A fruktóz (gyümölcscukor) és túlzott fogyasztásának veszélyei

A fruktóz vagy más néven gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben, egyes zöldségfélékben és a mézben található meg természetes formájában, és egyik összetevője a szacharóznak.

A gyümölcsök közül elsősorban a datolya, mazsola, alma, kajszibarack, körte, füge, cseresznye, szilva, őszibarack, mangó, sárgadinnye, görögdinnye, a zöldségek közül pedig a sárgarépa és a sütőtök tartalmazza nagyobb mennyiségben.

A szacharózt (melynek egyéb nevei: étkezési cukor, nádcukor, répacukor, juharcukor) egy glükóz- és egy fruktózmolekula összekapcsolódása alkotja. (A szervezet is állít elő kis mennyiségben fruktózt a bevitt szénhidrátokból és sós ételekből.)

Természetes úton tehát az említett két módon kerülhet be a szervezetünkbe a fruktóz.

Hogyan használja fel a frukózt a szervezet, és mi történik a felesleggel?

A fruktózt az inzulintól függetlenül használja fel a szervezet: a fruktóz glükózzá alakulása után a máj glikogénraktárait (tápanyagraktárok, melyek egymással összekapcsolódott több ezer glükózmolekula láncolatát tartalmazzák) tölti fel. Ha ezek beteltek, akkor a szervezet triglicerideket állít elő belőle, azaz zsírrá alakul. A túlzott fruktózbevitel hatására tehát fokozódik a zsírraktározás, vagyis hízáshoz vezet.

A fruktózintoleranciáról

A fruktóz a bélből szívódik fel, és egy enzim segítségével (fruktóz-1-foszfát-aldoláz) alakul át glükózzá. Fruktózintolerancia esetén a szervezetből ez az enzim hiányzik, így az előbb említett folyamat nem zajlik le, emiatt a beteg nem képes feldolgozni a fruktózt. Ennek következtében olyan mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyek májkárosító hatásúak.

Az is lehet fruktóz, amiről nem tudjuk

Nemcsak természetes formában, hanem úgynevezett invertcukorként is a szervezetünkbe kerülhet a fruktóz. Ugyanis az élelmiszeriparban alkalmazzák nagyon gyakori édesítőszerként. Invertcukor például a kukoricaszirup vagy a glükóz-fruktóz szirup, amelyek fogyasztása esetén a szervezetnek még azt is „megspórolják”, hogy bontania kelljen a kémiai kötést a glükóz és fruktóz között, tehát gyorsabban felszívódik.

Így a fogyasztása úgy tud gyorsan túlsúlyba kerülni az étrendünkben, hogy azt észre sem vesszük. Ugyanis ezt használják édességek, befőttek, dzsemek, szörp, tejital, ízesített joghurtok, üdítő- és energiaitalok és egyéb élelmiszerek édesítésére. Olcsón előállíthatóak, ezért is elterjedt ilyen széles körben az alkalmazásuk.

Mit figyeljünk az élelmiszerek címkéjén, amiből láthatjuk, hogy egészségünk érdekében érdemesebb a polcra visszatenni a készítményt?

Sajnos teljesen száműzni nem tudjuk, annyira elterjedt az alkalmazása.

Ilyen neveken találkozhatunk vele: fruktóz, glükóz-fruktóz szirup vagy fruktóz-glükóz szirup, invertcukor, izocukor, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (high fructose corn syrup, röviden: HFCS).

A fruktóz önmagában nem káros, de sajnos a mai nyugati étrendben a glükózzal együtt mértéktelen a fogyasztása. Evolúciós örökségünk miatt átállítja anyagcserénket a raktározásra, ugyanakkor elmaradnak a koplalási időszakok, hiszen napjainkban télen is bőségesen elérhetőek az élelmiszerek. Ennek következménye, hogy a túlzott glükóz-fruktóz édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása növeli a trigliceridszintet vagy másképpen mondva a vérzsírszintet, a hasi/zsigeri zsír mennyiségét, itt leginkább a máj az érintett. Összességében hozzájárul a túlsúly, elhízás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, nem alkoholos zsírmáj kialakulásához és kockázatának növeléséhez. Előnytelen módon befolyásolja a bélflórát is, amelynek sokkal nagyobb szerepe van az egészségünk megőrzésében, mint korábban gondoltuk.

A legfontosabb, amit megtehetünk – mivel gyakorlatilag nem kikerülhető az étrendünkben –, hogy az édességek mennyiségét és fogyasztásának gyakoriságát legalább csökkentsük. Egy-egy pohár ritkán fogyasztott fruktóztartalmú üdítőtől nem leszünk még túlsúlyosak vagy cukorbetegek, de sajnos hosszú távon a rendszeres fogyasztásnak már nem várt következményei is lehetnek. Ugyanez vonatkozik a gyümölcsök fogyasztására is. Nemesített gyümölcseinkben is jóval több fruktóz van, mint vadon termő elődjeikben, és ma már egész évben hozzáférhetők. A bőséges friss (és aszalt) gyümölcs, befőtt és méz gyakori fogyasztásával nagy mennyiségű fruktózt vihetünk be a szervezetünkbe. Ez nem azt jelenti, hogy ne fogyaszthatnánk gyümölcsöket, hiszen azok rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt alapvető részei kell, hogy legyenek étrendünknek, csak ügyeljünk a mértékre!

Akkor mit alkalmazzunk édesítésre?

Ha szükséges, használjunk minimális mennyiségű mézet, frissen préselt, édesítetlen gyümölcslevet!

A fruktóz nemrégiben még ajánlott volt cukorbetegeknek cukor helyetti édesítőszerként. De az eddigiekből is egyértelműen látható, hogy ennek az ajánlásnak semmilyen alapja nincs. Ha az energia-, szénhidráttartalom is számít, akkor pl. sztíviával vagy eritrittel próbálkozzunk.

Tovább

• Az édesítőszerek és szerepük a cukorbetegek táplálkozásában
• Érdemes-e édesítőszereket fogyasztanunk, ha egészségügyileg nem indokolt?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész