14 sokszor figyelmen kívül hagyott tényező, ami növeli a demencia kockázatát
megjelent:
A demencia valamennyi kiváltó okát a mai napig nem sikerült maradéktalanul feltárni, bár több rizikófaktorát ismerjük már. Így többek között a genetika, a nem, az életkor is szerepet játszik kialakulásában. Vannak azonban befolyásolható kockázati tényezői is, amelyek ellen lehet tenni. Ezek közül veszünk sorra cikkünkben 14 olyat, amiről sokan nem is gondolnák, hogy növelheti a demencia kockázatát.
Alacsony képzettség
Már fiatalkorban is jelen lehetnek olyan rizikófaktorok, amelyek az agy egészségére negatív hatást gyakorolnak. Az alacsony képzettség és a szellemi aktivitás elhanyagolása gyermek- és fiatalkorban növeli annak esélyét, hogy később demencia alakuljon ki. Szellemi aktivitással és tanulással úgynevezett kognitív tartalékok képezhetők, melyek segíthetnek ellensúlyozni az agy korral járó öregedési folyamatait. Ezért fontos szellemi tevékenységekkel megalapozni és később is folyamatosan őrizni agyunk frissességét.
Halláscsökkenés
Kezeletlen hallásromlás esetén az agyat kevesebb akusztikus inger éri. Ezek azonban fontosak lennének a szellemi teljesítőképesség edzéséhez. A hallásproblémákkal küzdők gyakorta kerülik az embertársaikkal való kommunikációt, ami szociális izolációhoz vezethet növelve ezen keresztül a demencia kockázatát is. Annak, aki a nagyothallás jeleit észleli magán, tanácsos mielőbb hallókészüléket készíttetnie, ezzel hallása javítása mellett a demenciarizikót is csökkentheti.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás a szív-érrendszeri betegségek mellett egyben a demencia rizikófaktora is. A tartósan emelkedett vérnyomás az agyi ereket is károsítja, emiatt agyi keringési zavarok és az agyszövet károsodása következhet be. Legrosszabb esetben bizonyos agyterületek elhalhatnak. Elsősorban a középkorúak kezeletlen magas vérnyomása emeli a demenciarizikót.
Dohányzás
A dohányzás nemcsak a szívet és a tüdőt terheli meg, hanem az agyat is. Károsítja az ereket és gyulladásos folyamatokat indít el. Az egyéni demenciarizikó csökkentése érdekében különösen fontos lenne leszokni.
Mozgáshiány
A mozgáshiány befolyásolhatja az erek állapotát és agyi keringészavarok kialakulásához is hozzájárulhat. Az tehát, aki rendszeresen mozog, nemcsak a szív-érrendszerének tesz jót, hanem agya egészségének megőrzéséhez is hozzájárul.
Túlsúly és elhízás
A túlsúly számos egészségügyi probléma kockázatát hordozza magában. Sokan nem tudják, hogy a demencia is köztük van. Elsősorban a zsigeri szírok (hasi zsír) játszanak ebben szerepet, amelyek gyulladásos folyamatokat indukálnak a szervezetben. Mindazok az intézkedések, amelyek a súlyfelesleg leadását szolgálják és a kedvezőtlen zsíreloszlás ellen hatnak, egyben a demenciarizikót is csökkenthetik.
Depresszió
A depresszió is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát. A pontos összefüggést még nem sikerült teljesen feltárni. Szakértők azt feltételezik, hogy a magas kortizolszint és a gyulladásos folyamatok hozzájárulnak a kognitív hanyatláshoz. Elsősorban a tartósan fennálló és kezeletlen depresszió tűnik kockázatnövelő tényezőnek. Ezért is fontos, hogy depresszióra utaló panaszok esetén mielőbb szakszerű segítséget kérjen pszichoterapeutától és/vagy pszichiátertől.
Cukorbetegség
A magas vércukorértékek hosszú távon károsítják az ereket és az idegeket – az agyban is. A tartósan magas vércukorszint, tehát a nem kezelt vagy nem megfelelően kezelt cukorbetegség a demencia magas kockázatával jár együtt. A diabéteszes betegeknek ezért oda kell figyelniük vércukorszintjük karbantartására, be kell tartaniuk kezelőorvosuk utasításait és rendszeresen kell járniuk orvosi kontrollra.
Túlzott alkoholfogyasztás
A nagyamértékű alkoholfogyasztásnak számos negatív hatása van az egészségre. Az kevéssé ismert, hogy a mértéktelen, hosszú távú alkoholfogyasztás elváltozásokat okozhat az agyban. Így azoknál, akik rendszeresen isznak alkoholt, nagyobb a demencia kockázata, mint azoknál, akik absztinensek. Az alkoholfüggőség ráadásul B1-vitamin-hiányhoz vezethet, ami súlyos neurológiai következményekkel járhat.
Fejsérülések
A súlyos és/vagy ismételt fejsérülések is növelik későbbi életkorban demencia kialakulásának kockázatát. Elsősorban az esések, balesetek következtében agykoponyát ért traumák lehetnek negatív hatással az agy egészségére. Az például, aki már fiatalkorában többször is agyrázkódást szenvedett, például kontakt sportágak – amilyen a futball vagy az ökölvívás – űzése során, nagyobb valószínűséggel betegedhet meg demenciában. Fontos lenne a fejet, amennyire csak lehetséges, védeni, például kerékpározás közben sisak viselésével.
Légszennyezettség
A légszennyező anyagok, elősorban a nitrogén-oxid és a finom szálló por nem csak a légutakra káros. Legújabb kutatások szerint a szennyezett levegőnek való hosszabb távú kitettség a demencia rizikóját is növeli.
Szociális izoláció
A társas kapcsolatok és a más emberekkel való rendszeres beszélgetések pozitív hatással vannak az agyra. Ha azonban a szociális interakciók és kapcsolatok hiányoznak, csökkenhet a kognitív stimuláció. Emiatt a szociális izoláció is olyan tényező, ami növeli a demencia kockázatát.
Magas LDL-koleszterin-szint
Sokan tudják, hogy a magas LDL-koleszterin-szint szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora, azt azonban már kevesebben, hogy károsan befolyásolhatja az agy egyészségét is és növelheti a demenciarizikót. A magas értékek ezért mindig orvosi kivizsgálást és megfelelő kezelést tesznek szükségessé.
Kezeletlen látásromlás
A szem egészségi állapota is befolyással van az agyra. Kezeletlen látásprobléma mellett az agynak nélkülöznie kellhet fontos vizuális ingereket. A kezeletlen látásproblémákkal küzdők gyakran visszavonulnak a társasági élettől, ami tovább növeli a demenciarizikót. Ezért is fontos a látásproblémákat mielőbb kivizsgáltatni és kezeltetni.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: 14 Risikofaktoren für Demenz, die viele unterschätzen (Gesundheit)
