A szalmonella okozta hasmenés

A szalmonellafertőzés gyakori, elsősorban szezonális (nyári) hasmenéssel járó fertőző megbetegedés, sok kisgyermeket betegít meg.

A Salmonella baktériumok a bélben maradva nyálkahártya károsodást, gyulladást okoznak, ion- és folyadékvesztéshez vezetve. A leggyakoribb bélfertőzést okozó altípusok a Salmonella enteritidis és typhimurium.

A szalmonellosis eredete

Leggyakrabban állati eredetű élelmiszerek (hús, tengeri állatok, tojás) tartalmazzák, de a fertőzött személy (akár beteg, akár tünetmentes ürítő) is továbbadhatja. A fertőzés közvetítésében más élelmiszerek is szerepet játszhatnak, amelyek kapcsolatba kerültek a baktériummal. Az elmúlt években például szezámmag és paradicsom is okozott járványt.

A szalmonellosis tünetei

Leggyakrabban hasmenéssel járó megbetegedés, de súlyos esetben vérmérgezés is kialakulhat, illetve jelen lehet tünetmentes, hosszú időn át tartó kórokozó ürítés is. A fertőzött élelmiszer fogyasztását követően pár órával, vagy 1-2 nappal alakulnak ki a tünetek. A tünetek 2-10 napig tartanak, de bizonyos esetekben kialakulhat krónikus hasmenés is.

Hirtelen fellépő tünetek szalmonella fertőzés esetén:

• vizes, nyákos hasmenés
• hányinger, hányás
• hasi fájdalom, görcsök
• elesettség
• láz, hőemelkedés, hidegrázás

A fertőzés szövődményei

• a folyadékveszteség és elégtelen bevitel miatt kialakulhat alacsony vérnyomás
• az alacsony vérnyomás keringési zavarhoz, ájuláshoz vezethet
• más súlyos betegségben vagy vesebetegségben szenvedőknél vesefunkció romlás, vagy heveny veseelégtelenség is kialakulhat
• betegeknél, idős vagy kisgyermekkorban, immunhiányos személyeknél súlyos generalizált vérmérgezést okozhat (melynek tünete lehet a magas láz, a kiütések, az aluszékonyság vagy a zavartság),
• a szívbelhártyát, agyhártyát, mellhártyát és ízületeket is érintheti

A szalmonellosis diagnózisa

A hányinger, hasmenés panasza esetén először valamilyen fertőző betegséget kell feltételezni. Fizikális vizsgálat és a beteg részletes kórtörténete (mit evett, megbetegedtek-e az azonos ételt fogyasztók közül mások is, stb.) segít a diagnózis felállításában. Krónikus hasmenés esetén a nem fertőzéses okoktól való elkülönítés fontos.

Bár a legtöbb járvány nyáron alakul ki, bármely évszakban okozhat fertőzést vagy járványt a szalmonella, ugyanakkor nem minden étkezést követő hasmenéses panasz áll összefüggésben ezzel a kórokozóval. A szalmonella fertőzést el kell különíteni

• a többi hasmenést okozó kórokozótól (calicivírus, rotavírus, E. coli fertőzés, stb.),
• az ételmérgezéstől
• illetve a gombamérgezéstől.

A kórokozó egyértelmű azonosításához széklettenyésztésre van szükség, illetve lázas állapot esetén érdemes mintát venni a beteg véréből is tenyésztésre.

Rutin laboratóriumi vizsgálat orvoshoz fordulásnál történhet, a gyulladásos paraméterek, ionszintek és vesefunkció ellenőrzésére. Rutinszerűen nem szükséges hasi ultrahang vizsgálatot kérni.

A betegség kezelése

Legfontosabb a tüneti kezelés, az elvesztett folyadék pótlása, a kiszáradás megelőzése. Szükség esetén infúzióra is sor kerül, de szájon át való folyadékpótlás is megfelelő.

Gyermekek, idősek részére is adható szájon át speciális rehidratációs folyadék (mely ionokat is tartalmaz). Mivel a kisgyermekek és idősek könnyen kiszáradhatnak, gyakran infúzió adására van szükség.

A bélmozgást csökkentő és hasmenés esetén szedhető ún. „hasfogó” gyógyszerek csökkentik a kórokozó kiürülését, ezzel elhúzva a megbetegedést. Használatuk ezért csak átmenetileg, indokolt esetben (pl. utazás során) javasolt.

Antibiotikus kezelésre csak indokolt esetben, súlyos, elhúzódó betegség, legyengült állapot, idős betegek, csecsemők esetén kerül sor. Szepszis gyanúja esetén fontos a kezelés azonnali megkezdése.

A szalmonellosis megelőzése

A betegség elkerülésében a legfontosabb a megfelelő személy- és élelmiszer higiénia betartása, amely az alábbiakból állhat.

• Az ételek megfelelő előkészítése, sütése, főzése, átforralása. A szalmonella baktérium hónapokig életképes, fagyasztás sem pusztítja el, így fagyasztott élelmiszerek esetén is fontos a hőkezelés.
• A nyers élelmiszerek (húsfélék, tojás) lejárati idejének ellenőrzése, és - különösen meleg napokon - az élelmiszerek gondos hűtése, elkészítés utáni azonnali fogyasztása.
• A konyhai folyamatoknál a nyers hús, tojás előkészületeinek, feldolgozási folyamatának elkülönítése a többi élelmiszertől. Ne használja ugyanazt a vágódeszkát, edényt pl. a nyers tojás és a zöldségek előkészítésére.
• Gondos kézmosás a nyers élelmiszerrel történő érintkezés után.

Bővebben Tanácsok a nyári fertőzések megelőzéséhez

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus