• Tények és tévhitek a vérszegénységről

        Szerző: healzz.com

        A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: ha valaki sápadt, vagy a vérvétel alacsony vasat mutat, akkor az illető biztosan vérszegény, illetve ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek.

        Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

        Tévhit: a sápadtság nem jelent feltétlenül vérszegénységet

        Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás esetén, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk.

        Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

        Hirdetés

        Tévhit: a spenót az egyik legjobb vasforrás

        A legjobb vasforrás a vér, máj, hús. Ezekben az ételekben, olyan formában van jelen a vas, hogy nagyon könnyen fel tud szívódni a bélrendszerünkből. A növényi eredetű vasat csak kisebb mennyiségben és bonyolultabb körülmények között tudja felvenni a szervezet.

        Ezek után elmondhatjuk, hogy nem a spenót a legjobban hasznosítható vasforrás az ember számára, bár kétségtelen, hogy magas a vastartalma. Tudni kell továbbá azt is, hogy a vas felszívódását bizonyos ételek elősegítik, például a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök és a cukor.

        Mik gátolják és mik segítik elő a vas felszívódását?

        A vérszegénység (anaemia): Milyen tünetek esetén gondoljon rá?


        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A vérszegénység (anaemia): Milyen tünetek esetén gondoljon rá?>>

        A vas felszívódását gátolják a teák, a gyomorsavat lekötő gyógyszerek, a fertőző betegségek, lázas állapotok, gyulladással járó kórképek és rosszindulatú daganatos elváltozások. A vörösvérsejtképzéshez a vason kívül szükséges még mangán, kobalt, réz továbbá vitaminok (folsav, B12) de lényeges az is, hogy különböző enzimek, hormonok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a szervezetünkbe – fejti ki dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

        Mikor kell több vas a szervezetnek?

        • terheseknek, szoptató anyáknak, reproduktív korban lévő nőknek, 
        • koraszülötteknek, csecsemőknek, növekedésben lévő gyermekeknek, serdülőknek
        • véradóknak, versenysportolóknak, a betegségből lábadozóknak.

        Vashiányos vagyok, ha a vérvétel azt mutatja?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Tévedés azt hinni, hogy a vérből történő vas meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vas mennyiségét mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este resztelt májat, vagy finom hurkát evett, biztosan magas lesz a vasa, és az nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik. Természetesen az ellenkezője is igaz, ha alacsony a vasa az adott vérvételi napon, nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy aktuálisan nincs annyi kimutatható vas a laborvizsgálattal, mert nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt. Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor laboratóriumi vizsgálatként vasat kérni, mert úgy is alacsonyabb lesz.

        Földön mintegy 2 milliárd ember él vashiányos vérszegénységgel, ez a leggyakoribb vérszegénység: a szülőkorban lévő nők 8,5 - 13,4 %, terhesség végén lévő nők 13 - 22 %, a férfiak 1-2 % - de a vérszegénység csupán egy tünet. A háttérben normál élettani helyzetek fokozott vasszükséglete, helytelen diéta, illetve sok betegség is állhat. A kivizsgálást és a kezelés irányítását mindenképpen bízzuk orvosunkra!

        (healzz.com; Forrás: Trombózisközpont)

        Módosítva: 2014.01.24 10:01, Megjelenés: 2014.01.24 10:01
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az idegbecsípődés

        Az idegbecsípődés

        Dr. Berky Zsolt

        A kiváltó ok mielőbbi megszűnésével a tünetek nyomtalanul elmúlhatnak.

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

        A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb mennyiségben ezt a mikroelemet?

        A sápadtság lehetséges okai

        A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.

        A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak

        A Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével dolgoznak.

        A vérszegénység (anaemia) tünetei

        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és következményei viszont lehetnek súlyosak. Vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a vérszegénység gyanúja.

        Az agranulocitózis

        Agranulocitózis esetén a vérben keringő úgynevezett granulofil fehérvérsejtek száma csökken le, jellemzően immunfolyamat következtében, melyet bizonyos gyógyszerek szedése válthat ki.

        A vérszegénység típusai és a háttérben álló okok

        Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének csökkenését jelenti. Fontos tudni, hogy a vérszegénység nem betegség, hanem mindig egy tünet, melynek kiváltó okát a panaszok jelentkezésekor ki kell vizsgálni. Milyen típusai léteznek?

        A Fanconi-vérszegénység (Fanconi-anaemia) tünetei és kezelése

        A Fanconi-anaemia ritka, öröklődő betegség. Az anaemia a csontvelő működésének egyre fokozódó defektusából adódik, emiatt ugyanis a vér sejtes összetevői (vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) az átlagosnál kisebb számban vannak jelen, vagy hiányozhatnak is.

        Vérszegénység gyermekkorban

        A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.