Tények és tévhitek a vashiányos vérszegénységről

Szerző: Trombózisközpont - Dr. Szélessy Zsuzsanna, hematológus

A vashiányos vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: ha valaki sápadt, vagy a vérvétel alacsony vasat mutat, akkor az illető biztosan vérszegény, illetve ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek.

Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

Tévhit: a sápadtság nem jelent feltétlenül vérszegénységet

Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás esetén, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk.

Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

Tévhit: a spenót az egyik legjobb vasforrás

A legjobb vasforrás a vér, máj, hús. Ezekben az ételekben, olyan formában van jelen a vas, hogy nagyon könnyen fel tud szívódni a bélrendszerünkből. A növényi eredetű vasat csak kisebb mennyiségben és bonyolultabb körülmények között tudja felvenni a szervezet.

Ezek után elmondhatjuk, hogy nem a spenót a legjobban hasznosítható vasforrás az ember számára, bár kétségtelen, hogy magas a vastartalma. Tudni kell továbbá azt is, hogy a vas felszívódását bizonyos ételek elősegítik, például a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök és a cukor.

Mik gátolják és mik segítik elő a vas felszívódását?

A vas felszívódását gátolják a teák, a gyomorsavat lekötő gyógyszerek, a fertőző betegségek, lázas állapotok, gyulladással járó kórképek és rosszindulatú daganatos elváltozások. A vörösvérsejtképzéshez a vason kívül szükséges még mangán, kobalt, réz továbbá vitaminok (folsav, B12) de lényeges az is, hogy különböző enzimek, hormonok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a szervezetünkbe – fejti ki dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

Mikor kell több vas a szervezetnek?

  • terheseknek, szoptató anyáknak, reproduktív korban lévő nőknek,
  • koraszülötteknek, csecsemőknek, növekedésben lévő gyermekeknek, serdülőknek
  • véradóknak, versenysportolóknak, a betegségből lábadozóknak.

Vashiányos vagyok, ha a vérvétel azt mutatja?

Tévedés azt hinni, hogy a vérből történő vas meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vas mennyiségét mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este resztelt májat, vagy finom hurkát evett, biztosan magas lesz a vasa, és az nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik. Természetesen az ellenkezője is igaz, ha alacsony a vasa az adott vérvételi napon, nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy aktuálisan nincs annyi kimutatható vas a laborvizsgálattal, mert nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt. Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor laboratóriumi vizsgálatként vasat kérni, mert úgy is alacsonyabb lesz.

A Földön mintegy 2 milliárd ember él vashiányos vérszegénységgel, ez a leggyakoribb vérszegénység: a szülőkorban lévő nők 8,5-13,4%-a, terhesség végén lévő nők 13-22%-a, a férfiak 1-2%-a, de a vérszegénység csupán egy tünet. A háttérben normál élettani helyzetek fokozott vasszükséglete, helytelen diéta, illetve sok betegség is állhat. A kivizsgálást és a kezelés irányítását mindenképpen bízzuk orvosunkra!

Tovább

(Trombózisközpont - Dr. Szélessy Zsuzsanna, hematológus)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Asztma Asztma

Az asztma és a tisztítószerek használatának összefüggése.

Vérszegénység gyermekkorban

A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, a talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben...

A transzferrinszint és jelentősége

A transzferrin molekula egy, a véráramlásban keringő glikoprotein, melynek feladata a vas-ionok szállítása. Többféle transzferrin molekula is ismert...

A Fanconi-vérszegénység...

A Fanconi-anaemia ritka, öröklődő betegség. Az anaemia a csontvelő működésének egyre fokozódó defektusából adódik, emiatt ugyanis a vér sejtes...

A vérszegénység (anaemia) tünetei

A vérszegénység, melyet leggyakrabban vashiányos állapot előz meg, lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és...

A sápadtság lehetséges okai

A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat....

A vérrögképződés rizikóiról...

Az elmúlt napokban újabb és újabb cikkek láttak napvilágot az AstraZeneca-oltás - hivatalos nevén Vaxzevria - és a trombózis kialakulásának a...

A vérszegénység típusai és a...

Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit)...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.