Fertőzéses eredetű hasmenések diétája - Étkezés bélhurut esetén

szerző: Dr. Nagy László, infektológus - WEBBeteg
frissítve:

A hasmenés az esetek jelentős részében fertőzéses eredetű (gyomor-bélhurut, gastroenteritis). A vírusos bélhurutban mindenképpen - de az enyhe vagy középsúlyos bakteriális hasmenések többségében is - a terápiát a helyes diéta következetes alkalmazása jelenti.

A téma cikkei

2/1 Fertőzéses eredetű hasmenés (gastroenteritis, gyomor-bélhurut)
2/2 Fertőzéses eredetű hasmenések diétája - Étkezés bélhurut esetén

A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a következmény ugyanaz; romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bélperisztaltika, továbbá folyadék- és sóveszteség keletkezik.

Hasmenés - A fertőzés okozói, és következményei

A fertőzéses eredetű gyomor- és bélhurut kórokozóinak előfordulási gyakorisága szezonális: télidőben a vírusos, nyáron a bakteriális eredet a legvalószínűbb.

A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavírus, astrovírus, calicivírus, enterális adenovírus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, melynek következtében felborul a folyadékfelszívódás és -kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart szenved.

A bélhurutot főleg a nyári időszakban gyakran okozó szalmonellák - részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében - az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák.

Bakteriális vérhasban, a Shigella baktérium okozta fertőzés következményeként a vastagbél nyálkahártyája kifekélyesedik. Campylobacter-fertőzésben a vékony- és vastagbél nyálkahártyája törékeny és fekélyes. Az Escherichia coli (E.coli) hasmenést okozó törzsei toxintermeléssel károsítják a bélhámsejteket. A kolerát okozó Vibrio cholerae nevű baktérium toxinja csökkenti a boholysejtek aktív nátrium- és klórfelszívását, növeli a klórkiválást, így okozva nagyfokú folyadék- és elektrolitveszteséget.

Hasmenés speciális esetekben

Hasmenés esetén első lépés a folyadékveszteség pótlása

A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti, így hasmenés és hányás esetén a kiszáradás a legfőbb veszély. Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját.

A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek, az igen fiatalok és az öregek. A csecsemők és fiatalgyermekek szabályzórendszereinek teljesítménye korlátozott, testösszetételük sajátosan változik, és ebben a korcsoportban fordulnak elő a leggyakrabban azok a megbetegedések, amelyek a só- és vízforgalom egyensúlyát felboríthatják. Az idősebb emberek szervezetének víztartalma kevesebb, mint bármely fiatalabb korcsoporté, és szomjúságérzetük csökkent.

Noha a fertőzéses eredetű hasmenések kórokozói, és az általuk kiváltott emésztőrendszeri károsodások jellege, mértéke különbözőek, az alkalmazott diéta alapelvei azonosak. Csupán a diétabővítés progresszivitását kell összhangba hozni a beteg aktuális állapotával. Hasmenéses diéta első, és egyben legfontosabb lépése, a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel. A beteg itatása életmentő fontosságú! Erre a célra alkalmas a cukormentes vagy enyhén cukrozott hideg tea, továbbá a limonádé, noha ezek nem segítenek a sóveszteség pótlásában.

A sók pótlása elengedhetetlen

A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet.

A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélboholy sejtjeinek gyógyulását elősegítő vitaminokat is tartalmaznak. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások, és enyhén édeskés ízük miatt jól sózhatók. Az ásványvíz a folyadék bevitele mellett részben az elvesztett ásványi sókat is pótolja. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények. Az orális rehidráló oldat (ORS) alkalmazását az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten javasolja.

A hasmenés diéta második szakasza: energia

A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, gyakori kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű.

Mint már említettük, az első időszakban a legfontosabb a folyadék és ásványi anyag pótlása, szilárd ételt ekkor még nem adunk. A második szakaszban olyan, energiát szolgáltató keményítőtartalmú táplálékok kerülnek sorra, mint a nyák-, illetve rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, sós keksz, főtt rizs. Ebben a diétás szakaszban bevezető étrendként ajánlják a BRAT (banán, rizs, almaszósz, pirítós) diétát.

Az élelmi rostok közül csupán csak a pektintartalmú nyersanyagok javasolhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nyers, finomra lereszelt alma áldásos hatását, miután ez a gyümölcs pektinben igen gazdag. A pektin különleges szénhidrát, amelyet az emberi szervezetben lévő enzimek nem tudnak lebontani, viszont az emésztőrendszerben élő baktériumok olyan vegyületekké (rövid szénláncú zsírsavak) alakítják, amelyek védik a bélnyálkahártya felületét és elősegítik annak egészséges működését. Duzzadó képességük miatt beszívják a béltartalmat, lekötik a toxikus anyagokat, segítik a bél tisztulását, a szervezet méregtelenítését. Az almában található gyümölcssavak és B-vitamin is jótékonyan hatnak a belekre, segítik a tápanyagok felszívódását.

A hasmenés diéta harmadik szakasza: kímélő étkezés

A beteg állapotától függően a harmadik szakaszban már adható sovány hús, sovány sajt, gépsonka, tehéntúró és főtt tojás, tehát a zsírszegény állati eredetű fehérjéket részesítjük előnyben. A tejet még mindig nem erőltetjük. A konyhatechnikai eljárások közül a főzést, párolást alkalmazzuk, hozzáadott zsiradékot nem használunk.

A bélflóra egészsége

A gyomor-béltraktus és a bélflóra egészségének megőrzése érdekében javasolt a gyakori, rendszeres nyugodt kis étkezés, a megfelelő energiabevitel, a finomított szénhidrátok, vörös húsok és zsírok kerülése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása, kellő mennyiségű rost- és folyadékbevitel. Bővebben: A bélflóra egészsége

A továbbiakban is ügyeljünk az egészséges táplálkozásra!

A diéta következő szakaszában áttérhetünk a zsírszegény, könnyű-vegyes étrendre, amelyet már az egészséges táplálkozás ajánlásainak megfelelően kell összeállítani. Ehhez felhasználhatjuk azokat a konyhatechnikai eszközöket (alufóliát, teflonedényt, mikrohullámú sütőt, sütőzacskót, párolást), amelyek révén az étel készítéséhez csak kis mennyiségben kell zsiradékot használni.

A fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását. Ne feledjük: a diéta bővítése a beteg állapotától függ, és ne az éhes beteg döntse el, hogy mit egyen, ugyanis a korai diéta-liberalizáció súlyos visszaeséshez vezethet! A megengedettnél több zsiradék-, továbbá szénhidrátbevitel rothadásos, illetve erjedéses hasmenést eredményezhet, amely ismét károsíthatja, a fertőzés traumájából immár lassanként kilábaló, regenerálódó emésztőrendszert.

Hasonló óvatossággal bánjunk a tejjel is, ami szénhidrátként tejcukrot tartalmaz. A tejcukor lebontása bélhurutban átmenetileg károsodhat, így a lebontatlan tejcukor ozmotikus hatásánál fogva fokozhatja a hasmenést. Végezetül még egy jó tanács: - egyes hiedelmekkel szemben, a pálinka, a tömény szesz és a koffeintartalmú italok nem gyógyszerei a hasmenésnek!

Összefoglaló diétás szabályok

  • Figyeljen a folyadék- és sópótlásra, életmentő lehet!
  • Éhezés nem szükséges, ám fontos a kímélő étkezés.
  • Fontos a fokozatosság, a korai zsír- és szénhidrátbevitel ismét károsíthatja emésztésünket.
  • A magas pektintartalmú alma különösen kedvező hatású.
  • Nyers, főtt és párolt ételeket tartalmazzon a kímélő diéta, a sülteket kerüljük!

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló

Hasmenés
A hasmenést többféle betegség idézheti elő, ennek megfelelően eltérő a szükséges kezelés és a megfelelő diéta. Az esetek többsége fertőzéses eredetű, a kórokozót a fertőzött ember tisztátalan keze terjeszti tovább a gyermekekre. Mi okozhatja még? Mi a teendő?