• Kérdések és válaszok a gyermekkori asztmáról

        Szerző: Orvostkeresek Egészségmagazin

        Az asztmára való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek.

        Mi okozza az asztmát?

        Felmérések szerint hazánkban minden tizedik gyermek asztmás. A betegség eredete szerint több csoportba osztható.  Ritkább esetben, a betegek közel 10 százalékánál a kiváltó ok a tüdő fejlődésének korai károsodásával függ össze. Ennek oka lehet koraszülöttség, légzészavarral járó újszülöttkori állapotok, betegségek vagy hosszabb gépi lélegeztetés.- magyarázza dr. Várhegyi Csaba gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.

        Egy másik csoportba sorolható a betegek döntő többsége, ugyanis jóval gyakoribb, hogy az asztma, allergiához társulva jelentkezik. Az allergiás asztma kiváltó oka valamilyen allergén, ez lehet penészgomba, pollen, poratka, állati szőr vagy ritkábban élelmiszer.

        Hirdetés

        Ki lehet asztmás?

        • Kora gyermekkorban a betegség előfordulása fiúk körében gyakoribb. Serdülőkorra ez az arány megfordul, 14 év felett rendszerint lányok körében fordul elő gyakrabban.
        • A betegség kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség (amelyek hátterében akár fertőzések is állhatnak), a korai légzőrendszeri fertőzések és tüdőfunkcióbeli zavarok. Az asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam.
        • A betegek többségénél jelentkező allergiás asztma kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés. Ha az egyik szülő allergiás asztmás, a gyermeknél 30, mindkét szülő esetén 60-80 százalék a betegség kialakulásának esélye.

        Csecsemőkori asztma

        Hogyan diagnosztizálják az asztmát?


        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.
        Az asztma diagnosztizálása

        A betegség diagnózisát 0-3 éves korban több tényező is nehezíti. Ebben az életszakaszban a hörgőrendszer szűkebb és bármely fertőzés, gyulladás hatására, így vírusfertőzések következtében is könnyebben jelentkeznek asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés.

        Az esetek többségében azonban csecsemőkorban az allergiára hajlamos gyerekeknél nem az asztma, hanem a betegség előfutáraként érkező ekcéma és ételallergia tünetei jelentkeznek.

        Az „allergiás menetelés” néven ismert folyamat során az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt tejallergiás, ekcémás tünetek, majd a későbbi életkorban, 2-3 év között gyakori savós középfül-gyulladás jelentkezhet.

        Óvodás-kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a jellegzetes allergiás, köhögéssel, szemviszketéssel és orrfolyással járó tünetek, melyek végső állomása lehet az asztmás megbetegedés.

        Asztma óvodás korban

        Az asztma kezelési lehetőségei


        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.
        Az asztma kezelési lehetőségei

        A jellegzetes asztmás tünetek sokszor ebben az időszakban jelennek meg. A tünetek kialakulásának több oka is lehet.

        Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja.

        Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló-, nehezített légzés megjelenésében.

        A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek és makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában.

        A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés, vagy nehézlégzés futás, kerékpározás, vagy ugrálás közben.

        Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

        Idővel az asztma tünetei megszűnhetnek?

        A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek megfelelő kezelés mellett az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál és 3 éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.

        Hogyan előzhető meg a gyermekkori asztma?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

        • Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen. A lakáson belüli allergének (penészgomba, házi poratka) minimalizálására is törekednünk kell.
        • Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását.
        • A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.
        • Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
        • Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

        (Orvostkeresek.hu)

        Legutóbb frissült: 2017.01.28 02:51
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A leggyakoribb kérdések a parlagfű-allergiával kapcsolatban

        A parlagfű virágzása átlagosan július végétől kezdődik meg, ekkortól egészen október közepéig okozhat allergiás tüneteket. Míg ez az időszak sokak számára a nyaralást, iskolakezdést, nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egy probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Túlélési tanácsok parlagfűszezonra

        Javában tart a pollenszezon, erősödik a leggyakoribb és legtöbb panaszt okozó allergén növény, a parlagfű pollenszórása.

        Miért vagyok allergiás a háziállatomra?

        Az állati eredetű allergiák között a macskaszőr és a kutyaszőr okozta allergia gyakran fordul elő. Ezek kezelésében nehezítő tényező, hogy az allergiás panasz jelentkezése esetén is érzelmi okokból nagyon nehéz megválni a házi kedvencektől.

        Hörgőasztma (asthma bronchiale) gyermekkorban

        Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség tünetei, valamint egyre kedvezőtlenebb a lefolyása is.

        Asztmás roham gyermekkorban - Figyeljen a kezdeti tünetekre!

        A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.