• A hangulatjavítók hatása az érzelmekre

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Világszerte a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak a hangulatjavítók. A ma is használt főbb készítmények használata már több évtizedes múltra tekint vissza, így a gyógyszerektől várható hatások és esetleges mellékhatások is jól ismertek a gyakorló szakorvosok körében.

        Az antidepresszívumokat a depresszió különböző formái és különféle szorongásos panaszok, szorongásos betegségek (pl. pánik- vagy kényszerbetegség) esetén használjuk, tehát a terápiás cél ezen panaszok javulása.

        A hangulatjavítók döntően a szerotonin, a noradrenalin vagy a dopamin rendszer működésének befolyásolásán keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek az újabb generációs szerek a 80-as évek végén indultak világhóditó útjukra, ma is vezető helyen szerepelnek közülük a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) szerek, melyek fokozzák az agyban a felszabaduló szerotonin mennyiségét, ezen keresztül fejtik ki pozitív hatásukat. 

        A 90-es évek végén a szerotonin egyeduralmát, ha nem is megtörték, de árnyalták a kettős hatású készitmények, pl az SNRI (szerotonin-noradrenalin) profilú gyógyszerek, és a fejlődés, újabb gyógyszerek megjelenése azóta is tart. Tény viszont az is, hogy a látható fejlődés lelassult, a 90-es évek, ezredforduló körüli forradalmi változások után a szakma várja az újabb terápiás forradalmat.

        Gyógyszerkereső Antidepresszánsok, szorongásoldók

        Hirdetés

        Mikortól hat az antidepresszív gyógyszer?

        A gyógyszerek hatása viszonylag lassan, többnyire hetek alatt épül fel. Ezt a tényt nagyon fontos hangsúlyozni, mert aki azonnali javulást remél, az csalódni fog, és depressziója akár mélyülhet is (tévesen azt gondolván, hogy "már a gyógyszerek sem segítenek, itt már semmi sem segít...!"), ám ez nem a gyógyszer hatástalansága vagy mellékhatása, hanem csak a téves elvárások eredménye, illetve a kellően részletes orvosi tájékoztatás hiánya.

        Beszéljen a mellékhatásokról!

        A jó orvos-beteg kapcsolat egyik fő alapja az őszinte kommunikáció, ezért nem szabad elhallgatni, hogy sajnos a kedvező hatásokon túl ezeknek a készítményeknek számos mellékhatása is lehet. A legismertebbek közé tartoznak a gyomor-bélrendszer működészavarai, a szexuális élet területén jelentkező panaszok, illetve a fokozott ingerlékenység, idegesség, nyugtalanság. 

        Számos beteget meghallgatva az évek, sőt már évtizedek során, látom, hogy a szexuális élet zavara egy gyakori és jellemző mellékhatás szerotonin szerek esetén. Biztatok minden beteget, hogy a fenti gondolat jegyében legyenek őszinték kezelőorvosukkal, ne hallgassák el az ilyen mellékhatás érzését. Gyógyszerváltás ugyanis lehetséges, ám „néma gyereknek az anyja sem érti a szavát”, az el nem mondott panasz, és az életminőség ilyen romlása az eredményes terápia gátjává válhat!

        A szerotonin hatású szerek szedése esetén fordulhat elő bizonyos esetekben az úgynevezett szerotonin szindróma, mely nyugtalanság, verejtékezés, kitágult pupillák, izommerevség panaszokkal járhat. Enyhébb formában gyakori az ilyen szerek szedésének kezdeti napjaiban, de ez pár nap alatt elmúlhat. Súlyos tünetek (pl. láz, szivritmuszavarok) esetén a kezelés megszakítandó, és javasolt konzultálni a kezelőorvossal. Fontos megjegyezni, hogy az antidepresszívumok pontos, rendszeres szedést igényelnek. Rendszertelen gyógyszerelés, "szünetek tartása", majd újrakezdés, vagy különféle gyógyszerek nem orvos által előírt kombinálása, akár drogok párhuzamos használata fokozhatja a szerotonin szindróma előfordulásának kockázatát.

        Hatásuk az érzelmi életre

        A hangulatjavítók a testi tüneteken túl egyes esetekben negatív hatással vannak az érzelmi életre is. Az érzelmek megélésének megváltozásáról számolnak be egyes betegek, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a betegek képtelenek bármilyen érzést átélni. A érzelmek átalakulnak és gondolatok formájában jelennek meg, vagy jókor és jó helyen jelentkeznek, de teljesen idegennek, hamisnak, művinek tűnnek.

        Rendszeresen felmerülő dilemma, hogy az antidepresszívumok szedése fokozza-e és mennyire az öngyilkosság kockázatát. Érdekes jelenség, hogy a fokozott agyi szerotoninfelszabadulás miatt a félelemérzet is megszűnik, így a betegek sokszor belemennek olyan helyzetekbe is, amiknek káros, olykor büntetőjogi következményei is lehetnek. A nemtörődömség akár az anyagi biztonság elvesztését is magával vonhatja.

        Ezt olvasta már? Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?

        Nem biztos, hogy mellékhatás

        Fontos megjegyezni, hogy maga a depresszió is az érzelmi élet betegsége, tehát nem mindig egyértelmű, hogy a gyógyszert szedő beteg érzelmi életet érintő panaszait mellékhatásnak értékeljük, vagy valójában az alapbetegség, azaz a depresszió tünetéről van szó, amit sajnos ebben az esetben az adott gyógyszer az adott dózisban nem tudott kellő mértékben javítani, vagy még nem telt el az a több hét, akár 1-2 hónap, amíg a gyógyszerhatás kellően felépült. Az érzelmek eltompulása, az érdeklődés elvesztése, a libidó csökkenése, az elmagányosodás, mind olyan tünet, ami jellemző a depresszióra, ezért lehetséges, hogy az orvosok többsége nem veszi komolyan a betegek panaszkodását, és nem tulajdonít nagy jelentőséget ezeknek a problémáknak.

        Mellékhatás vagy csak a depresszió tünete?

        Amikor egy lehetséges mellékhatásról beszélünk, fontos mérlegelni annak jelentkezésének egybeesését a gyógyszerszedés elkezdésével.

        • A valódi gyógyszermellékhatások többsége a gyógyszer elkezdése utáni első időszakban jelentkezik, ezért is szokás gyakran a terápiás dózisnál kisebb adagban indítani a kezelést, mintegy kipróbálni a beteg egyedi reakcióit, majd később emelni a dózist a ténylegesen megcélzott szintre. Dózisemelés is hozhat mellékhatásokat, de jóval ritkábban, mint a gyógyszer elkezdésekor.
        • Ha valaki több hónap, vagy több év változatlan és addig mellékhatásmentes gyógyszerszedés után tapasztal valami új panaszt, amit mellékhatásnak gyanít, javasolt mindenképpen a panasz testi okainak szakirányú kivizsgálása, mert ilyenkor már valószínűbb, hogy egy új panasz egy másik betegség tünete inkább, és nem a régi gyógyszer késői mellékhatása.

        Ha a gyógyszerszedés után olyan tünetek jelentkeznek, vagy erősödnek fel, amelyeket a beteg már korábban is észlelt, tapszatalt, akkor valószínűbb, hogy a depresszió tünetéről van szó, nem pedig gyógyszermellékhatásról, ilyenkor az alkalmazott gyógyszer vagy annak dózisa nem megfelelő. Ez esetben is a kezelőorvossal konzultálni kell, és a terápia módsoítása szükséges.

        Speciális eset Antidepresszánsok és terhesség

        Hosszabb távú hatások

        A hangulatjavító gyógyszerek nem okoznak függőséget tartós szedés esetén sem, szemben azzal, ahogy sok nyugtató és altató teheti, tehát ha a hangulatjavitó gyógyszer szedésének elkezdése után mellékhatást tapasztalunk vagy gyanítunk, a szer szedése abbahagyható akár azonnal is, természetesen javasolt ezt kezelőorvossal megbeszélni. A hangulatjavítók többsége pár nap alatt távozik a szervezetből, itt érdekesség, hogy pl. a fluoxetin viszont lassan ürül, és hetekig a szervezetben marad. Ha a gyógyszer ürülési ideje után a mellékhatás fokozatosan megszűnik, az megerősítése a mellékhatásgyanúnak. Saját praxisomban nem találkoztam olyan esettel, ahol a gyógyszer maradandó károsodást okozott volna mellékhatással. A mellékhatásoktól való félelem miatt senki ne utasítsa tehát vissza a gyógyszeres terápiát, hiszen kezelőorvosa segítségével mindenki számára meg lehet találni a megfelelő és eredményes kezelést, segítség nélkül azonban a depresszió csak súlyosbodhat.

        A mellékhatás nem a beteg hibája, és nem is a gyógyszeré. A ma használt antidepresszívumok már régóta a piacon vannak, nagyon sok beteg szedi őket elégedetten, probléma nélkül. Ha Ön betegként mellékhatást tapasztal, az csak annak a jele, hogy nem vagyunk egyformák, nem egyformák a reakcióink sem. Ezt tudni kell, és tudni kell elfogadni. Mellékhatás esetén a kezelőorvos tanácsát követve érdemes gyógyszert váltani, és más hangulatjavító készítmény szedésére átállni. Fontos hangsúlyozni továbbá azt is, hogy a gyógyszeres kezelés a depresszió terápiájának fontos, de nem egyetlen lehetősége! Van, hogy önmagában a pszichoterápia is segít, de általában a legeredményesebb ezt gyógyszeres kezeléssel kombinálva igénybe venni!

        Olvasson tovább!

        Dr. Dinya Zoltán, pszichiáterForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

        Módosítva: 2020.07.28 07:06, Megjelenés: 2020.07.28 07:06
      • Cikkajánló

        Anorexia

        Anorexia

        Dr. Major Adrienne

        A kognitív viselkedésterápia szerepe az anorexia kezelésében.

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Depresszió gyermekkorban

        A gyerekkori depresszióban gyakori a lehangoltság, a sírás, a kedvetlenség, a teljesítmény csökkenése, amely hamar eredményez tanulási zavarokat és iskolai eredményromlást. Gyakori az étvágytalanság, az étel elutasítása, félelem a lefekvéstől, az elalvástól.

        A Lelki Egészség Világnapja: fókuszban a depresszió

        Október 10-én tartják a Lelki Egészség Világnapját, melynek célja, hogy felhívja a napjainkban egyre többeket érintő mentális betegségekre a figyelmet, valamint segítsen eloszlatni a pszichiátriai problémákhoz kapcsolódó társadalmi előítéleteket.

        Depresszió: Az örömtelenség (anhedónia) kezelése

        Az öröm képességének elvesztése a depresszió egyik kulcsfontosságú és nagyon gyakori tünete. Markáns lelki jelenségről van szó, melyet az érintett szenvedéssel él át a következményes kiüresedésérzés miatt. A változás a környezet számára viszont nem feltétlenül jól látható, ők inkább azt érzékelik, hogy az egyén mennyire megváltozott, nem a régi.

        Antidepresszáns gyógyszerek szedése - Mire számíthat a beteg?

        Sokféle ok, külső körülmény is eredményezheti azt a lelki állapotot, hangulatot, amit depresszió néven betegségként diagnosztizálunk. Fontos hangsúlyozni, hogy nem pillanatnyi rosszkedvről, rossz napról van szó, hanem egy állandósuló helyzetről, ami többnyire időszakosan, hosszabb-rövidebb epizódokban jelentkezik.

        A depresszió egyik legmostohább tünete

        A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a klinikai depresszió nemcsak tartós kedvetlenséget jelent, hanem ennél jóval többet.

        Depressziós vagyok, vagy csak rossz a kedvem?

        Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni?

        Hangulatjavító szerek, hízás és örömképesség

        A depresszió és a különböző szorongásos betegségek kezelése során alkalmazott hangulatjavítóknak számos mellékhatásuk van.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.