Az asztma típusai és kezelésük

Az asztma egy olyan légúti gyulladás, ami következményes hörgőszűkületet, kóros váladékképződést okoz. Eredetét illetően alapvetően allergiás és nem allergiás típusokat különböztetünk meg, de egyéb típusok is előfordulnak, melyeket a továbbiakban ismertetek.

A megfelelő kezeléshez ismernünk kell az asztma típusát és hogy mi okozza a betegséget

Az asztma úgynevezett multifaktoriális betegség, melynek kialakulásában genetikai tényezők, és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak.

Tünetei többféle súlyosságúak lehetnek, az egészen enyhe, ritkán jelentkező száraz köhögéstől az akár légzési elégtelenségbe torkolló nehézlégzésig, fulladásig. Jellemző panaszok a mellkasi nyomásérzés, terhelésre, allergén jelenlétében, nevetéskor jelentkező nehézlégzés, sípoló légzés, megnövekedett légútiváladék-képződés, fáradékonyság.

Ugyan az asztma alapvetően nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel tünetmentessé tehető. A mai korszerű terápiás lehetőségek az asztmások számára teljes értékű életet biztosítanak.

Tüneteit számtalan tényező befolyásolja. Ilyenek a légszennyeződés, szmog, stressz, allergénterhelés, időjárás, dohányfüst, különféle gázok, gőzök, illatok, vegyi anyagok, légúti vírus- vagy baktériumfertőzések.

Az asztma kezelésében elengedhetetlenek az úgynevezett inhalatív szteroidok, amelyek gyulladáscsökkentő hatásuk révén megelőzik a fulladásos rohamokat, és a betegség súlyosbodását. A hiedelmekkel ellentétben nem ártalmasak, biztonsággal adhatók már kisgyermekkortól. Az asztma tüneteitől és súlyosságától függően az inhalatív szteroidokat hosszú hatású hörgőtágítóval kombináljuk, ami egész napos tünetmentességet tud biztosítani. Ezenkívül szükség van azonnali hatású rohamoldó szerre a hirtelen fellépő fulladás megszüntetésére.

Allergiás eredetű asztmában egy speciális tablettás készítmény, vagy úgynevezett anti IgE terápia injekciós formája segíthet a betegek állapotán. A legsúlyosabb esetekben a biológiai terápia is indokolt lehet.

A leggyakoribb asztma típusok

Nem allergiás eredetű asztma

Kiváltó oka nem ismert pontosan, genetikai és környezeti tényezői egyaránt vannak. Csecsemőkorban a fiú gyerekek között gyakoribb az asztma, ez az arány felnőttkorra megfordul, és a nőknél lesz gyakoribb a betegség. A csecsemőkori asztmát tizenéves korra sok gyerek kinövi, de van, akinél fiatal felnőttkorban a betegség kiújul.

Allergiás asztma

Ebben az esetben kimutathatók az allergének, a tünetek az allergén koncentrációjától függően változhatnak. A szezonális pollenallergiások tünetei szezonon kívül megszűnhetnek. Állatszőr-allergia esetén, ha a beteg környezetében nincs a kérdéses állat, ugyancsak teljesen tünetmentes lesz. Mivel az allergia bármely életkorban kialakulhat, az asztma is megjelenhet későbbi életkorban. Az allergiás asztma kezelése alapjaiban nem tér el a többi asztmáétól, de itt az allergén kerülésén kívül hatékonyak az allergiás reakciót blokkoló leukotrién-antagonista szerek és az anti-IgE kezelés.

Egyéb asztmatípusok

Fizikai terhelés gyakran okoz asztmás rohamot, vannak, akiknél csak ebben az esetben jelentkeznek a tünetek. A mozgástól, a fizikai aktivitástól, sporttól semmiképpen nem szabad az asztmás betegeket eltiltani, mert az izomzat erősítése javítja a légzést, a mozgás segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket. Sportolás előtt fontos az alapos bemelegítés, a terhelés fokozatos emelése. Edzés előtt célszerű a gyors hatású hörgőtágítóból belélegezni.

Foglalkozási asztma: Sok munkaterületen dolgoznak szerves anyagokkal (állati vagy növényi eredetűek), szervetlen vegyületekkel (izocianátok, gyanták, oldószerek, vegyszerek). Ezek a betegek a munkahelyükön tünetesek, de otthon, hétvégén és szabadság idején a tüneteik enyhülnek vagy megszűnnek.

Aszpirin asztma: Aszpirinszármazékok, fájdalomcsillapítók fogyasztása asztmás rohamot provokál. Ez a kórkép gyakran társul orrpolipózissal. Nagyon fontos az aszpirinszármazékok kerülése, szükség esetén hörgőtágító használata.

Vírusfertőzés által kiváltott asztma: Gyakran látjuk, hogy az asztma egy légúti vírusfertőzést követően alakul ki. Legutóbb a COVID-járvány után találkoztunk nagyobb betegszámmal. Az RSV-, parainfluenza-, influenza-, adeno- és egyéb coronavírus-fertőzések okozhatnak asztmát, de a meglévő asztmás tüneteket és az asztma állapotát is súlyosbítják. Ebben az esetben a fenntartó gyógyszerek, belégzőszerek adagját kell emelni, és szükség lehet szisztémásszteroid- vagy antibiotikus kezelésre is.

Elhízás: Túlsúlyos betegeknél a zsírsejtek által kibocsájtott gyulladáskeltő anyagok ugyancsak rontják az asztma tüneteit.

Dohányzás: Külön ki kell emelni a dohányzás szerepét! Magzati korban az anyai dohányzás növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Gyermekkorban ugyancsak rizikótényező a passzív dohányzás elszenvedése. A dohányzó asztmások kevésbé jól reagálnak a kezelésre, tünetesebbek, és a későbbiekben asztmájuk mellé kialakulhat a COPD nevű betegség, mely a tüdőfunkció folyamatos romlásához vezet.

A fentiekből látható, hogy az asztma egy változékony betegség, a tüneteit, súlyosságát nagyon sok tényező befolyásolja. Fontos, hogy megtaláljuk a betegek számára azt a terápiát, amivel tünetmentességet érhetünk el. Az asztmásoknak ismerniük kell saját állapotukat, tudniuk kell, mikor van szükségük a belégzőszereik adagjának emelésére vagy rohamoldó használatára. A gyógyszeres kezelésen kívül betegoktató programok és légzésrehabilitációs terápia is segíti a betegeket.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus