Hematológiai megbetegedések cikkek

Az alkalikus foszfatáz egy enzim, amely a szervezetben előforduló fehérjék lebontásában vesz részt. A vérvételen alapuló laboratóriumi vizsgálatot általában máj- és csontbetegségek vizsgálatának céljából végzik...

Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló autoimmun betegség, amelyre a vér alvadási zavara jellemző.

Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását eredményezik.

A vas létfontosságú nyomelem, melynek elengedhetetlen a szerepe többek között a vörösvértestek működéséhez, segítségével szállítódik az oxigénmolekula a tüdő ereiből a szervezet minden sejtjéhez. A vér szérum részében a...

A nagy molekulasúlyú vagy frakcionálatlan heparin alkalmazása elég nehézkes, csak orvosi segítséggel adagolható, mert csak vénába adva alkalmazható hatékonyan. Milyen előnyös hatásai vannak? Milyen mellékhatásai...

A csontvelő mibenléte, annak elhelyezkedése, funkciója sokak számára ismeretlen. Sokan csak akkor gondolkodnak el fontosságán, amikor ők maguk vagy közeli hozzátartozójuk olyan betegségben szenved, amely érinti a...

A sportsérülések, balesetek, verekedések kapcsán a hasat ért trauma az esetek negyedében érintheti a lépet. Bokszolóknál, kerékpárral versenyzőknél, autóbalesetet szenvedőknél, verekedések áldozatainál látjuk...

A véralvadásgátló hatású heparin kémiailag sok cukormolekula összekapcsolódásából álló hosszú láncú molekula. A lánc nagy része azonban közömbös a hatás szempontjából, viszont nagy szerepe van a mellékhatások, allergiás...

A vérátömlesztés nem csak a vér adásában merül ki, minden, a véráram alkotóelemeinek pótlását is értjük rajta.

Az infarktus szó hallatán szinte mindenki a szívet vagy az agyat ellátó verőér elzáródása miatt kialakuló betegségre gondol, azonban ez a folyamat nem csak a fent említett két szervet érintheti.

Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének csökkenését jelenti. Fontos tudni, hogy a vérszegénység nem...

Az anaemia nem önálló betegség, hanem tünet, amelynek minden esetben tisztázni kell a hátterét. A kezelés végső céljaként a vérszegénységet előidéző okot kell megszüntetni, és emellett szükséges sokszor a vérszegénység...

Milyen laboreltérések utalnak vashiányra? Milyen laboratóriumi vizsgálatok történnek vashiány gyanúja esetén? Mit jelent a súlyos vashiány?

A szervezet bármely vénájában kialakuló vérrögöt trombusnak nevezzük, embóliának pedig a trombusból leszakadó vérrögöt, amely valamelyik szerv vénás érrendszerében elakadva helyileg, az eredeti kialakulási helytől...

A fehérvérsejtek az immunrendszerünk részét képező sejtek, melyeknek számos típusa ismert. Egészséges esetben az úgynevezett csontvelői őssejtekből fejlődnek, majd a vérben és nyirokszervekben, szövetekben látják el...

A vérszegénység laboratóriumi kórjelzői a hemoglobinkoncentráció és a vörösvértestszám (legtöbbször ezen értékek együttes változása áll fenn). Vérszegénység következtében a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik, ami...

A nyirokcsomók a nyirokrendszer részét képezik. A nyirokrendszer felelős részint a szövetközti folyadék vénás rendszerbe történő visszavezetéséért, részint pedig immunrendszerünk bázisa.

A tüdőembólia gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy...

Az MPV-érték a vérlemezkék (trombociták) méretére, a vérben az átlagos térfogatukra jellemző érték. Az MPV-érték a csontvelőben történő trombocitatermelés mértékét tükrözi.