A D-vitamin hiányához vezető okok

A téli időszak végére Magyarországon a lakosság 90 százaléka D-vitamin-hiányossá válik. Életmódunkból, egészségi állapotunkból következtethetünk arra, hogy elegendő-e a vitaminellátottságunk, a tünetek is utalhatnak a D-vitamin hiányára, biztosan azonban csak vérvétellel igazolható a vitaminhiányos állapot.

A D-vitamin - amit olykor D-hormonnak is neveznek hatásmechanizmusa miatt - emberi szervezetben betöltött szerepe intenzíven kutatott terüle. Legismertebb funkciója a csontképződés és a kalcium felszívódásának elősegítése, azonban ennél sokkal több folyamatra van nagy hatással a jelenléte.

Az eddigi kutatások eredményei mára igazolták, hogy a D-vitamin hiánya a csontritkulás mellett számos egyéb betegség, köztük a daganatos kórképek, az idegrendszeri bántalmak, a cukorbetegség, az asztma és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik, illetve az immunrendszer működésére is negatív hatást gyakorol.

A D-vitamin-hiány életmód eredetű okai

Önmagában táplálkozás (tojás, tej, máj, olajos hal) útján elégtelen mennyiségben vihető be D-vitamin a szervezetbe, felmérések szerint átlagosan 80 NE naponta, ami az átlagos felnőttkori ajánlás (2000 NE) töredéke. Az étrenddel bevitt D-vitamin szerepe ugyanakkor megnő a napfényhiányos hónapokban és bizonyos betegségek esetén, és bár önmagában nem elegendő, mindenképp fontos a D-vitaminban gazdag ételek fogyasztása.

A szervezetünk D-vitamin-szintjéért elsődlegesen az UV-B sugárzás felelős, ugyanis a bőrünket érő napfény hatására szervezetünk elő tudja állítani a vitamin előanyagaiból. A hiányállapot elkerüléséhez a szakemberek szerint már az is elegendő lenne, ha napi 15-20 percet a napon töltenénk. A modern életvitelből fakadóan azonban erre a lakosság nagyobb hányadának nem jut elég ideje még a tavasztól őszig tartó időszakban sem, ami tél végére magában hordozza a D-vitamin-hiány kialakulásával járó egészségügyi kockázatokat.

Fontos kérdés, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni az UV-sugárzás által okozott bőrrák megelőzésének szándéka és a D-vitamin-szintézishez szükséges napfénymennyiség között. A válasz a sugárzás mennyiségében rejlik: mivel szervezetünknek a megfelelő D-vitamin szint eléréséhez márciustól szeptemberig elegendő fél óránál kevesebb napsütés, ehhez nem szükséges sem napozás, sem szoláriumozás, az erős UV-sugárzással járó órákban pedig gondoskodni kell a megfelelő napvédelemről. Napi 20-30 perc napon tartózkodás fölött a termelt D-vitamin mennyisége már nem nő tovább, a bőrrák kockázata azonban fokozódik.

Elegendő ideig tartó szabadban tartózkodással egyébként télen sem kizárt, hogy a vitamintermeléshez elegendő napfény érje a bőrünket, a gyakorlatban ez azonban nehezen megvalósítható. Éppen ezért az érvényes szakmai ajánlások szerint ősztől tavaszig rutinszerűen minden felnőttnek ajánlott a D-vitamin pótlása gyógyszer vagy étrend-kiegészítő formájában. A napi ajánlott mennyiség csecsemőknek 400 NE, gyerekeknek 1000 NE, serdülőknek és felnőtteknek 2000 NE, D3-vitamin (cholecalciferol) formában.

A D-vitamin-hiány kockázatát növelő egészségi problémák

Bizonyos betegségek és speciális egészségi állapotok a D-vitamin-hiány fokozott kockázatával járnak. Ennek oka lehet az, hogy a szervezet D-vitamin-igénye magasabb, vagy a vitamin felszívódása és hasznosulása csökken, ezért válik fontossá a pótlás.

Felszívódási zavarok, bélbetegségek - Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a zsírfelszívódást akadályozó betegségek esetén nem szívódik fel elegendő vitamin sem az ételekből, sem az étrend-kiegészítőkből. Egyes bélbetegségekben súlyos D-vitamin-hiány is kialakulhat.

• krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa)
• lisztérzékenység (cöliákia),
• hasnyálmirigy-elégtelenség (pl. krónikus gyulladás, 1-es típusú diabétesz, daganat miatt)
• cisztás fibrózis
• rövidbél-szindróma
• bariátriai műtétek után (gyomorszűkítés)

Elégtelen bevitel - Az étrendi D-vitamin különösen fontos forrás a téli hónapokban, így sok esetben ezen a mennyiségen múlik, hogy a vitaminmérlegünk negatív vagy pozitív.

• laktózintolerancia vagy tejfehérje-allergia
• vegetáriánus, vegán étrend

Testsúly - Mind az elhízás, mind a kóros soványság vezethet D-vitamin-hiányos állapothoz.

• elhízás (testtömegindex >30 kg/m2): a D-vitamin a zsírrétegben raktározódik, de elhízottakban koncentrációja alacsony, hasznosítása korlátozott
• soványság (testtömegindex <18,5 kg/m2): nem tud elegendő mennyiségben elraktározódni a vitamin, rövid idő alatt lecsökken a vitamin vérben mért formájának szintje

Anyagcserebetegségek - A májban és a vesében történik a D-vitamin biológiailag aktív, a szervezet számára hasznosítható formájának (kalcitriuol) az előállítása. Ezen szervek betegségei ahhoz vezetnek, hogy elegendő bevitt kolekalciferol esetén is kialakulhat vitaminhiányos állapot.

• májbetegségek: zsírmáj, vírusos májgyulladás, májcirrózis
• vesebetegségek: krónikus vesebetegség, nefrózis szindróma
• diabétesz: közvetlen kapcsolat nincs a cukorbetegség és a D-vitamin-hiány között, de a cukorbetegek körében gyakori elhízás, vesefunkció-romlás már gyakran jár együtt vitaminhiánnyal

Fokozott felhasználással járó kórképek - Bizonyos állapotokban a szervezetnek több D-vitaminra van szüksége az optimális működéshez, felhasználása megnő, így átlagos bevitel mellett is kialakulhat vitaminhiányos állapot.

• pajzsmirigy-túlműködés, mellékpajzsmirigy-túlműködés
• csontlágyulás (oszteomalácia) és csontritkulás (oszteoporózis), csontsérülések
• granulómás betegségek (pl. sarcoidosis, tuberculosis, histoplasmosis)
• krónikus gyulladásos betegségek
• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• daganatos betegségek, limfómák

Egyéb okok

• egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (pl. epilepszia elleni készítmények)
• idős életkor (>65 éves férfiak és >70 éves nők) és idősotthonban élők

Az alacsony D-vitamin-szint jelei

D-vitamin-hiányra utalhat a csontok gyengülése (pl. csontlágyulás, csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcsök és a gyorsan romló a fogak. Ezek többsége abból fakad, hogy elégtelen D-vitamin-ellátottság mellett a kalcium sem tud hasznosulni a szervezetben. Gyermekek esetén a D-vitamin súlyos hiánya angolkórhoz vezethet.

A D-vitamin-szint mérése, ellenőrzése különösen javasolt gyermekeknél az alábbi tünetek esetén:

• a bőr sápadtsága,
• puha koponyacsontok,
• boltozatos homlok,
• elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása)
• mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)
• fokozott hajlam a csonttörésre
• izomzat tónusának csökkenése,
• fogzás és mozgásfejlődés késése,
• gyakori légúti fertőzések az immunrendszer gyengülése miatt.

Hogyan igazolható a D-vitamin hiánya?

A szervezet D-vitamin-ellátottságának mérésére a 25-OH-D (kalcidiol) vérben mért szintje szolgál, ez a D-vitamin vérben keringő formája.

Szakmai körökben azonban a D-vitamin-ellátottság rutin ellenőrzését inkább azoknak a betegeknek ajánlják, akik a D-vitamin-hiány kialakulásának rizikócsoportjába sorolhatók, vagy a panaszok D-vitamin-hiányos állapotra utalnak. Egyébként egészséges, tünetmentes embereknél felesleges a laborérték ellenőrzése, annál is inkább, mivel a vitaminellátottság változó, a vitaminraktárak 1-2 hónap alatt kimerülhetnek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Molnár Judit
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus