Amit tudni kell a hátsó garatfali váladékcsorgásról

Az emberek többsége mit sem tud a hátsó garatfaláról, egészen addig, amíg ezt a diagnózist nem hallja az orvosától. Valójában a probléma sokakat érint, gyakran áll ez a folyamat a tartós, krónikus köhögés hátterében. Dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológus foglalta össze a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat.

Mi vezet garatfali váladékcsorgáshoz?

Az orr, a torok és a melléküregek felszínét nyálkahártya borítja. Ez a nyálkahártya a nap folyamán váladékot termel azért, hogy ne száradjon ki. Ez a funkciója nagyon fontos szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A belélegzett levegőben lévő, légutakba jutó pollenek, szennyeződések és kórokozók ugyanis a nedves felületen megtapadnak, majd a nyálkahártya csillószőrös működése következtében hátrafelé ürülve nyállal keveredve a gyomorba, vagy az orrváladékkal a külvilág felé távoznak.

Ez egy természetes folyamat, amit észre sem veszünk egészen addig, amíg valamilyen ok miatt a termelt váladék mennyisége meg nem nő vagy minősége meg nem változik. Ekkor beszélünk hátsó garatfali váladékcsorgásról.

Milyen tünetek jelzik a váladékcsorgást?

Az érintett betegek az alábbi tünetekről számolnak be:

• fájdalom vagy kaparó érzés a torokban,
• gyakori torokköszörülés,
• éjszaka, fekvő testhelyzetben erősödő köhögési inger,
• rossz lehelet,
• az extra váladék lenyelése émelygést okozhat.

Mitől alakul ki?

Garatfali váladékcsorgáshoz több, az orrüregeket érintő betegség - fertőzés, irritáció - vezethet.

A hátsó garatfali csorgást okozhatja légúti allergia (szénanátha), minek kapcsán a szervezet fokozott váladéktermeléssel próbál megszabadulni a belélegzett pollenektől, egyéb idegen anyagoktól.

A fűtési szezonban gyakran száraz levegő vagy a kevés folyadékfogyasztás is előidézhetik, ezek ugyanis szárítják a nyálkahártyát, termelődő váladék minősége megváltozik, besűrűsödik.

A télen gyakori légúti fertőzések egyik velejárója is lehet, gyakori tünet például a megfázás, hátha szövődményeként jelentkező arcüreggyulladás esetén. Ilyenkor az orrmelléküregek kivezető nyílása elzáródik, a nyálkahártya megduzzad, az üregek szellőzése gátolttá válik. A váladék nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el, a melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, amely a garat felé távozik.

Az elégtelenül kezelt akut orrmelléküreg-gyulladás időnként krónikussá válik. Ebben az esetben a fennmaradó gyulladás nehezen észrevehető panaszokat okoz, ám a krónikus (idült) orrmelléküreg-gyulladás fokozatosan orrpolip kialakulásához vezet, és állandósul a garat felé történő váladékcsorgás. Ez legtöbbször krónikus köhögés formájában jelentkezik.

Reflux betegségben szintén sokszor panaszt okoz a hátsó garatfali váladékcsorgás. A nyelőcsőbe, esetleg a garatig feljutó gyomorsav reflexes úton irritálja az orr és orrmelléküregek nyálkahártyát, ami miatt szintén megnő a váladék termelődése.

Az egyéb kiváltó okok közt szerepelnek még: a fűszeres ételek fogyasztása, a terhesség, gyerekeknél az orrba dugott apró játékok, az orrsövényferdülés, gyógyszermellékhatás (fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, orrcseppfüggőség) is.

Nő a kockázat, ha valaki dohányzik, vagy sokat tartózkodik szennyezett levegőjű helyen, lélegez be a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat. Ezek a károsító anyagok több légúti megbetegedés kockázatát is növelik.

Meddig és hogyan kezeljük otthon, mikor forduljunk orvoshoz?

A hátsó garatfali váladékcsorgás tüneteit csökkenthetjük naponta többszöri orrmosással/orröblítéssel, amely egy e célra kapható speciális öblítő készülékkel és fiziológiás sóoldattal történik. Érdemes a lakásban párásítani, ha a túl száraz levegő okozza a problémát, illetve minden esetben javasolt a bőséges folyadékfogyasztás. Az orrmelléküregek tisztulását elősegíthetjük nyákoldók szedésével.

Ha úgy érezzük, hogy a tünetek rosszabbodnak, forduljunk orvoshoz. Ha 7-10 nap alatt sem tapasztalunk javulást, mindenképp.

Az elhúzódó tünetek mellett orvosi kezelésre ad okot, ha az orrváladék egyre nagyobb mennyiségben termelődik és nem áttetsző, a színe, esetleg szaga is megváltozik. Ezek a tünetek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, melynek kezelésére antibiotikumra lehet szükség.

Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy a tüneteket korábban nem ismert légúti allergia okozza, akkor szteroidos orrspray és antihisztamin gyógyszer segítségével lehet kezelni a panaszokat. Elképzelhető, hogy vizsgálni kell a reflux lehetőségét is. Amennyiben valamilyen szervi elváltozás áll a hátterében (orrpolip, orrsövényferdülés), a műtét jelenthet megoldást.

Dr. Augugusztinovicz Mónika, fül-orr-gégész, allergológus