülhet fel, hatásossága nem éri el a hormonpótló terápia eredményeit a panaszok csökkentésében.

Háttér Hüvelyszárazság és menopauza

A kötőszövetek rugalmasságának növekedése a kismedencei szervek pozíciójának javulását eredményezi, a kezelésre különösen a hüvely és a húgycső közötti keskeny kötőszöveti terület és a szalagok reagálnak érzékenyen. Ez a hatás a megnövekedett vízmegkötő képesség által a húgycső lefutásának és a záróizom-működés javulásának köszönhetően a vizeletinkontinencia csökkenésében nyilvánulhat meg, az eljárásnak a stresszinkontinencia kezelésében lehet szerepe. Az elméleti összefüggést ugyanakkor a tudományos vizsgálatok csak részben támasztják alá: vannak olyan hölgyek, akik tünetei csökkentek a kezelést követően, ugyanakkor az inkontinencia kezelésére nem tekinthető bevett terápiás módnak. A hőhatás által keltett kedvező keringési viszonyok sok esetben nem elégségesek a vizelettartási problémák megoldásához, ezért az intimlézer nem pótolja, csak kiegészíti az olyan kezelési módszereket, mint a gátizomtorna vagy szükség esetén a műtét.

Hüvelyfiatalító és a hüvelytágasságot csökkentő (kozmetikai) kezelésként bár sok nő tapasztalhat kedvező változást, önmagában ezen eljárás nem garantál javulást a panaszokban.

Mind a terápiás, mind a szépészeti lehetőségek átfogóbb megismeréséhez még több idő és tapasztalat szükséges.

Kiknél alkalmazható az eljárás?

A nőgyógyászati lézerkezelést igénybevevő páciensek elvileg bármilyen életkorú hölgyek lehetnek, ám leggyakrabban 32 és 80 év között jelentkeznek azok a nőgyógyászati problémák, aminek a kezelése miatt igénybe veszik az eljárást. A kezelés előtt szükséges egy nőgyógyászati konzultáció, amikor a lehetséges gyulladásos elváltozásokat, a HPV-vírust, a cisztákat szűrik, valamint elvégzik a bimanuális és a VTI hüvelyszondás vizsgálatot. A képalkotó hüvelyszonda célja a hüvely falára nehezedő nyomás felmérése. A VTI lehetővé teszi, hogy az orvos feltérképezze a hüvelynek és a medencefenék támasztórendszereinek állapotát, illetve, hogy felmérje a medencefenék izom-összehúzódásait.

Mennyire biztonságos a kezelés?

A hüvelyi lézeres kezelés során az orvosok a hőenergia olyan különböző szintű terápiás hatásait igyekeznek biztosítani, mint amilyeneket a női kismedencei panaszok enyhítésére szolgáló, évszázadokon át bevált kezelések (ülőfürdők, iszappakolás, hüvelyi iszapkezelés) voltak hivatottak elérni. Maga a hőhatás önmagában tehát biztonságosan alkalmazható, ugyanakkor egy rosszul kivitelezett kezelés esetén előfordulhatnak nem kívánatos következmények. A fő kockázat az égés, illetve az ezt követő hegesedés, ami rövid és hosszabb távon is okozhat hüvelyi fájdalmat. Megfelelően végzett terápia során ezek a következmények nem fordulnak elő.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász szakorvos