Véres hasmenés - Tünetek, okok és kezelés

szerző: Kulcsár Flóra, medikus - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász megjelent:

Véres hasmenés számos ok miatt kialakulhat. A hasmenés gyakran (napi háromnál több) jelentkező híg székletet takar. Amennyiben a hasmenéses székletben vér jelenik meg, minden esetben kivizsgálást igényel. Leggyakrabban a vékony- vagy vastagbelet érintő fertőzés igazolódik, de ilyen tüneteket produkálhatnak gyulladásos bélbetegségek, vagy a vastagbél rosszindulatú folyamatai is.

A véres hasmenés tünetei, felismerése

A véres hasmenés jelentkezhet egyértelmű formában, élénkpiros vagy bordós, kevés véralvadékot tartalmazó vér jelenlétével a székletben. Hasmenés nélkül is lehet véres a széklet, ebben az esetben azonban mások lehetnek a legvalószínűbb okok. A nyilvánvaló tünet mellett fel kell, hogy merüljön a vér jelenléte fekete színű kenőcsös, ragadós széklet esetén is. Ebben az esetben emésztett vérről van szó, és valószínűleg a bélrendszer felső szakaszából származik. (Ezt a jelenséget melaenanak hívjuk és nem egyenlő a véres hasmenéssel.)

Az akut hasmenések több mint 90 százalékát fertőzés okozza, amely általában nem véres, de bizonyos esetekben vér is megjelenhet a székletben. Az esetek nagy része hányással, lázzal és hasi fájdalommal jár együtt. Az egyéb tünetek között gyakran szerepel a rendkívül erős, görcsös hasi fájdalom.

A maradék 10 százalékot gyógyszerek, mérgek, vérellátási zavarok és ételmérgezések okozzák, ezekben az esetekben is az okra jellemző kísérőtünetek jelentkeznek a véres hasmenés mellett.

A hasmenés akutnak számít, ha két hétnél kevesebb ideig áll fent, kettő és négy hét között perzisztensnek, 4 hétnél tovább pedig krónikusnak nevezzük.

Véres hasmenés fertőzés miatt

A véres hasmenést okozó kórokozók többsége feko-orális úton tejed, vagyis a széklet, széklettel szennyezett víz, ételek szájba kerülésével - ez gyakoribb, mint gondolnánk. A hasmenés akkor lép fel, amikor a kórokozók elszaporodnak, vagy kikerülik a természetes védekező mechanizmusokat, mint a gyomorsav, az emésztőenzimek, a perisztaltika és a bélflóra.

Fertőzéses eredetet valószínűsít az is, ha az alábbi rizikócsoportok valamelyikébe tartozik a beteg.

Utazók - Magas kockázatú, endémiás országokba (Latin-Amerika, Afrika és Ázsia több állama) utazók 40 százaléka fertőződik a következő, véres hasmenést okozó kórokzók valamelyikével: Eschericia coli (E.coli), Campylobacter, Shigella, Aeromonas, norovirus, coronavirus és Salmonella.

Ételmérgezés - A fertőzött étel fogyasztását követően rövid időn belül ételmérgezés tüneteit észlelhetjük, többek között a nagy mennyiségű, de általában nem véres hasmenést. Pikniket, bálokat, éttermi vacsorákat követő hasmenés felveti a következő kórokozókkal történt fertőzés gyanúját:

  • Salmonella, Campylobacter és Shigella fertőzés a nem megfelelően hőkezelt hús, főleg szárnyasok fogyasztása esetén várható.
  • Enterohaemorrhagias E. coli nyers, nem jól mosott zöldségek, nem megfelelően átsütött marhahús, illetve pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztásakor okozhat betegséget.
  • Egyes baktériumok (mint a Bacillus cereus vagy a Staphylococcus aureus) a nem megfelelően hűtött, szobahőmérsékleten tárolt és újramelegített ételekben szaporodnak el.

Gyengült immunrendszerűek - Ide tartoznak a veleszületett immundeficienciával rendelkezők, akik fogékonyabbak a fertőző betegségekre. Ilyen betegségek az IgA deficiencia, a hypogammaglobulinaemia és a krónikus granulomatózus betegség. Sokkal gyakoribbak a szerzett immunhiányos állapotok, mint az AIDS, de az idősödő életkorral és egyes betegségek kezelésére használt immunválaszt csökkentő (immunszuppresszáns) gyógyszerek hatására is gyengül a szervezet védekező képessége.

Ezen állapotokban szenvedőket az ún. opportunista (a gazdaszervezet gyengült állapotát kihasználó, ekkor szaporodó és megbetegedést okozó) kórokozók veszélyeztetik. Baktériumok közül a tbc-t is okozó Mycobacterium fajok, vírusok közül a cytomegalovírus, az adenovírus és a herpes simplex). Protozoonok (egysejtű paraziták) is szerepet játszhatnak ebben az esetben: Cryptosporidium, Isospora belli, Microsporidia és Blastocystis hominis.

Óvodások és családtagjaik - Óvodákban rendkívül gyakoriak a Shigella, és rotavírus-fertőzések. Ebben a korosztályban mindig gondolni kell rájuk.

Kórházi fertőzések - A kórházban szerzett fertőzések közül a hasmenés a leggyakoribb. A kezdetben zöldes, extrém bűzös, később esetleg akár nyákossá, véressé váló hasmenés hátterében legtöbbesetben a Clostridiodes difficile a kórokozó.

Egyéb lehetséges okok a véres hasmenés mögött

A nem fertőzéses eredetű véres hasmenés okai közül a gyógyszermellékhatás a legjellemzőbb. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek az antibiotikumok okozta vastagbélgyulladás, valamint a kemoterápiás szerek okozta nyálkahártyagyulladás miatt kialakuló véres hasménes.

Fontos kiemelni az autoimmun bélgyulladással járó kórképeket, mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, amik egyik vezető tünete a gyakori görcsös véres hasmenéses székletürítés.

Más esetekben vérellátási zavarok (ischaemias colitis), vastagbéldivertikulum-gyulladás (diverticulitis) vagy graft versus host betegség (csontvelőátülteté utáni kilökődési folyamat) okoznak véres hasmenést.

A véres hasmenés kezelése

A víz és az ionok pótlása alapvető minden hasmenés kezelésénél. A szájon át történő cukor- és elektrolitpótlás megfontolandó minden súlyos esetben, ugyanis ezen anyagok vesztése és a dehidráció a hasmenés okozta halálesetek leggyakoribb oka. Legveszélyeztetebbek a csecsemők és az idősek.

Bizonyos esetekben antibiotikumok csökkenthetik a lefolyási időt és súlyosságot. Az antibiotikus kezelés feltétlenül indokolt, amikor kórokozót mutatnak ki a mikrobiológiai vizsgálatok, ha a beteg immunszupresszált, szívbillentyű- vagy koszorúérműtéten esett át, illetve 65 éven felüli. Az antibiotikus kezelést a földrajzi helyzetnek megfelelő elterjedésű kórokozók, rezisztenciatípusok és higiéniés állapotok alapján kezdik meg.

Antibiotikumokkal történő megelőző kezelés indokolt lehet a veszélyeztetett régiókba utazóknak. Ugyanez vonatkozik a gyengült immunredszerűekre, a gyulladásos bélbetegségekben szenvedőkre, a heamochromatosisos (vastárolási betegség) betegekre.

A kezelőorvos feladata, hogy eldöntse, hogy az adott véres hasmenéses eset járványügyi veszélyt jelent-e, és szükségesek-e járványügyi intézkedések.

Kapcsolódó Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

Szerző: Kulcsár Flóra, medikus - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete, lektorálta: Dr. Juhász Dávid
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló