Az inszomnia diagnosztizálása, kezelése és megelőzése

Mit tehetünk a jobb alvásért? Az alábbiakban összegyűjtöttük a legesszenciálisabb tényezőket. Az életmód, a kognitív viselkedésterápia és az orvosi, gyógyszeres segítség szerepéről is olvashat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha az alvászavar huzamosabb ideig fennáll, és nappali tünetekkel (pl. fáradtság, koncentrációs zavar vagy hangulati ingadozás) is jár, érdemes háziorvoshoz vagy alvásszakrendeléshez (más néven alváslaboratóriumok) fordulni. A kivizsgálás célja, hogy kiderítsék az inszomnia okát, mely sokszor nem „önmagában” áll, hanem más betegséggel vagy élettani tényezőkkel kapcsolatos.

Diagnosztizálása

Az alvászavar okának kivizsgálását alvásszakértő szakorvos, úgynevezett szomnológus – neurológus szakorvos végzi. Az anamnézisen és az alvásnaplón túl szükséges az alvásmintázat vizsgálata is, ezért leggyakrabban egy egyszerű és fájdalmatlan otthoni alvásvizsgáló eszközzel kezdik meg a kivizsgálást. A diagnózishoz használhatóak éjszakai alvásvizsgálatok: pulzoximetria és kardiorespiratórikus poligráfiás, poliszomnográfiás vizsgálatok.

Az otthoni poligráfiás vizsgálat megfelelő használat esetén alkalmas az alvás alatti légzészavarok számos típusának szűrésére, illetve fennállásuk kizárására. Ez a készülék méri a szívfrekvenciát és a légzést, de nem alkalmas az alvás idejének, mélységének, minőségének megítélésére. Az alvászavart vizsgáló orvos az adatokból már nagyon sok következtetést le tud vonni. Viszont ha az otthoni szűrővizsgálat felveti légzészavar, pl. alvási apnoe gyanúját, úgy a diagnózist legtöbbször bentalvással járó alvásvizsgálattal, és poliszomnográf eszközzel kell megerősíteni.

Léteznek nappali alvásvizsgálatok is, ilyenek a multiplex alváslatencia teszt, a multiplex ébrenléti teszt, a forszírozott immobilizációs teszt, de sok esetben egyéb szakorvosi vizsgálatra (pl. pulmonológiai vizsgálatra, légzésfunkcióra, vérgázanalízisre) vagy akár klinikai pszichológiai vizsgálatokra is szükség lehet egy teljes körű diagnózishoz.

Az alap a megfelelő alváshigiéné

Az alváshigiéné olyan mindennapi szokások összessége, amelyek elősegítik a jó alvást. Fontos elemei a:

• Rendszeres napirend: minden nap közel azonos időben feküdjön le és keljen fel.
• Megfelelő alvási környezet: csend, megfelelő komfort és sötétség, kellemes hőmérséklet kell a jó alváshoz.
• Késő esti stimulánsok kerülése: koffein-, nikotin-, túlzott étel- vagy alkoholfogyasztás csökkentése segíti a jó alvást.
• Képernyőhasználat kerülése lefekvés előtt: a kék fény leredukálása segíthet az elalvásban.
• Napközbeni aktivitás: a rendszeres testmozgás javítja az éjszakai alvást.

Kezelési lehetőségek

Amennyiben az egyéb szervi okok kizárásra kerültek, az alábbi kezelési lehetőségek jönnek szóba:

1 Viselkedésterápiás lehetőségek

A krónikus inszomnia kezelésében ma már a kognitív viselkedésterápia inszomniában (CBT-I) számít az egyik leghatékonyabb módszernek. Ez a terápia segít:

• az alvással kapcsolatos negatív gondolatok és aggodalmak módosításában
• a megfelelő alvási szokások kialakításában és stabilizálásában
• a nappali figyelem és funkció javításában

Sok esetben ez jobb és tartósabb hatású, mint rövid távon az altató szedése.

2 Gyógyszeres kezelés – mikor jön szóba?

Az altatók és a nyugtatók rövid távon segíthetik az elalvást, de valójában nem jelentenek hosszú távú megoldást. Hosszabb ideig tartó szedésük mellékhatásokkal és toleranciával, hozzászokással is járhat, ezért mindig orvosi javaslat kell a szedésükhöz.

Gyógyszeres kezelés inszomnia esetén – Mit, mikor és meddig szedhetünk?

Az inszomnia gyógyszeres kezelése nem első vonalbeli megoldás, hanem jól körülhatárolt esetekben, általában átmeneti jelleggel alkalmazható. Ne feledjük, az altatók elsősorban tüneti kezelést jelentenek, és nem szüntetik meg az álmatlanság kiváltó okát!

1. Benzodiazepinek

A klasszikus benzodiazepin-típusú altatók (pl. diazepam, alprazolam, lorazepam) gyorsan hatnak, csökkentik a szorongást és elősegítik az elalvást. Ugyanakkor hozzászokást, toleranciát és egyes esetekben függőséget is okozhatnak, ezért csak rövid ideig, átmeneti alvászavar esetén javasoltak ilyen céllal való szedésre. Időseknél fokozzák az elesés, zavartság és memóriazavar kockázatát, ezért időseknél alkalmazásuk különös körültekintést igényel!

2. Z-szerek (nem benzodiazepin altatók)

Az úgynevezett Z-szerek (zolpidem, zopiclon) hatásmechanizmusukban a benzodiazepinekhez hasonlóak, de célzottabban az alvást segítik. Rövid távon hatékonyak lehetnek, ugyanakkor kisebb függőségi potenciállal ezek is rendelkeznek, és hosszabb távú szedésük sem ajánlott. Mellékhatásként nappali álmosság, koncentrációzavar, ritkábban emlékezetkiesés jelentkezhet.

3. Antidepresszánsok alacsony dózisban

Bizonyos antidepresszánsokat (pl. trazodon, mirtazapin) alacsony dózisban alkalmaznak alvászavar kezelésére is, különösen akkor, ha az inszomnia depresszióval vagy szorongással társul. Ezek nem klasszikus altatók, hatásuk inkább az alvás szerkezetének stabilizálásán alapul. Előnyük, hogy kisebb a függőség kockázata, hátrányuk lehet a reggeli szedáltság vagy testsúlynövekedés.

4. Antipszichotikumok – kivételes esetekben

Alacsony dózisú atípusos antipszichotikumok (pl. quetiapin) szintén néha alkalmazásra kerülhetnek inszomnia esetén, azonban ez nem elsődleges indikáció, és csak gondos mérlegelés után javasolt, kizárólag pszichiáter indikálhatja, mivel anyagcsere- és kardiovaszkuláris mellékhatásokkal járhat a használatuk.

Az inszomnia gyógyszeres kezelése mindig egyéni mérlegelést igényel. Lehetőleg rövid ideig történjen, mivel a gyógyszerszedés önmagában ritkán elegendő megoldás. Hosszú távon viselkedésterápiás és életmódbeli beavatkozásokkal való együttes alkalmazásuk hatékonyabb. A tartós megoldást pedig nem az altatószedés, hanem a panaszt fenntartó pszichés, viselkedéses és biológiai oki tényezők kezelése jelenti.

3 Életmód- és környezeti tényezők változtatása

Az inszomnia megelőzésében és kezelésében nem elhanyagolhatóak azok az életmódi elemek, amelyek az alvás biológiai ritmusát és pihentető hatását erősítik. Ezek a

• Rendszeres mozgás: a napi aktivitás napközben segíti az éjszakai alvást.
• Stressz kezelése: relaxációs technikák, mindfulness, pszichoterápia segíthet csökkenteni a stresszt.
• Napszakok kihasználása: elegendő napfény nappal és a sötétség este elősegíti a cirkadián ritmus egyensúlyát.
• Egészséges táplálkozás: nehéz, nagy adag vagy savasító étel lefekvés előtt kerülendő!

Megelőzés és hosszú távú szemlélet

Az inszomnia megelőzése nem egyetlen „mágikus” megoldásból áll, hanem az életmódbeli összhangból. A rendszeres alvási ritmus, stresszkezelés, alváshigiénés szokások és szükség esetén szakember bevonása mind hozzájárulnak a jobb alvás eléréséhez és fenntartásához.

Mit ne tegyünk?

• Ne számítsunk varázsszerre: a gyorsan ható altatók szedése hosszú távon nem megoldás.
• Ne hagyjuk figyelmen kívül a nappali tüneteket: a fáradtság vagy koncentrációromlás mögött gyakran „rejtett” alvászavar áll.
• Ne hagyjuk, hogy az inszomnia önmagában egészségügyi kockázattá váljon, időben kérjünk orvosi tanácsot, és segítséget, ha az alváshigiénés szokások javítása sem oldja meg a problémát.

Ezt olvasta már? Hatékony alvás előtti relaxációs technikák

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Inszomnia - A leggyakoribb alvászavar (Semmelweis Egyetem)
• Inszomnia (Álmatlanság) (Egészségvonal)
• Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A fenőttkori inszomnia kezelési lehetőségei, Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium (PTE)