A fibromialgia tünetei - A jellegzetes fibromialgiás fájdalom

A fibromialgia (fibromyalgia) egy krónikus fájdalomszindróma, amely elsősorban a mozgásszervrendszert érinti, ugyanakkor jóval több egyszerű izomfájdalomnál. Az érintettek testszerte jelentkező fájdalomról, kifejezett fáradékonyságról, nem pihentető alvásról, valamint számos egyéb testi és pszichés tünetről számolnak be.

A fibromialgia a nociplasztikus fájdalom egyik legismertebb formájának tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a fájdalom hátterében nem kimutatható szöveti károsodás vagy idegsérülés áll, hanem a központi idegrendszer fájdalomfeldolgozásának megváltozott működése. Az agy és a gerincvelő fokozottan érzékeli és erősíti fel a fájdalomingereket, ezért olyan ingerek is fájdalmat válthatnak ki, amelyek egészséges embereknél nem okoznának panaszt.

A betegség krónikus fájdalomként, a kapcsolódó panaszok és a társuló betegségek széles skálája miatt jelentősen ronthatja az életminőséget, ugyanakkor nem jár ízületi gyulladással, nem okoz maradandó ízületi károsodást vagy izomleépülést.

A betegség bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban a 30-60 év közötti életkorban ismerik fel. Nőkben lényegesen gyakoribb, ugyanakkor ma már tudjuk, hogy férfiaknál is előfordul, csak gyakran később vagy más diagnózis mögé rejtve kerül felismerésre. A lakosság mintegy 2-4%-át érintheti.

Mi okozza a fibromialgiát?

A fibromialgia pontos oka ma sem ismert, kialakulása azonban valószínűleg több tényező együttes hatásának következménye.

A kutatások szerint szerepet játszhat:

• genetikai hajlam,
• a fájdalomfeldolgozás központi zavara (centrális szenzitizáció),
• a fájdalomcsillapító idegrendszeri mechanizmusok csökkent működése,
• az alvás minőségének romlása,
• tartós fizikai vagy lelki stressz,
• fertőzések,
• testi sérülések vagy műtétek,
• jelentős pszichés megterhelés.

Korábban gyakran feltételezték, hogy a fibromialgia elsősorban depresszió vagy szorongás következménye. A mai ismeretek szerint ez nem helytálló. Bár ezek az állapotok gyakran társulnak a betegséghez, önmagukban nem okozzák azt. Valószínűbb, hogy a krónikus fájdalom és az alvászavar hozzájárul a hangulati tünetek kialakulásához, miközben a pszichés stressz tovább fokozhatja a panaszokat. Van olyan vizsgálat is, ami a vashiány és a fibromialgia előfordulása között talált korrelációt.

A fibromialgia tünetei

A fibromialgiás fájdalom jellemzői

A fibromialgia vezető tünete a legalább három hónapja fennálló, testszerte jelentkező fájdalom. A fájdalom intenzitása napról napra változhat, időnként fellángolhat, majd enyhülhet. Sok beteg mély, égő, sajgó vagy húzó jellegű fájdalomként írja le.

• a test mindkét oldalát érinti,
• a felső és alsó testfélben egyaránt jelentkezik,
• gyakran a nyak, a vállöv, a hát, a csípő és a comb izmaiban a legerősebb,
• fizikai vagy lelki megterhelés után fokozódhat,
• hideg, nyirkos időben rosszabbodhat,
• alváshiány vagy fertőzések hatására is erősödhet.

A jellegzetes fájdalmas pontok (tender pontok)

A nyomásérzékenység gyakori tünet, és a betegek többsége fokozott fájdalomérzékenységet tapasztal különböző testtájakon.

Korábban a fibromialgia diagnózisának alapját az úgynevezett tender pontok vizsgálata jelentette. Ezek meghatározott testtájak, ahol enyhe nyomás is fájdalmat vált ki. A korábbi diagnosztikus kritériumok szerint a 18 meghatározott pont közül legalább 11 fájdalmassága volt szükséges a diagnózis felállításához.

Napjainkban azonban ez a szemlélet megváltozott. A tender pontok vizsgálata már nem feltétele a diagnózisnak, mivel a fájdalom erőssége időben változhat, és sok beteg esetében nem kizárólag ezeken a pontokon jelentkezik érzékenység. A diagnózis során ma inkább a panaszok összességét és azok súlyosságát veszik figyelembe.

A fájdalmon túl számos egyéb tünet is jelentkezhet

A fibromialgia nem csupán fájdalommal járó betegség. Az érintettek többségénél többféle panasz együttesen jelentkezik.

Kifejezett fáradékonyság

Az egyik leggyakoribb tünet az állandó kimerültség. A betegek gyakran már reggel is fáradtan ébrednek, és úgy érzik, mintha egyáltalán nem pihenték volna ki magukat.

Alvászavar

Jellemző a felszínes, nem pihentető alvás, a gyakori éjszakai felébredés, illetve az elalvási nehézség. Az alvászavar önmagában is fokozhatja a fájdalomérzékenységet.

Kognitív panaszok („fibroköd”)

Sokan számolnak be koncentrációs nehézségről, feledékenységről, lassabb gondolkodásról, szótalálási nehézségről. Ezeket összefoglalóan "fibroködnek" nevezik.

Hangulati tünetek

Gyakori a levertség, a szorongás, az ingerlékenység és a teljesítőképesség csökkenése. Ezek nem minden esetben önálló pszichiátriai betegséget jelentenek, hanem sokszor a krónikus fájdalom következményei.

Egyéb gyakori panaszok

A fibromialgia számos egyéb tünettel társulhat:

• fejfájás,
• szédülés,
• zsibbadásérzés vagy bizsergés,
• kéz- és lábmerevség,
• hideg végtagok,
• fokozott izzadás,
• szájszárazság,
• szemszárazság,
• fokozott zaj-, szaginger- vagy fényérzékenység,
• fülzúgás.

Emésztőrendszeri panaszok

A betegek körében gyakori az irritábilis bél szindróma (IBS), amely hasi fájdalommal, puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel járhat. Előfordulhat hányinger, teltségérzés és egyéb funkcionális emésztőrendszeri panasz is.

Húgyúti és nőgyógyászati tünetek

Előfordulhat gyakori és/vagy sürgető vizelési inger, kismedencei fájdalom, valamint egyes érintetteknél a menstruáció idején fokozódhatnak a panaszok.

Hogyan állítható fel a diagnózis?

A fibromialgia diagnózisa elsősorban a jellegzetes panaszokon alapul. Nincs olyan laboratóriumi vizsgálat vagy képalkotó eljárás, amely önmagában igazolná a betegséget.

A diagnózis során az orvos részletesen kikérdezi a beteget a fájdalom elhelyezkedéséről, időtartamáról és az egyéb tünetekről. A jelenleg alkalmazott nemzetközi kritériumok nem a tender pontok számára épülnek, hanem a fájdalom kiterjedtségét (Widespread Pain Index – WPI) és a tünetek súlyosságát (Symptom Severity Score – SSS) veszik figyelembe.

A kivizsgálás célja annak kizárása is, hogy a panaszokat más betegség okozza.

Ennek érdekében az orvos szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokat kérhet (például vérkép, gyulladásos paraméterek, pajzsmirigyfunkció, továbbá vasraktárak, B₁₂-vitamin- és D-vitamin-szint), illetve indokolt esetben további szakorvosi vizsgálatokra is sor kerülhet.

Mikor kell más betegségre is gondolni?

Bár a fibromialgia gyakori állapot, bizonyos tünetek esetén mindig további kivizsgálás szükséges, mert nem tünetei a fibromialgiának. Ilyenek például:

• jelentős, nem szándékos fogyás,
• tartós láz,
• éjszakai izzadás,
• objektív izomgyengeség,
• ízületi duzzanat,
• emelkedett gyulladásos laborértékek,
• neurológiai kiesési tünetek,
• daganatos betegségre utaló panaszok.

Ilyenkor más mozgásszervi, neurológiai, endokrinológiai vagy belgyógyászati betegségek kizárása is szükséges.

Mit tehet, ha felmerül a fibromialgia gyanúja?

Ha valakinél legalább három hónapja fennálló, testszerte jelentkező fájdalom, tartós fáradtság, alvászavar vagy koncentrációs nehézség jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni. Mivel a fibromialgia tünetei számos más betegségre is hasonlíthatnak, fontos a részletes kivizsgálás.

Az első lépés általában a háziorvos felkeresése, aki a panaszok alapján megkezdi a szükséges alapvizsgálatokat és kizárja a gyakoribb okokat. Fibromialgia gyanúja esetén a beteget leggyakrabban reumatológiai szakrendelésre irányítják, mivel a diagnózis felállítása elsősorban a tünetek gondos értékelésén és más mozgásszervi betegségek kizárásán alapul.

Bizonyos esetekben egyéb szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, például neurológiai, endokrinológiai vagy belgyógyászati kivizsgálásra, ha a tünetek hátterében más betegség lehetősége is felmerül.

Folytatás A fibromialgia kezelése

Kapcsolódó Allodynia - Érintésre való érzékenység

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász