A D-vitamin túladagolásáról

Közismert, hogy a D-vitaminnak milyen fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, és számos pozitív hatása ismert. Szedését azonban nem ajánlott előzetes tájékozódás nélkül elkezdeni, hiszen zsírban oldódó vitaminként a D-vitamint is túl lehet adagolni.

A D-vitamin leginkább a csonterősítő hatása miatt ismert, és alig van olyan betegség, amely kialakulásában ne játszana szerepet a D-vitamin hiánya. Sajnos azonban nagyon kevesen tudják, milyen mértékben kell a D-vitamint szedni, illetve hogyan kell azt a kalcium, magnézium és K-vitamin bevitellel összehangolni. Cikkünkből megtudhatja, mikor merülhet fel a D-vitamin túladagolásának veszélye, hogyan állapítható meg a D-vitamin-hiány, mennyire van belőle szükség, és hogyan kell megfelelően kombinálni a kalcium, magnézium és K-vitamin szedésével.

Ritkán jelentkezik a D-vitamin túladagolása

Fontos az elején leszögezni: napjainkban alapvetően a D-vitamin hiánya jellemző, népességszinten a túladagolás nem okoz egészségi problémát, és az ősztől kora tavaszig tartó időszakban indokolt a vitaminpótlás. Két formája a D₂ (ergokalciferol) és a D₃ (kolekalciferol), utóbbi a biológiailag jobban hasznosuló és az emberi szervezet által is előállított típus.

Közismert, hogy a napfény UV-B sugárzásának hatására az emberi test is elő tudja állítani a D-vitamint, Közép-Európában azonban ez leginkább csak az áprilistól szeptemberig tartó időszakban működik, az év hátralevő részében a nap túl alacsonyan van ahhoz, hogy elegendő UV-B sugárzás érje az embert. Napjaink életvitele mellett ráadásul nem töltünk elég időt a szabadban, így nem csoda, hogy a magyar lakosság jelentős része a téli időszak végére D-vitamin-hiányban szenved.

Ennek ellenére a D-vitamin túlzott mennyiségű és nem kiegyensúlyozott pótlása eredményezhet olyan állapotot, amikor a vitamin káros következményekkel járhat az egészségünkre.

A D-vitamin zsírban oldódik

A D-vitamin az A-, E- és K-vitaminnal együtt a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Ez két dolgot jelent:

1. A D-vitamin bélből történő felszívódásához mindig szükség van valamennyi zsírra.
2. A D-vitamin (ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal) elraktározódik a szervezetben.

Mindezek előnye, hogy nem szükséges naponta szedni, hiszen a jól feltöltött D-vitamin raktárból a szervezet akár hetekig vagy hónapokig is elegendő mennyiséghez jut. Hátránya viszont, hogy a zsírban oldódó vitaminok túladagolhatók. Míg a vízben oldódó vitaminok esetén a többlet a vizelettel távozik, a zsírban oldódó vitaminok túlzott mennyiségű fogyasztása túladagoláshoz vezet.

Ha a D-vitamint kávéval, vízzel vagy gyümölcslével veszi be, akkor annak felszívódása meglehetősen alacsony lesz. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mindig kell hozzá egy kis zsiradékot is fogyasztani, ennek leginkább ajánlható formája a növényi olajok (olajos magvak, olivaolaj) vagy a halolaj.

Lehetséges D-vitamin-túladagolás napfénytől vagy élelmiszertől?

Mivel a D-vitamin élelmiszerekben kis mennyiségben található meg, az étkezés általi túladagolás nem lehetséges.

Nem lehetséges a napsugarak általi D-vitamin-túladagolás sem. Amikor kielégítően magas a vitaminszint a szervezetben, a szervezet védekezik és nem termel több D-vitamint. Ennek egyik eszköze a bőrszín, a lebarnult bőrben a melanin magas szintje korlátozza az UV-sugárzás hatását. Ezen túl is több olyan fék található az emberi szervezetben, amivel a kalcitriol szintézise lassítható, vagy annak inaktív (biológiailag nem hasznosuló) formáját eredményezi. Egy napsütéses nyári napon ezért a szervezet ritkán jut hozzá több mint 10 000 NE D-vitaminhoz, és ez is csak akkor lehetséges, ha egész nap bikiniben napozik.

Csak az extrém napfénynek kitettség (pl. egész évben forró égövön tartózkodás, és közvetlen napsugárzás) esetén lehet káros következménye a szervezetben termelődő D-vitamin adagnak, de ebben az esetben is csak akkor, ha egyidejűleg K₂-vitamin hiánnyal és kalciumtöbblettel jár.

Milyen D-vitamin-dózis vezethet túladagoláshoz?

A túladagolás kockázata csak akkor áll fenn, ha étrend-kiegészítő formában, magas dózisban és hosszabb távon fogyasztják.

Magyarországon a javasolt dózis egészséges felnőttek számára napi 2000 NE (nemzetközi egység), ami 50 µg D-vitaminnak felel meg, elsősorban kolekalciferol formájában. Csecsemőknél napi 400 NE, kisgyermekeknél 1000 NE az ajánlás, serdülőkorban már a felnőtteknek javasolt mennyiség ajánlott. Mivel nem szükséges napi szintű pótlása, a fenti mennyiség akár heti egyszer szedett nagyobb dózisban is bevihető.

Az ajánlás felső szintje ennek a duplája, azaz 4000 NE/100 µg felnőttek, 1000 NE csecsemők és 2000 NE gyermekek esetében. Ez az a D-vitamin mennyiség, ami tartós bevitel esetén, maximális hasznosulás mellett sem vezet túladagoláshoz, és orvosi kontroll nélkül is pótolható.

Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyakorlatban 10 000 NE bevitele sem hordoz kockázatot felnőttek esetében. Ennek gyakran az az oka, hogy a bevitt D-vitamin nem hasznosul teljes mértékben különböző táplálkozási jellemzők miatt. 4000 NE/nap fölött azonban mindenképp fontos az orvosi felügyelet és a vér D-vitamin szintjének laboratóriumi ellenőrzése.

Nem hordoz kockázatot a napi ajánlás túllépése akkor sem, ha orvosilag indokolt okból történik. Ilyen állapot lehet kórosan alacsony D-vitamin szint esetén a vitaminraktárak feltöltésére átmenetileg szedett magasabb dózis, illetve a vitamin felszívódását vagy hasznosulását akadályozó betegség (felszívódási zavarokkal járó krónikus bélbetegségek, enzimtermelési zavarok, krónikus máj- és vesebetegségek).

A felszívódás és a hasznosulás eltérési miatt önmagában a bevitt mennyiségből nem mondható meg pontosan, hogy túladagoltuk-e a D-vitamint, hanem a vérben mért szint ellenőrzése alapján állapítható meg. A D-vitamin vérben mért aktív formája a 25-hidroxi-D-vitamin (25-OH-D). Ideális esetben ennek szintje a vérben 30-40 ng/ml (75-100 nmol/l) körül van, 100 ng/ml (250 nmol/l) fölött túladagolásról, 300 ng/ml-től viszont már súlyos toxikus hatásokról beszélhetünk.

Részletesen A D-vitamin pótlás lehetőségei

A túladagolás tünetei

A D-vitamin túladagolása táplálkozással vagy napfényen való tartózkodással tehát nem lehetséges, kizárólag étrend-kiegészítők szedése miatt alakulhat ki hipervitaminózis. Ennek következtében az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• gyomorpanaszok, étvágytalanság
• hányás, hányinger
• székrekedés
• gyengeség, fáradtság
• szomjúság és fokozott vizelés
• fejfájás

Súlyosabb esetben komolyabb egészségkárosodás is bekövetkezhet. A következmények fő oka nem közvetlenül a vitamin, hanem az, hogy a D-vitamin felborítja a szervezet kalciumháztartását. Ennek jele a hiperkalcémia kialakulása, azaz a vér kalciumszintjének kóros emelkedése.

• Törékennyé válnak a csontok - A túlzott mennyiségű D-vitamin a csontoktól is elvonhatja a szükséges kalciumot, ami csontlágyuláshoz vezet.
• Magas vérkalciumszint (hiperkalcémia) - Ingerlékenység, akár tudatzavar, szívritmuszavarok.
• A lágyszövetek elmeszesedése
• Vesekőképződés, csökkent vesefunkció, akár veseelégtelenség veszélye.

Fontos, hogy más vitaminokkal, ásványi anyagokkal hogyan kombináljuk

D-vitamin és K₂-vitamin

A D-vitamin szedése mellett fontos odafigyelni a megfelelő K₂-vitamin bevitelre is. A K₂-vitaminnak a szervezetben két fontos feladata van. Egyrészt szabályozza a vérrögképződést, hogy ne vérezzünk el a legkisebb seb miatt sem. Másrészt a K-vitamin a vérben lévő kalciumfelesleget a csontokba irányítja, ezáltal biztosítva azt, hogy a kalcium ne kerüljön a véredény falára vagy ne vesekő formában jelenjen meg.

Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, a D-vitamin bevitele növeli a felszívódó kalcium mennyiségét is. A K₂-vitamin hiány ezáltal a kalcium helytelen eloszlásához vezethet a szervezetben.

Az ajánlott K₂-vitamin dózis a D-vitamin kiegészítéssel jelentősen változik:

• 100 μg K₂-vitamin szükséges, ha a D-vitamin bevitel nem haladja meg a napi 2 500 NE mennyiséget.
• 200 μg K₂-vitamin szükséges, ha a D-vitamin bevitel magasabb, mint napi 2 500 NE.

Amennyiben személyre szabottan szeretné a K₂-vitamint adagolni, 2-3 mikrogammot kell testsúlykilogrammonként számolni. Ne feledje azonban, hogy a K₂-vitaminhoz ételeinken keresztül is hozzájuthatunk, ezért ha elegendő mennyiséghez jut az étrend által, az első néhány hétben csak a D-vitamin kiegészítőre lesz szüksége.

Fontos, hogy azok, akik véralvadásgátlót vagy egyéb, K-vitaminnal kevésbé tolerált gyógyszert szednek, beszéljenek orvosukkal, mielőtt a készítmény alkalmazását elkezdenék!

Kapcsolódó K-vitamint tartalmazó élelmiszerek, a K-vitamin hatásai

D-vitamin és magnézium

Mivel magnéziumra van szükség a D-vitamin aktiválásához a szervezetben, a D-vitamin bevitel megfelelő magnéziumellátást igényel. Egy felnőtt napi magnéziumigénye kb. 400 mg. Aki élelmiszerekkel ezt a napi magnéziummennyiséget beviszi a szervezetébe, az akár 5 000 NE D-vitamin kiegészítőt is szedhet. Ha azonban valaki ennél több D-vitamint szed, fontos, plusz magnéziumot is vigyen be a szervezetébe, aminek ajánlott mennyisége az étrend magnéziumtartalmától függően 200-300 mg.

Kapcsolódó A magnéziumhiány és a túladagolás tünetei

D-vitamin és kalcium

A D-vitaminra sokan úgy gondolnak, mint „a csont-vitaminra”, ezért gyakran kalciummal együtt alkalmazzák. Ennek azonban csak bizonyos esetekben van értelme, mint például a változókorban, mikor csökkenteni kell a csontritkulás kockázatát, vagy mikor az osteoporosis már jelen van, és a csonttörések kockázatát kell csökkenteni. Ugyancsak javasolt, ha az étrend alacsony kalciumtartalmú, és kevesebb, mint napi 1000 mg kalciumot tartalmaz.

Ha azonban elegendő mennyiségű kalciumot visz be a szervezetébe, elegendő csak a D-vitamin szedése. Különösen a nagy mennyiségű D-vitamin bevitel nem igényel további kalciumot, mert azzal nő a hiperkalcémia kockázata.

Kapcsolódó A kalcium hiányának tünetei és veszélyei

D-vitamin pótlása előtt érdemes ellenőriztetni a D-vitamin szintjét

Mielőtt bármilyen D-vitamin készítmény alkalmazásába kezdene, fontos, hogy tisztában legyen szervezete D-vitamin (25-OH-D) szintjével. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy túl keveset szed majd belőle, és így nem fogja kifejteni előnyös hatásait, vagy épp túl sokat, amivel feleslegesen terheli a szervezetét.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Zentrum der Gesundheit
Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos