Nyugat-nílusi láz - Tünetek, lappangási idő
frissítve:
Évek óta feltűnik Magyarországon is a nyugat-nílusi vírus. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatót készített a klinikus orvosok számára a nyugat-nílusi láz idei első felbukkanásáról, a betegség jellemzőiről, a kóroki diagnózis felállítását segítő mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésének fontosságáról és igénybevételének módjáról.
A nyugat-nílusi láz gyanúja esetén kötelező a bejelentés
| A zoonózisról |
| Zoonózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy állati kórokozó emberbe kerülve betegséget idéz elő. A kórokozó elvileg bármi lehet (baktérium, gomba, vírus, egysejtű parazita vagy féreg), ám talán a vírusokkal van a legtöbb probléma: genetikai szerkezetük nagyon változékony, és mérhetetlenül egyszerű a felépítésük. Néhány kór, melyeket bizonyítottan állatoknak köszönhetünk: pestis, sárgaláz, majomhimlő, Lyme-kór, Marburg-betegség, influenzák (köztük a spanyolnátha és a madárinfluenza vírusa), veszettség, Ebola, SARS, AIDS, hanta. Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok? |
Magyarországon az idegrendszeri tünetegyüttesek (meningitis serosa, encephalitis infectiosa) klinikai képében fellépő virális fertőző betegségek gyanúja bejelentendő, és kötelező a betegek klinikai mintájának diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálata. A vérmintát, savópárt az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának, Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába kell küldeni. A laboratóriumi protokoll alapján a gyakoribb kórokozók (pl. LCM, kullancsencephalitis-vírus) irányában negatív eredménnyel záruló vizsgálatok mellett, a nyugat-nílusi láz irányában is megtörténik a vizsgálat, függetlenül attól, hogy a klinikusban felvetődött-e a betegség gyanúja.
A kóroki diagnózis klinikai szempontból azért fontos, hogy a nyugat-nílusi láz elkülöníthető legyen olyan, szintén idegrendszeri tüneteket okozó más virális betegségektől (pl. herpesencephalitis), melyekben a specifikus terápia hasznos lehet, míg a nyugat-nílusi láz esetén hatástalan, sőt a mellékhatásai ronthatják a beteg állapotát.
Járványügyi szempontból pedig azért hasznos, hogy kirajzolódjon a víruscirkuláció által érintett terület, ami segítheti a betegség hazai elterjedtségének megismerését, és a későbbiekben további járványügyi intézkedések bevezetésének mérlegelését.
Nyugat-nílusi láz - Állatról emberre terjedő vírusbetegség
A nyugat-nílusi láz ún. zoonotikus - állatról emberre terjedő - vírusbetegség, mely Magyarországon rendszeresen előfordul. Az 1999-ben a népesség körében végzett átvészeltségi vizsgálat, 5300 egészséges személy 0,56 százalékánál igazolta, hogy már korábban átesett a fertőzésen. Az 1960-as évek vége óta humán- és állategészségügyi kutatások, és 2003 óta humán diagnosztikus vizsgálatok is bizonyítják egyes betegek esetében a vírus kóroki szerepét. Azóta évente 4-5, laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizáltak, főként a Nagyalföld területén.
| Házikedvencek által terjesztett betegségek |
| Állatról emberre terjedő betegségeket hobbiállatok is közvetíthetnek. A fertőzések változatosak mind a kórokozó mibenléte (vírus, baktérium, gomba, egysejtű, féreg), mind a terjedés módja (lenyelés, belélegzés, bőrön át) szempontjából. A megfelelő odafigyeléssel és állatorvosi segédlettel, a kötelező óvintézkedéseket és higiénés szabályokat betartva nevelt hobbiállatok azonban nem jelentenek komoly veszélyt az egészséges immunrendszerű gazdára. Házikedvencek által terjesztett betegségek |
Az 2008. évi helyzet ettől eltért, ekkor 19 esetben sikerült laboratóriumi vizsgálattal igazolni a vírus etiológiai szerepét idegrendszeri gyulladásos megbetegedésekben, melyek az országnak szinte egész területét érintették. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója a nyugat-nílusi lázról. A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető.
A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervdonáció révén azonban a recipiens fertőződhet.
A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat.
A fertőzöttek kb. 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki.
Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a fertőzöttek max. 1 százalékában alakul ki idegrendszeri érintettség serosus meningitis, ill. encephalitis klinikai képében, melyek némelyike, főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében halálos kimenetelű lehet. Specifikus terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre.
(Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója)
