A klímaváltozással terjedő vagy hazánkban újonnan megjelenő betegségek és élősködők

szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész - WEBBeteg
megjelent: 2022.11.19.

Nap mint nap hallunk a klímaváltozásról és hatásairól. A Föld éghajlatában bekövetkező változások egyaránt hatással vannak ökoszisztémánkra és az emberek egészségére is.

Egyes hatások előnyösek, például az enyhülő telek következtében csökkennek a hideghez köthető halálozások, illetve a melegedő hőmérséklettel járó növekvő szárazság miatt kevesebb szúnyog marad életképes. Mindent összevetve azonban a globális felmelegedés inkább negatív hatással van az egészségünkre.

Ma már minden országban komolyan foglalkoznak az éghajlatváltozás eddigi, valamint várható következményeivel. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) 2000. óta kutatja a hazai klímaváltozás egészségkárosító hatásait. Több tényezőt vettek figyelembe a vizsgálataik során, melyekből az alábbi eredmények születtek:

1. A napi átlaghőmérséklet emelkedése, kifejezetten a nyári időszakban tapasztalható hőhullámok következtében szignifikánsan emelik a szív- és érrendszeri halálozások kockázatát.

2. Az ózonréteg csökkenése és az emiatt bekövetkező magasabb UV-sugárzás növeli a bőrdaganatok, valamint a szürke hályog kialakulásának kockázatát.

3. Az emelkedő hőmérséklet miatt egyes allergén növények (mint az üröm és a parlagfű) virágzási ideje megnyúlik, ami szintén komoly népegészségügyi problémát jelent.

4. Az éghajlatváltozás kedvezőbb körülményeket teremt a víz, az élelmiszer és az állati hordozók által terjesztett megbetegedéseknek, így Magyarországon még újnak számító, addig nem ismert fertőző betegségek és paraziták jelenhetnek meg.

Milyen paraztiák és fertőzések elterjedésével, újonnan való megjelenésével kell számolnunk?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világ hasmenéses eseteinek 2,4%-áért tette felelőssé a klímaváltozást. Magyarországi összefüggéseket is felfedeztek az átlaghőmérséklet és a bélfertőzéses esetek növekedése között. Ez részben a megnövekedett számú bakteriális kórokozók okozta fertőzésekkel, részben azzal magyarázható, hogy az extrém időjárások okozta áradások veszélyeztetik ivóvízkészleteinket. A legismertebb élelmiszer okozta fertőzés a szalmonellózis, amely a bejelentett európai ételfertőzéses esetek mintegy 70%-áért felelős. Az esetszámok növekedése az első meleg, késő tavaszi napoktól egészen nyár végéig észlelhető.

Az ivóvízeredetű fertőzések között kiemelendők a Cryptosporidium és a Giardia paraziták okozta megbetegedések. A kórokozók szennyvizekből, illetve állati ürülékekkel kerülnek be a vizekbe. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a rendkívüli esőzések következtében történő bemosódások (például engedély nélküli szemétlerakókból) további komoly veszélyforrást jelentenek ivóvizeinkre.

Az élelmiszer-mérgezések kapcsán meg kell említeni a penészgombákat is, a bennük található mikotoxin elsősorban a gabonák, olajosmagvak és szárazgyümölcs-termékek esetén lehet veszélyforrás.

Az állatok közül a leggyakoribb betegségterjesztők a rovarok (szúnyog, bolha, tetű stb.), a pókszabásúak (kullancsok, atkák), és a háziállatok.

A malária régebben „bennszülött” betegség volt Magyarországon, de jelenleg csak behurcolt esetek fordulnak elő. A hidegrázással, váltólázzal járó kór leginkább az egzotikus országok lakóit érinti. Nem kizárható azonban, hogy a klímaváltozás hatására az Anopheles szúnyogok közvetítette fertőzés újra elterjed hazánkban.

A nyugat-nílusi láz szintén szúnyogcsípéssel terjed, előfordulása egyértelmű összefüggést mutat a hőmérséklet emelkedésével. Az első hazai esetet 2003-ban regisztrálták. A betegség nagyrészt tünetmentes, súlyosabb tünet, például agyhártyagyulladás, főként időseknél jelentkezett.

A leishmaniasis lepkeszúnyogok által terjesztett betegség, a kórt okozó egysejtű parazita fő gazdaállatai vad- és háziállatok (kutyák). A leishmaniasis bőr- és nyálkahártya- vagy zsigeri tünetegyüttes formájában jelentkezhet, Magyarországon mindössze néhány beteget jelentettek az elmúlt évtizedekben.

A hantavírus hordozói vadon élő rágcsálók, az ember az állati vizelettel szennyezett vízzel, talajjal érintkezve fertőződhet meg. Az enyhébb időjárás kedvez a rágcsálók elszaporodásának, vélhetően ezzel magyarázhatók az 1990-es évektől emelkedő hazai esetszámok.

A fertőzött kullancs csípése okozta vírusos agyvelőgyulladásos betegek számának növekedése figyelhető meg Európában, köztük Magyarországon is, amelyekért az apró vérszívók, a kullancsok tehetők felelőssé. Az időnként tünetszegény betegség leggyakoribb klinikai képe láz, hányás, tarkó- és hátmerevség, elvétve azonban tartós szövődményeket, halált is okozhat. Több évtizede létezik ellene védőoltás.

A Lyme-kórt szintén fertőzött kullancsok terjesztik. A Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott tünetek legjellegzetesebbike a kokárdaszerű bőrelváltozás, bár ez esetenként hiányozhat. Egy 2000-es évek környékén végzett kutatás megállapította, hogy a tavaszkezdet korábbra helyeződése a Lyme-szezon kitolódását és az esetszámok növekedését vonta maga után (amellett, hogy a kullancsok egész évben csíphetnek, és terjeszthetik a betegségeket). Az ezres nagyságrendű hazai megbetegedések új kullancspopulációk megjelenésével és az ember természetben való aktívabb jelenlétével is magyarázhatók.

A rendkívüli alkalmazkodóképességű ázsiai tigrisszúnyog több betegség terjesztésében vehet részt, például a sárgalázéban, a chikungunya, a dengue és a Zika‑lázéban. A szúnyogfaj Horvátországban, Zágrábban állandóan jelen van, elterjedési területe várhatóan tovább fog növekedni. Az említett betegségekből mindeddig nagyon kevés hazai esetszám ismert. Az utazók számára sárgaláz elleni védőoltás már elérhető Magyarországon.

A WHO 2018-ban kiadott jelentése alapján a klímaváltozás hatásának súlyossága nyilvánvaló. A kedvezőtlen egészségügyi hatások Magyarországot is érintik, azonban a lakosság nagy része nincs tisztában ezzel. Mindezért kiemelten fontos a környezettudatos életmód és a megelőzés. Ennek eszközei a figyelemfelkeltés (például UV-riasztás), fokozott szúnyoggyérítés, kullancs- és gyomirtás, védőoltások, az élelmiszer-biztonság növelése és az egészségügyi ellátó rendszerek megerősítése.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Étrend-kiegészítők Étrend-kiegészítők

Hogyan tájékozódjunk az étrend-kiegészítők útvesztőjében? (x)

Krónikus betegek Krónikus betegek

A téli szezon a légúti fertőzések nagyobb kockázatával jár. (x)

Toxoplasmosis - Tünetek, kezelés és megelőzés

A toxoplasmosis (magyaros írásmóddal toxoplazmózis) kórokozója a Toxoplasma gondii névre hallgató egysejtű parazita, amely súlyos megbetegedést...

Galandféreg-fertőzés

Galandféreg fertőzés akkor alakul ki, amikor bizonyos ételekkel - esetleg vízzel – a galandféreg petéi vagy lárvái bejutnak a szervezetünkbe. A...

Cérnagiliszta-betegség - Éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés

A cérnagiliszta gyakran alig észrevehető a fertőzöttek számára, csupán az éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés hívhatja fel a figyelmet a...

Hogyan kerüljük el a kullancscsípést gyerekek esetében?

Néhány óvintézkedéssel a kullancscsípések, ezáltal a vérszívó parazita által terjesztett fertőzések kialakulásának esélyét csökkenteni...

A tetvesség

Milyen tetvek lehetnek az ember parazitái? Hogyan kezelhető a tetvesség? Hogyan lehet elejét venni a fertőzésnek?

Tetves a gyermekem, mit tegyek?

A gyermekközösségekben gyakrabban találkozhatunk egy kellemetlen, élősködő által okozott problémával, a fejtetvességgel. Fejtetű előfordulhat...

Toxocariasis

A toxocariasis fertőzés veszélyének leginkább a házi kedvenc játszótársai, tehát a gyermekek vannak kitéve.

Milyen betegségeket hoz a klímaváltozás?

A hurrikánok egyre gyakoribb színrelépésével a társadalom figyelme is mindinkább a klímaváltozás felé fordul. A természeti környezetünkre...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.