Miért tüsszögnek néhányan, ha a napba néznek?

A fotikus tüsszentési reflex az emberek egynegyedénél fordul elő. Genetikailag meghatározott, hogy ki az, akinél a fénybe nézéskor tüsszögés jelentkezik. Amerikai tudósok nemrégiben két génvariánst azonosítottak, amelyek meghatározzák, hogy valaki naptüsszögő-e vagy sem.

A szaknyelven autoszomális domináns kényszeres helio-ophthalmikus kitörés szindróma (Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing (ACHOO)) ugyanúgy egy genetikailag meghatározott adottság, mint az, hogy valakinek spárga fogyasztását követően kiválasztódnak-e a vizeletébe olyan anyagok, amelyek jellegzetes szagúvá teszik azt.

Mi történik azzal, akinél jelen van az említett génvariáns és a fénybe néz?

A jelenség és mechanizmus egészen pontosan még nem tisztázott, a jelenleg elfogadott álláspont szerint azonban a naptüsszögőknél a látóideg és a háromosztatú ideg nagyon közel fut egymáshoz. Utóbbi, amit trigeminus idegnek is nevezünk, három ága közül az egyik a szemüreget, a másik, melynek a tüsszentési reflexben is szerepe van, a felső állcsontot idegzi be.

Egy hipotézis szerint a naptüsszögőknél egyfajta rövidzárlat alakul ki: ha a látóideget erős inger éri, az ingerület "átugrik" a háromosztatú ideg szemüregi ágára, majd onnan a felső állcsonthoz futó ága vezeti tovább, ezáltal kiváltva a tüsszentési reflexet.

Egy másik, szintén bizonyítékokkal alátámasztott feltevés szerint a naptüsszögők alapvetően érzékenyebbek a fényre.

Mindenestere a tüsszentési reflex majdnem mindig csak akkor lép fel az érintetteknél, ha hirtelen erős fényhatás éri őket – mihelyt a pupilla reagál, vagyis összeszűkül, tüsszentenek.

Bizonyos körülmények között akár veszélyes is lehet a naptüsszögés!

A jelenség önmagában nem veszélyes, semmilyen egészségügyi kockázatot nem hordoz magában. Egy ártalmatlan genetikai variánsról van szó.

Azonban bizonyos körülmények között akár komoly veszélyt is jelenthet, ha valaki erős fényhatásra tüsszent, mivel ezzel együtt reflexesen a szemét is becsukja. A látás ilyen módon bekövetkező pillanatnyi kiesése komoly kockázatot jelent például katonai repülőgép-pilóták esetében. Más pilóták ritkán pillantanak spontán a napba, és normál esetben nem kell olyan különleges manővereket végrehajtaniuk, amelyek során egy tüsszentés veszélyt jelentene.

A fotikus tüsszentési reflex a közlekedésben részt vevőkre nézve is veszélyt jelenthet, bármilyen járművet használ az érintett. Különösen kockázatos, amikor a naptüsszögő egy alagútból hajt ki a fényre, hiszen veszélyes lehet ilyenkor a látás tüsszentés közbeni pillanatnyi kiesése, és emiatt a kormány elrántása. A naptüsszögés tehát a sofőr szakmában is igen veszélyes lehet.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Warum müssen manche Menschen niesen, wenn sie in die Sonne schauen? (SWR)