Kérdések és válaszok a vashiányos vérszegénységről

A vashiányos vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal. Pedig nem biztos, hogy ha valaki sápadt, akkor az illető vérszegény is. Ha pedig valaki vegetáriánus, akkor sem csak étrend-kiegészítővel tudja pótolni vasszükségletét, hiszen vannak kiváló növényi vasforrások is.

Pedig a sztereotípiák sokszor téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak. Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

Aki sápadt, az biztosan vérszegény?

Sápadtság jelentkezhet ugyan a vashiány egyik tüneteként is, de a sápadtság előfordulhat fáradtság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás, fertőző betegségek esetén is, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk.

Mik a legjobb vasforrások?

A legjobb vasforrás a máj és a húsok. Ezekben az ételekben olyan formában van jelen a vas, hogy nagyon könnyen fel tud szívódni a bélrendszerünkből.

A növényi eredetű vasat ugyan csak kisebb mennyiségben és bonyolultabb körülmények között tudja felvenni a szervezet, de az is tévedés, hogy egy vegetáriánus vagy vegán étkezést követő személy mindig vashiányos. Bár lehet, hogy kisebb hasznosulási fokkal vagy kevesebb vashoz jut a szervezetük, teljesen növényi étrendnél sem kötelező vasat pótolni, ha az étrend változatos. Vegetáriánusoknak, vegánoknak kifejezetten érdemes az étrendjükbe iktatni pl. spenótot, sóskát, gránátalmát, diót, illetve hasonló mondható el a cékláról, a kelkáposztáról, a retekről is.

Tudni kell továbbá azt is, hogy a vas felszívódását bizonyos ételek elősegítik, például a magas C-vitamin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök.

Mik gátolják és mik segítik elő a vas felszívódását?

A vas felszívódását gátolják a teák, a gyomorsavat lekötő gyógyszerek, a fertőző betegségek, lázas állapotok, gyulladással járó kórképek és rosszindulatú daganatos elváltozások (bár ilyenkor inkább fokozott vasvesztéstől, a daganatsejtek vasfelvételétől csökken a szintje). A vörösvérsejtképzéshez a vason kívül szükséges még mangán, kobalt, réz, továbbá vitaminok (C, folsav, B₁₂) de lényeges az is, hogy különböző enzimek, hormonok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a szervezetünkben.

Mikor kell több vas a szervezetnek?

• terheseknek, szoptató anyáknak, reproduktív korban lévő nőknek,
• koraszülötteknek, csecsemőknek, növekedésben lévő gyermekeknek, serdülőknek
• véradóknak, versenysportolóknak, a betegségből lábadozóknak több vasra van szükségük.

Vashiányos vagyok, ha a vérvétel azt mutatja?

Tévedés azt hinni, hogy a vérből történő vas meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vas keringését mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este pl. resztelt májat evett, biztosan magas lesz a vasa, és ez így nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik.

Természetesen az ellenkezője is igaz, ha alacsony a vasa az adott vérvételi napon, nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy aktuálisan nincs annyi kimutatható vas a laborvizsgálattal, mert nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt, vagy jellemzően azért, mert menstruáció alatt vették a vérmintát. Ilyenkor javasolt megismételni a vizsgálatot.

Az értékeléshez tehát mindig egyéb paramétereket is figyelembe kell venni, mint a vasraktár állapotát jelző ferritinszintet, a hemoglobinkoncentrációt és a vas szállítását jelző paramétereket, pl. transzferrinszaturáció, teljes vaskötő kapacitás.

Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor laboratóriumi vizsgálatként vasat kérni, mert úgyis alacsonyabb lesz.

A Földön mintegy 2 milliárd ember él vashiányos vérszegénységgel, ez a leggyakoribb vérszegénység: a szülőkorban lévő nők 8,5-13,4%-a, terhesség végén lévő nők 13-22%-a, a férfiak 1-2%-a, de a vérszegénység csupán egy tünet. A háttérben normál élettani helyzetek fokozott vasszükséglete, helytelen diéta, illetve sok betegség is állhat. A kivizsgálást és a kezelés irányítását mindenképpen bízzuk orvosunkra!

Miért gyakoribb nők körében a vashiányos vérszegénység?

Ennek oka, hogy a havi vérzéssel a nők vért veszítenek, így megnő a vasszükségletük, és ha ez nem kerül pótlásra, hamarabb alakulhat ki náluk vérszegénység. A terhesség és a szoptatási időszak alatt ugyancsak megnő a vasszükséglet.

Vérszegényen nem lehet vért adni?

Vérszegényen nem lehet vért adni, előbb a vérképet rendezni kell! Csak azután lehet valakiből véradó, ha az elvégzett vizsgálatok során mindent rendben találtak nála.

Tovább

• A vérszegénység (anaemia) tünetei
• A vashiányos vérszegénység - Melyek a vashiány tünetei?
• A vashiány laboratóriumi vizsgálata

Szerző: WEBBeteg öszeállítás
Orvos szakértő: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Egyéb forrás: Dr. Szélessy Zsuzsanna, hematológus - Trombózisközpont