Fejsérülések kivizsgálása, ellátása

A fejsérülés potenciálisan veszélyes trauma. Sok esetben egyszerű vizsgálatokkal kizárható a komolyabb károsodás, vagy elegendő a sérült megfigyelése, ennek ellenére mindig komolyan kell venni a sérülést követő panaszokat.

Mi történik a sürgősségi osztályon?

Sokan attól tartanak, hogy egy fejsérülés után minden esetben hosszadalmas vizsgálatok vagy azonnali CT vár rájuk. A valóságban az ellátás mindig a fejsérülés körülményeihez és a beteg állapotához igazodik.

Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget vagy a hozzátartozókat arról, hogyan történt a baleset. Fontos információ, hogy mekkora erejű volt a sérülés, történt-e eszméletvesztés, jelentkezett-e emlékezetkiesés, hányás, illetve hogyan változtak a panaszok az esemény óta.

Ezt követi a fizikális és neurológiai vizsgálat. Az orvos ellenőrzi többek között az éberséget, a tájékozottságot, a pupillák fényreakcióját, a végtagok mozgatását, az érzékelést, valamint azt is, hogy jelentkezik-e olyan neurológiai eltérés, amely koponyaűri sérülésre utalhat.

A vizsgálat részeként gyakran meghatározzák a Glasgow Coma Scale (GCS) értékét is, amely egy nemzetközileg alkalmazott pontrendszer az éberségi állapot megítélésére. A maximális 15 pontos érték teljesen éber állapotot jelez, míg az alacsonyabb pontszám súlyosabb agyi sérülés lehetőségét veti fel.

Mikor van szükség koponya-CT vizsgálatra?

Sok beteg meglepődik, amikor fejsérülés után nem készül azonnal CT-vizsgálat. Ennek oka, hogy a korszerű szakmai ajánlások szerint nem minden fejsérülés indokol képalkotó vizsgálatot.

A koponya-CT célja elsősorban annak megállapítása, hogy kialakult-e koponyaűri vérzés, koponyatörés vagy egyéb olyan sérülés, amely sürgős beavatkozást igényel. Az orvos a tünetek, a vizsgálati eredmények és a sérülés mechanizmusa alapján dönti el, hogy szükséges-e a vizsgálat.

Nagyobb valószínűséggel készül CT, ha a sérült elvesztette az eszméletét, ismételten hányt, neurológiai eltérést mutat, görcsrohama volt, koponyaalapi törés jelei észlelhetők, illetve ha a sérülés nagy energiájú behatás következménye. Az életkor, valamint egyes (főleg véralvadásgátló) gyógyszerek szedése szintén befolyásolhatja a döntést.

Ha a vizsgálat nem indokolt, az nem azt jelenti, hogy a panaszokat nem veszik komolyan. Éppen ellenkezőleg: azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nagyon kicsi a súlyos koponyaűri sérülés valószínűsége, ezért a CT várható haszna nem haladja meg annak kockázatait.

Mi történhet a kivizsgálás után?

A sürgősségi vizsgálat eredménye alapján többféle döntés születhet.

1. A legenyhébb esetekben, amikor sem a fizikális vizsgálat, sem a képalkotó vizsgálatok nem utalnak súlyos sérülésre, a beteg rövid megfigyelést követően hazamehet. Ilyenkor részletes tájékoztatást kap arról, milyen tünetek esetén kell ismét orvoshoz fordulnia.
2. Más esetekben – például agyrázkódás, bizonytalan tünetek vagy fokozott vérzési kockázat esetén – a beteget néhány órára vagy egy éjszakára megfigyelésre bent tarthatják a kórházban. Ez lehetőséget ad arra, hogy az esetleg később kialakuló neurológiai tüneteket időben felismerjék.
3. Ha a vizsgálatok koponyaűri vérzést, jelentős koponyatörést vagy más súlyos agysérülést igazolnak, neurológiai vagy idegsebészeti ellátás válhat szükségessé. Nem minden koponyaűri vérzés igényel műtétet, de ezekben az esetekben rendszerint kórházi megfigyelésre, ismételt képalkotó vizsgálatokra és szükség esetén célzott kezelésre van szükség.

Mire kell figyelni a hazabocsátás után?

Ha a kivizsgálás alapján nem igazolódik olyan sérülés, amely kórházi kezelést igényelne, a beteg rendszerint hazamehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő napokban ne kellene odafigyelnie az állapotára.

Enyhébb fejsérülést vagy agyrázkódást követően teljesen természetes, hogy néhány napig – esetenként akár néhány hétig – fejfájás, fáradékonyság, szédülés vagy koncentrációs nehézség jelentkezik. Ezek a panaszok fokozatosan javulnak, és a legtöbb beteg maradéktalanul felépül.

Korábban gyakori tanács volt, hogy a fejsérültet nem szabad elaludni hagyni. Ma már tudjuk, hogy ez önmagában nem igaz. Ha a beteg állapotát orvos megvizsgálta, és hazabocsátotta, aludhat. Ugyanakkor az első 24 órában ajánlott, hogy ne maradjon teljesen egyedül, hanem lehetőség szerint tartózkodjon mellette egy hozzátartozó vagy ismerős, aki észreveszi, ha állapota romlana.

Milyen tünetek esetén kell ismét sürgősen orvoshoz fordulni?

A legtöbb fejsérülés szövődménymentesen gyógyul, azonban ritkán előfordulhat, hogy a koponyaűri vérzés vagy az agyi duzzanat (ödéma) csak órákkal később okoz panaszokat. Ezért fontos, hogy a beteg és hozzátartozói is tisztában legyenek az úgynevezett figyelmeztető tünetekkel.

Haladéktalanul ismét sürgősségi ellátás szükséges, ha

• a fejfájás egyre erősebbé válik vagy hirtelen rosszabbodik;
• ismételt hányás jelentkezik;
• a beteg nehezen ébreszthetővé, aluszékonnyá vagy zavarttá válik;
• beszédzavar, látászavar, végtaggyengeség vagy zsibbadás alakul ki;
• görcsroham jelentkezik;
• ismét eszméletvesztés következik be;
• tiszta folyadék vagy vér szivárog az orrból vagy a fülből;
• új neurológiai tünetek jelennek meg.

Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentenek súlyos koponyaűri sérülést, ugyanakkor mielőbbi orvosi vizsgálatot tesznek szükségessé.

Elhúzódó panaszok fejsérülés után

Előfordulhat, hogy a képalkotó vizsgálatok negatív eredménye ellenére egyes tünetek még hetekig vagy akár hónapokig fennmaradnak. Ezt nevezzük posztkommóciós (post-concussion) tünetegyüttesnek. Leggyakoribb panaszai közé tartozik a fejfájás, a fokozott fáradékonyság, a szédülés, a koncentrációs nehézség, a memóriazavar, az ingerlékenység, valamint a fény- és zajérzékenység. A tünetek kellemetlenek lehetnek, de legtöbbször fokozatosan javulnak.

Súlyos fejsérüléseket követően magasabb az epilepszia kialakulásának kockázata, ugyanakkor a sérültek csak nagyon kis részénél alakul ki ez a neurológiai betegség.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász