A szalmonella okozta hasmenés

A szalmonellafertőzés gyakori, elsősorban szezonális (nyári) hasmenéssel járó fertőző megbetegedés, sok kisgyermeket betegít meg.

A Salmonella baktériumok a bélben maradva nyálkahártya károsodást, gyulladást okoznak, ion- és folyadékvesztéshez vezetve. A leggyakoribb bélfertőzést okozó altípusok a Salmonella enteritidis és typhimurium.

A szalmonellosis eredete

Leggyakrabban állati eredetű élelmiszerek (hús,  tengeri állatok, tojás) tartalmazzák, de a fertőzött személy (akár beteg, akár tünetmentes ürítő) átadhatja.

A szalmonellosis klinikai tünetei

Leggyakrabban hasmenéssel járó megbetegedés, de súlyos esetben vérmérgezés is kialakulhat, illetve jelen lehet tünetmentes, hosszú időn át tartó kórokozó ürítés is. A fertőzött élelmiszer fogyasztását követően pár órával, vagy 1-2 nappal alakulnak ki a tünetek. A tünetek 2-10 napig tartanak, de bizonyos esetekben kialakulhat krónikus hasmenés, tartós baktérium ürítés is.

Hirtelen fellépő tünetek:

• vizes, nyákos hasmenés
• hányinger, hányás
• hasi fájdalom, görcsök
• elesettség
• láz, hőemelkedés, hidegrázás

A szalmonellosis szövődményei

• a folyadékveszteség és elégtelen bevitel miatt kialakulhat alacsony vérnyomás
• az alacsony vérnyomás keringési zavarhoz, ájuláshoz vezethet
• más súlyos betegségben vagy vesebetegségben szenvedőknél vesefunkció romlás, vagy heveny veseelégtelenség is kialakulhat
• betegeknél, idős vagy kisgyermekkorban, immunhiányos személyeknél súlyos generalizált vérmérgezést okozhat, a szívbelhártyát, agyhártyát, mellhártyát és ízületeket is érintheti

A szalmonellosis diagnózisa

A hányinger, hasmenés esetén fertőző betegséget kell feltételezni. Fizikális vizsgálat és a beteg részletes kórtörténete segít a diagnózis felállításában.

Rutinszerűen nem szükséges hasi ultrahang vizsgálatot kérni, de rutin laboratóriumi vizsgálat orvoshoz fordulásnál történhet,  a gyulladásos paraméterek, ionszintek és vesefunkció ellenőrzésére.

A kórokozó azonosításához széklettenyésztésre van szükség, mivel kimutatható a fertőzött élelmiszerből. Lázas állapot esetén érdemes mintát venni  a beteg véréből tenyésztésre is. El kell különíteni a többi hasmenést okozó kórokozótól, ételmérgezéstől, gombamérgezéstől. Krónikus hasmenés esetén  a nem fertőzéses okoktól való elkülönítés fontos.

A szalmonellosis kezelés

• Legfontosabb a tüneti kezelés, az elvesztett folyadék pótlása. Szükség esetén infúzióra is sor kerül, de szájon át való folyadékpótlás is megfelelő. Gyermekek, idősek részére is adható szájon át rehidratációs folyadék (mely ionokat is tartalmaz). Mivel a kisgyermekek és idősek könnyen kiszáradhatnak, gyakran infúzió adására van szükség.
• A bélmozgást csökkentő „hasfogó” gyógyszerek csökkentik a kórokozó kiürülését, ezzel elhúzva a megbetegedést. Használatuk csak átmenetileg, indokolt esetben (pl. utazás) javasolt.
• Antibiotikus kezelés csak indokolt esetben, súlyos, elhúzódó betegség, legyengült állapot, idős betegek, csecsemők esetén.

A szalmonellosis megelőzése

• A megfelelő személy- és élelmiszer higiénia betartása.
• A szalmonella baktérium hónapokig életképes, fagyasztás sem pusztítja el.
• Az ételek megfelelő előkészítése, sütése, főzése, átforralása.
• A nyers élelmiszerek (húsfélék, tojás) lejárati idejének ellenőrzése, különösen meleg napokon, az élelmiszerek gondos hűtése, elkészítés utáni azonnali fogyasztása.
• A konyhai folyamatoknál a nyers hús, tojás előkészületeinek, feldolgozási folyamatának elkülönítése a többi élelmiszertől.
• Gondos kézmosás.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus