• Kérdések és válaszok a gyermekkori asztmáról

        Szerző: Orvostkeresek Egészségmagazin

        Az asztmára való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek.

        Mi okozza az asztmát?

        Felmérések szerint hazánkban minden tizedik gyermek asztmás. A betegség eredete szerint több csoportba osztható.  Ritkább esetben, a betegek közel 10 százalékánál a kiváltó ok a tüdő fejlődésének korai károsodásával függ össze. Ennek oka lehet koraszülöttség, légzészavarral járó újszülöttkori állapotok, betegségek vagy hosszabb gépi lélegeztetés.- magyarázza dr. Várhegyi Csaba gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.

        Egy másik csoportba sorolható a betegek döntő többsége, ugyanis jóval gyakoribb, hogy az asztma, allergiához társulva jelentkezik. Az allergiás asztma kiváltó oka valamilyen allergén, ez lehet penészgomba, pollen, poratka, állati szőr vagy ritkábban élelmiszer.

        Hirdetés

        Ki lehet asztmás?

        • Kora gyermekkorban a betegség előfordulása fiúk körében gyakoribb. Serdülőkorra ez az arány megfordul, 14 év felett rendszerint lányok körében fordul elő gyakrabban.
        • A betegség kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség (amelyek hátterében akár fertőzések is állhatnak), a korai légzőrendszeri fertőzések és tüdőfunkcióbeli zavarok. Az asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam.
        • A betegek többségénél jelentkező allergiás asztma kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés. Ha az egyik szülő allergiás asztmás, a gyermeknél 30, mindkét szülő esetén 60-80 százalék a betegség kialakulásának esélye.

        Csecsemőkori asztma

        Hogyan diagnosztizálják az asztmát?


        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.
        Az asztma diagnosztizálása

        A betegség diagnózisát 0-3 éves korban több tényező is nehezíti. Ebben az életszakaszban a hörgőrendszer szűkebb és bármely fertőzés, gyulladás hatására, így vírusfertőzések következtében is könnyebben jelentkeznek asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés.

        Az esetek többségében azonban csecsemőkorban az allergiára hajlamos gyerekeknél nem az asztma, hanem a betegség előfutáraként érkező ekcéma és ételallergia tünetei jelentkeznek.

        Az „allergiás menetelés” néven ismert folyamat során az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt tejallergiás, ekcémás tünetek, majd a későbbi életkorban, 2-3 év között gyakori savós középfül-gyulladás jelentkezhet.

        Óvodás-kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a jellegzetes allergiás, köhögéssel, szemviszketéssel és orrfolyással járó tünetek, melyek végső állomása lehet az asztmás megbetegedés.

        Asztma óvodás korban

        Az asztma kezelési lehetőségei


        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.
        Az asztma kezelési lehetőségei

        A jellegzetes asztmás tünetek sokszor ebben az időszakban jelennek meg. A tünetek kialakulásának több oka is lehet.

        Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja.

        Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló-, nehezített légzés megjelenésében.

        A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek és makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában.

        A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés, vagy nehézlégzés futás, kerékpározás, vagy ugrálás közben.

        Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

        Idővel az asztma tünetei megszűnhetnek?

        A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek megfelelő kezelés mellett az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál és 3 éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.

        Hogyan előzhető meg a gyermekkori asztma?

        • Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen. A lakáson belüli allergének (penészgomba, házi poratka) minimalizálására is törekednünk kell.
        • Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását.
        • A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.
        • Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
        • Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

        (Orvostkeresek.hu)

        Módosítva: 2017.01.28 02:51, Megjelenés: 2017.01.28 02:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Alvászavar

        Alvászavar

        B. M., szakfordító

        Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Szénanátha megelőzése

        Szénanátha megelőzése

        B. M., szakfordító

        Az ősz a legideálisabb évszak a hiposzenzibilizáció megkezdésére.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Asztma diéta

        Noha bizonyítottan nincs olyan diéta, mely megszünteti az asztma tüneteit, bizonyos élelmiszerek fogyasztásával csökkenthetők a kellemetlen panaszok.

        Asztmavilágnap - Évente 20 ezer új beteget diagnosztizálnak Magyarországon

        Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; itthon évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak - hívják fel a figyelmet szakemberek az asztma világnapján.

        Az asztma okai és rizikófaktorai

        Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

        Mit tegyünk, ha kimaradt az asztma gyógyszer?

        Mit tegyünk, ha a gyógyszerszedésben kimarad néhány alkalom, pótoljuk-e és ha igen, hogyan az elfeledett gyógyszert?

        Allergia – Kerülje a kiváltó tényezőket az ünnepek alatt is!

        Az asztmás betegek, élelmiszer- vagy környezeti allergiában szenvedők számára az ünnepek számos kockázati tényezőt jelenthetnek, ezért jó, ha előre terveznek – állítják szakértők.
        A karácsonyi szezon az allergiában, asztmában szenvedők számára kihívást jelent, ám bizonyos óvintézkedésekkel csökkenthetik a tüneteiket.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.