A hangulatjavítók hatása az érzelmekre

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

Világszerte a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak a hangulatjavítók. A ma is használt főbb készítmények használata már több évtizedes múltra tekint vissza, így a gyógyszerektől várható hatások és esetleges mellékhatások is jól ismertek a gyakorló szakorvosok körében.

Az antidepresszívumokat a depresszió különböző formái és különféle szorongásos panaszok, szorongásos betegségek (pl. pánik- vagy kényszerbetegség) esetén használjuk, tehát a terápiás cél ezen panaszok javulása.

A hangulatjavítók döntően a szerotonin, a noradrenalin vagy a dopamin rendszer működésének befolyásolásán keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek az újabb generációs szerek a 80-as évek végén indultak világhóditó útjukra, ma is vezető helyen szerepelnek közülük a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) szerek, melyek fokozzák az agyban a felszabaduló szerotonin mennyiségét, ezen keresztül fejtik ki pozitív hatásukat.

A 90-es évek végén a szerotonin egyeduralmát, ha nem is megtörték, de árnyalták a kettős hatású készitmények, pl az SNRI (szerotonin-noradrenalin) profilú gyógyszerek, és a fejlődés, újabb gyógyszerek megjelenése azóta is tart. Tény viszont az is, hogy a látható fejlődés lelassult, a 90-es évek, ezredforduló körüli forradalmi változások után a szakma várja az újabb terápiás forradalmat.

Gyógyszerkereső Antidepresszánsok, szorongásoldók

Mikortól hat az antidepresszív gyógyszer?

A gyógyszerek hatása viszonylag lassan, többnyire hetek alatt épül fel. Ezt a tényt nagyon fontos hangsúlyozni, mert aki azonnali javulást remél, az csalódni fog, és depressziója akár mélyülhet is (tévesen azt gondolván, hogy "már a gyógyszerek sem segítenek, itt már semmi sem segít...!"), ám ez nem a gyógyszer hatástalansága vagy mellékhatása, hanem csak a téves elvárások eredménye, illetve a kellően részletes orvosi tájékoztatás hiánya.

Beszéljen a mellékhatásokról!

A jó orvos-beteg kapcsolat egyik fő alapja az őszinte kommunikáció, ezért nem szabad elhallgatni, hogy sajnos a kedvező hatásokon túl ezeknek a készítményeknek számos mellékhatása is lehet. A legismertebbek közé tartoznak a gyomor-bélrendszer működészavarai, a szexuális élet területén jelentkező panaszok, illetve a fokozott ingerlékenység, idegesség, nyugtalanság.

Számos beteget meghallgatva az évek, sőt már évtizedek során, látom, hogy a szexuális élet zavara egy gyakori és jellemző mellékhatás szerotonin szerek esetén. Biztatok minden beteget, hogy a fenti gondolat jegyében legyenek őszinték kezelőorvosukkal, ne hallgassák el az ilyen mellékhatás érzését. Gyógyszerváltás ugyanis lehetséges, ám „néma gyereknek az anyja sem érti a szavát”, az el nem mondott panasz, és az életminőség ilyen romlása az eredményes terápia gátjává válhat!

A szerotonin hatású szerek szedése esetén fordulhat elő bizonyos esetekben az úgynevezett szerotonin szindróma, mely nyugtalanság, verejtékezés, kitágult pupillák, izommerevség panaszokkal járhat. Enyhébb formában gyakori az ilyen szerek szedésének kezdeti napjaiban, de ez pár nap alatt elmúlhat. Súlyos tünetek (pl. láz, szivritmuszavarok) esetén a kezelés megszakítandó, és javasolt konzultálni a kezelőorvossal. Fontos megjegyezni, hogy az antidepresszívumok pontos, rendszeres szedést igényelnek. Rendszertelen gyógyszerelés, "szünetek tartása", majd újrakezdés, vagy különféle gyógyszerek nem orvos által előírt kombinálása, akár drogok párhuzamos használata fokozhatja a szerotonin szindróma előfordulásának kockázatát.

Hatásuk az érzelmi életre

A hangulatjavítók a testi tüneteken túl egyes esetekben negatív hatással vannak az érzelmi életre is. Az érzelmek megélésének megváltozásáról számolnak be egyes betegek, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a betegek képtelenek bármilyen érzést átélni. A érzelmek átalakulnak és gondolatok formájában jelennek meg, vagy jókor és jó helyen jelentkeznek, de teljesen idegennek, hamisnak, művinek tűnnek.

Rendszeresen felmerülő dilemma, hogy az antidepresszívumok szedése fokozza-e és mennyire az öngyilkosság kockázatát. Érdekes jelenség, hogy a fokozott agyi szerotoninfelszabadulás miatt a félelemérzet is megszűnik, így a betegek sokszor belemennek olyan helyzetekbe is, amiknek káros, olykor büntetőjogi következményei is lehetnek. A nemtörődömség akár az anyagi biztonság elvesztését is magával vonhatja.

Ezt olvasta már? Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?

Nem biztos, hogy mellékhatás

Fontos megjegyezni, hogy maga a depresszió is az érzelmi élet betegsége, tehát nem mindig egyértelmű, hogy a gyógyszert szedő beteg érzelmi életet érintő panaszait mellékhatásnak értékeljük, vagy valójában az alapbetegség, azaz a depresszió tünetéről van szó, amit sajnos ebben az esetben az adott gyógyszer az adott dózisban nem tudott kellő mértékben javítani, vagy még nem telt el az a több hét, akár 1-2 hónap, amíg a gyógyszerhatás kellően felépült. Az érzelmek eltompulása, az érdeklődés elvesztése, a libidó csökkenése, az elmagányosodás, mind olyan tünet, ami jellemző a depresszióra, ezért lehetséges, hogy az orvosok többsége nem veszi komolyan a betegek panaszkodását, és nem tulajdonít nagy jelentőséget ezeknek a problémáknak.

Mellékhatás vagy csak a depresszió tünete?

Amikor egy lehetséges mellékhatásról beszélünk, fontos mérlegelni annak jelentkezésének egybeesését a gyógyszerszedés elkezdésével.

  • A valódi gyógyszermellékhatások többsége a gyógyszer elkezdése utáni első időszakban jelentkezik, ezért is szokás gyakran a terápiás dózisnál kisebb adagban indítani a kezelést, mintegy kipróbálni a beteg egyedi reakcióit, majd később emelni a dózist a ténylegesen megcélzott szintre. Dózisemelés is hozhat mellékhatásokat, de jóval ritkábban, mint a gyógyszer elkezdésekor.
  • Ha valaki több hónap, vagy több év változatlan és addig mellékhatásmentes gyógyszerszedés után tapasztal valami új panaszt, amit mellékhatásnak gyanít, javasolt mindenképpen a panasz testi okainak szakirányú kivizsgálása, mert ilyenkor már valószínűbb, hogy egy új panasz egy másik betegség tünete inkább, és nem a régi gyógyszer késői mellékhatása.

Ha a gyógyszerszedés után olyan tünetek jelentkeznek, vagy erősödnek fel, amelyeket a beteg már korábban is észlelt, tapszatalt, akkor valószínűbb, hogy a depresszió tünetéről van szó, nem pedig gyógyszermellékhatásról, ilyenkor az alkalmazott gyógyszer vagy annak dózisa nem megfelelő. Ez esetben is a kezelőorvossal konzultálni kell, és a terápia módsoítása szükséges.

Speciális eset Antidepresszánsok és terhesség

Hosszabb távú hatások

A hangulatjavító gyógyszerek nem okoznak függőséget tartós szedés esetén sem, szemben azzal, ahogy sok nyugtató és altató teheti, tehát ha a hangulatjavitó gyógyszer szedésének elkezdése után mellékhatást tapasztalunk vagy gyanítunk, a szer szedése abbahagyható akár azonnal is, természetesen javasolt ezt kezelőorvossal megbeszélni. A hangulatjavítók többsége pár nap alatt távozik a szervezetből, itt érdekesség, hogy pl. a fluoxetin viszont lassan ürül, és hetekig a szervezetben marad. Ha a gyógyszer ürülési ideje után a mellékhatás fokozatosan megszűnik, az megerősítése a mellékhatásgyanúnak. Saját praxisomban nem találkoztam olyan esettel, ahol a gyógyszer maradandó károsodást okozott volna mellékhatással. A mellékhatásoktól való félelem miatt senki ne utasítsa tehát vissza a gyógyszeres terápiát, hiszen kezelőorvosa segítségével mindenki számára meg lehet találni a megfelelő és eredményes kezelést, segítség nélkül azonban a depresszió csak súlyosbodhat.

A mellékhatás nem a beteg hibája, és nem is a gyógyszeré. A ma használt antidepresszívumok már régóta a piacon vannak, nagyon sok beteg szedi őket elégedetten, probléma nélkül. Ha Ön betegként mellékhatást tapasztal, az csak annak a jele, hogy nem vagyunk egyformák, nem egyformák a reakcióink sem. Ezt tudni kell, és tudni kell elfogadni. Mellékhatás esetén a kezelőorvos tanácsát követve érdemes gyógyszert váltani, és más hangulatjavító készítmény szedésére átállni. Fontos hangsúlyozni továbbá azt is, hogy a gyógyszeres kezelés a depresszió terápiájának fontos, de nem egyetlen lehetősége! Van, hogy önmagában a pszichoterápia is segít, de általában a legeredményesebb ezt gyógyszeres kezeléssel kombinálva igénybe venni!

Olvasson tovább!

Dr. Dinya Zoltán, pszichiáterForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

D-vitamin teszt D-vitamin teszt

Önt fenyegeti D-vitamin-hiány, vagy elegendő D-vitaminhoz jut?

A magány és az ünnepek - Hogyan...

Az ünnepekre általánosságban úgy tekintünk, hogy ez az öröm és a szeretet időszaka, de sok ember van, aki magányosnak érzi magát ebben az...

Lehet, hogy a párom depressziós?

A párom elvesztette a munkáját, állandóan kimerült, rosszkedvű, sehová nem akar menni (orvoshoz pláne nem), senkivel nem akar beszélni, és a szex...

A major depresszióval együtt járó...

Pszichiátriai betegségek - így a major depresszió is - gyakran járnak együtt más, akár testi (szomatikus), akár pszichiátriai kórképekkel. Ez a...

A napszaki ritmus és az időskor

Testünk működését belső biológiai óránk szabályozza, melynek központja az agyban található. Az itt termelődő anyagok egy 24-27 órás ritmus...

A major depresszió

A depresszióról már mindenki hallott, mindenkinek van személyes élménye, vagy találkozott már depressziós emberrel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy...

A depresszió kialakulásának okai

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.