Nyugat-nílusi láz - Tünetek, lappangási idő
Évek óta feltűnik Magyarországon is a nyugat-nílusi vírus. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatót készített a klinikus orvosok számára a nyugat-nílusi láz idei első felbukkanásáról, a betegség jellemzőiről, a kóroki diagnózis felállítását segítő mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésének fontosságáról és igénybevételének módjáról.
A nyugat-nílusi láz gyanúja esetén kötelező a bejelentés
Magyarországon az idegrendszeri tünetegyüttesek (meningitis serosa, encephalitis infectiosa) klinikai képében fellépő virális fertőző betegségek gyanúja bejelentendő, és kötelező a betegek klinikai mintájának diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálata. A vérmintát, savópárt az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának, Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába kell küldeni. A laboratóriumi protokoll alapján a gyakoribb kórokozók (pl. LCM, kullancsencephalitis-vírus) irányában negatív eredménnyel záruló vizsgálatok mellett, a nyugat-nílusi láz irányában is megtörténik a vizsgálat, függetlenül attól, hogy a klinikusban felvetődött-e a betegség gyanúja.
A kóroki diagnózis klinikai szempontból azért fontos, hogy a nyugat-nílusi láz elkülöníthető legyen olyan, szintén idegrendszeri tüneteket okozó más virális betegségektől (pl. herpesencephalitis), melyekben a specifikus terápia hasznos lehet, míg a nyugat-nílusi láz esetén hatástalan, sőt a mellékhatásai ronthatják a beteg állapotát.
Járványügyi szempontból pedig azért hasznos, hogy kirajzolódjon a víruscirkuláció által érintett terület, ami segítheti a betegség hazai elterjedtségének megismerését, és a későbbiekben további járványügyi intézkedések bevezetésének mérlegelését.
Nyugat-nílusi láz - Állatról emberre terjedő vírusbetegség
A nyugat-nílusi láz ún. zoonotikus - állatról emberre terjedő - vírusbetegség, mely Magyarországon rendszeresen előfordul. Az 1999-ben a népesség körében végzett átvészeltségi vizsgálat, 5300 egészséges személy 0,56 százalékánál igazolta, hogy már korábban átesett a fertőzésen. Az 1960-as évek vége óta humán- és állategészségügyi kutatások, és 2003 óta humán diagnosztikus vizsgálatok is bizonyítják egyes betegek esetében a vírus kóroki szerepét. Azóta évente 4-5, laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizáltak, főként a Nagyalföld területén.
Az 2008. évi helyzet ettől eltért, ekkor 19 esetben sikerült laboratóriumi vizsgálattal igazolni a vírus etiológiai szerepét idegrendszeri gyulladásos megbetegedésekben, melyek az országnak szinte egész területét érintették. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója a nyugat-nílusi lázról. A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető.
A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervdonáció révén azonban a recipiens fertőződhet.
A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat. A fertőzöttek kb. 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki.
Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a fertőzöttek max. 1 százalékában alakul ki idegrendszeri érintettség serosus meningitis, ill. encephalitis klinikai képében, melyek némelyike, főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében halálos kimenetelű lehet. Specifikus terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre.
A zoonózisról |
Zoonózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy állati kórokozó emberbe kerülve betegséget idéz elő. A kórokozó elvileg bármi lehet (baktérium, gomba, vírus, egysejtű parazita vagy féreg), ám talán a vírusokkal van a legtöbb probléma: genetikai szerkezetük nagyon változékony, és mérhetetlenül egyszerű a felépítésük. Néhány kór, melyeket bizonyítottan állatoknak köszönhetünk: pestis, sárgaláz, majomhimlő, Lyme-kór, Marburg-betegség, influenzák (köztük a spanyolnátha és a madárinfluenza vírusa), veszettség, Ebola, SARS, AIDS, hanta. Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok? |
(Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója)