Hematológiai megbetegedések

A hematokrit vizsgálat eredménye a vérben lévő vörösvértestek százalékos arányára utal. Értéke felvilágosítást ad a vér oxigénszállítási kapacitásáról. A teljes vérkép részeként együtt értékelendő a vörösvértestszámmal, a hemoglobinszinttel és a hemoglobinkoncentrációt jelző értékekkel.

A vashiány nagyon gyakori betegség, a világ lakosságának mintegy fele szenved különböző mértékű vérszegénységben, azon belül is 80 százalékuk nő. A kezdeti tünetek nem minden esetben észlelhetőek, például kiürülnek a vasraktárak, csökken a vastartalmú enzimek működése.

A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos és nem kizárólag erre a kórképre jellemző tünetei olykor megnehezítik a felismerést. A vashiány ugyanakkor számos probléma kiváltó oka lehet, amelyek közül a vashiányos vérszegénység a legsúlyosabb.

Sápadtság, fáradtság, csökkenő teljesítmény: a tünetek mögött vérszegénység is állhat. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vörösvértestek vagy a vérfesték mennyisége kevesebb az optimális értéknél.

Az aneamia perniciosa a vérszegénység egyik hiányállapoton alapuló formája. Alapja a vérképzéshez nélkülözhetetlen B12-vitamin felszívódásának a zavara, melyet a szervezet egy autoimmun folyamata vált ki.

Nagyon sokszor egy-egy vérvizsgálat alkalmával találkozhatunk olyan kifejezésekkel, melyeket előtte még soha vagy nem igazán hallottunk. Most segítünk ezeknek az idegen kifejezéseknek a megértésében!

A K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ám jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját, egyes kutatások szerint pedig a csontok felépítéséhez is szükséges.

Az eozinofil granulociták (eosinophil granulocyták) a fehérvérsejtek egyik csoportját alkotják. A csontvelőben képződnek, az érési folyamat befejeződését követően a vérkeringésbe jutnak. Szerepüket az allergiás reakciókban, és néhány fertőzéstípus elleni védekezésben töltik be. Legnagyobb koncentrációban a nyálkahártyában fordulnak elő.

A teljes vérkép vizsgálat az általános laboratóriumi vizsgálat része, viszont jelentősége miatt szinte minden speciális esetben is, súlyos állapotban vagy bizonytalan diagnózis esetén is megtörténik elemzése.

A limfociták (lymphocyták) a fehérvérsejtek egyik nagy csoportját képezik, 20-40 százalékát alkotják. Ezek a nyirokszervekben képződő sejtes elemek a véráramban és a nyirokrendszerben keringenek, miközben a szervezetet folyamatos ellenőrzés alatt tartják.

Gyermekkorban gyakran találkozunk a visszatérő orrvérzés problémájával. Ez mind a szülő, mind a gyermek számára ijesztő jelenség lehet, és aggodalmat okoz. Az egyik leggyakoribb fül-orr-gégészeti sürgősségi eset az orrvérzés. Legtöbb
esetben a vérzés nem okoz rövid időn belül jelentős vérveszteséget még a laikusok számára nagy mértékűnek tűnő esetekben sem.

Az anaemia nem önálló betegség, hanem tünet, amelynek minden esetben tisztázni kell a hátterét. A kezelés végső céljaként a vérszegénységet előidéző okot kell megszüntetni, és emellett szükséges sokszor a vérszegénység tüneti kezelése is.

A transzferrin molekula egy, a véráramlásban keringő glikoprotein, melynek feladata a vas-ionok szállítása. Többféle transzferrin molekula is ismert, a vérben keringő fajtája egyik legfontosabb feladata a vörösvértestek képzéséhez fontos vas-ion szállítása a csontvelőbe.

Mitől nagyobbodhat meg a lép, milyen tüneteket okozhat a lép megnagyobbodása, milyen vizsgálatokkal mutatható ki és hogyan kezelhető?

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be, fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem.

Nagyon gyakori, hogy a májfunkció laboratóriumi vizsgálata során emelkedett májenzimértékeket mérnek. Egyrészt magának a májnak a betegségei és működésének zavarai emelkedett értékekkel járnak. Másrészt van számos olyan betegség is, amely nem áll közvetlen összefüggésben a májjal, mégis gyakran okozza a májenzimek szintjének emelkedését a vérben.

A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó tényező hatására a vérben keringő vörösvértestek felszínén lévő I-antigén ellen antitestek alakulnak ki.

A vérrögképződés és a következményeként bekövetkező halálozás a vezető halálokok közé tartozik. Emiatt minden olyan orvosi beavatkozás kapcsán, mely fokozott vérrögképződés kockázatával jár, véralvadásgátlásban részesül a beteg.

Az úgynevezett megaloblasztos vérképzés során a vizsgáló orvos nagy, halványan festődő vörösvértesteket lát, amelyek DNS-károsodás miatt alakulnak ki. A sejtek érésében zavar keletkezik, így funkciójukat gyakran nem tudják betölteni, el is pusztulnak. Ez a megaloblasztos vérszegénység (anaemia).

A neutrofil granulociták a fehérvérsejtek egyik fajtáját jelentik, amelyek alapvetően a bakteriális védekezésben vesznek részt. Normális esetben a keringő neutrofil abszolút száma a vérben 2,2-7,9 G/L érték között van. Amennyiben a neutrofil granulociták száma ennél alacsonyabb, neutropéniáról beszélünk.

A leukémiáknak (csontvelődaganatok) több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más sejtjei válnak daganatossá, továbbá más a betegség kórlefolyása, kezelési módja és a betegek gyógyulási esélyei, kilátásai.

A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, a talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.