Gennyes agyhártyagyulladás - Veszélyek és az elmúlt évek krónikája

MTI
megjelent:

Gennyes agyhártyagyulladás ellen oltanak be több mint hatszáz középiskolást Körmenden, miután az elmúlt hónapokban öt fiatalnál diagnosztizálták a betegséget a városban és környékén, egy hónapon belül pedig két középiskolás diák betegedett meg. Az MTI Sajtóadatbankjának összeállítása a magyarországi agyhártyagyulladásos megbetegedésekről.

A Magyarországon a meningococcus meningitis okozta agyhártyagyulladásos megbetegedés ritkán, szórványosan fordul elő, ugyanakkor oltóanyag csak a Magyarországon előforduló baktériumfajták C típusa ellen van. A betegség lappangási ideje 3-5 nap, magas lázzal, erős fejfájással és tudatzavarral jár. 1999 telén és 2000 tavaszán azonban Magyarországon addig szokatlanul nagy számban, járványosan fordultak elő megbetegedések, zárt közösségben élő, fokozott fizikai megterhelésnek kitett, meggyengült immunrendszerű fiatalok fertőződtek meg.

Agyhártyagyulladás - A kórokozók

Az újszülöttkor (születéstől egy hónapos korig) a legkülönlegesebb kivétel, hiszen a szülőutakon történő átjutáskor a babában megtelepedő baktériumok (B csoportú streptococcusok, Escherichia coli, Listeria monocytogenes, Enterococcusok) különböznek az alábbiakban leírt módon terjedőktől.
A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói egy hónapos kor felett a Streptococcus pneumoniae (vagy Pneumococcus), a Haemophilus influenzae (ez nem az influenza kórokozója, csak annak hitték még a vírusok felfedezése előtt) és a Neisseria meningitidis (más néven Meningococcus).

Az agyhártyagyulladás másik veszélyes kórokozója a pneumococcus, ez a baktérium felelős többi között a gyermekkori torok-, mandula-, középfül- és tüdőgyulladásokért is. Az egészségügyi kormányzat 2008 októberétől lehetővé tette a két hónap és két év közötti gyermekek ingyenes, a két év és öt év közötti gyermekek 70 százalékos támogatottságú oltását. Ez az intézkedés jelentősen csökkentette ennek a korosztálynak a megbetegedését.

Agyhártyagyulladásos megbetegedések az elmúlt öt évben:

  • 2007. január 10. - Fertőző agyhártyagyulladással került kórházba a Pécsi Nemzeti Színház egyik munkatársa.
  • 2007. augusztus 28-31. - Vas és Zala megyében összesen 24 ember került kórházba vírusos agyhártyagyulladás miatt. Mindannyian ugyanattól a Zalaegerszeg környéki tenyésztőtől származó forralatlan kecsketejet fogyasztottak, ezért valószínűsíthető volt, hogy a kullancscsípéssel megfertőződött kecskék tejével terjedtek tovább a kórokozók.
  • 2008. május - Egy agyhártyagyulladással kezelt kisfiú meghalt a Heim Pál Gyermekkórházban. (A tragikus esetben az orvosi mulasztás, a rossz diagnózis is felmerült.
  • 2010. augusztus 10. - Egy tizenhat éves őrimagyarósdi fiú agyhártyagyulladásban meghalt. Már súlyos állapotban került kórházba, nem tudták megmenteni.
  • 2011. március - Halászteleken egy óvodából három gyermeket szállítottak kórházba agyhártyagyulladás gyanújával. Két esetben kizárták a betegséget, egy kislánynál azonban agyhártyagyulladást állapítottak meg.
  • 2011. március 4. - Fertőző agyhártyagyulladást diagnosztizáltak egy 12 éves Borsod megyei fiúnál Kazincbarcikán. Az ÁNTSZ elrendelte a fiú iskolájának fertőtlenítését.

Olvasson bővebben az agyhártyagyulladásról a WEBBetegen

(MTI)

Cikkajánló

Az agyhártyagyulladás

Dr. Gócs Viktor, infektológus
Agyhártyagyulladás
Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás (meningitis) a legismertebb. Amikor a hírek hirtelen jelentkező, súlyos lefolyású, fertőző agyhártyagyulladásról szólnak, a betegség gennyes, baktériumok okozta formája zajlik.
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.