Éjjeli baglyok és hajnali pacsirták

Debreceni Egyetem
frissítve:

Életünk egyharmadát alvással töltjük. A megfelelő pihenés nélkül nem vagyunk képesek jól teljesíteni. Minden harmadik embernek volt már alvászavara.

A hosszú, tartós alvásmegvonás az élettel összeegyeztethetetlen. Ha hosszú ideig nem alszunk, hallucinációk jelentkezhetnek. A jó alvás az életkornak megfelelő időtartamú, ideális esetben az éjszakai órákra esik, kellőképpen pihentető, és nem zavarják kóros alvásesemények.

Az újszülöttek a nap jelentős részét átalusszák, ám az életkor előrehaladtával csökken az alvásigény. Fiatal felnőttkorban 7-8 óra, időskorban viszont 5-6 óra is elég a szervezetnek. Ezért gyakori az idős embereknél az a probléma, hogy télen a korai sötétedés miatt hamarabb kerülnek ágyba, és hajnali 1-2 órára teljesen ki is alusszák magukat, majd az éjszaka további részében csak forgolódnak. Ezt paradox insomniának nevezzük – magyarázza Magyar Mária Tünde, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense.

Az alvás szabályozásáért a melatonin felel. E hormon szintje a sötétedéssel együtt nő a szervezetben, és álmosító hatású. A reggeli világossággal azonban csökken a melatonin mértéke, így lesz egyre éberebb az ember. Főleg a fiatalokra jellemző, hogy a késő éjszakai órákig számítógépeznek, és nem éreznek álmosságot. Ennek oka, hogy a monitor által kibocsátott kékes fény gátolja a melatonin termelődését.

Normális polygram és apnoeA nyolcvan féle alvásbetegség közül az egyik leggyakoribb a légzéskimaradással járó horkolás (alvási apnoe), amely a lakosság öt százalékát érinti. A férfiak 40, a nők 20 százaléka horkol. Ezt nem tekintjük betegségnek, gyakran az érintett nem is tud róla, csak a hálótársát zavarja. Ha azonban a horkolásban szünetek vannak, a végén pedig egy nagyobb horkantás, az légzéskimaradásra utal, ami oxigénhiánnyal járhat. Ennek kellemetlen tünetei lehetnek az izzadás, éjszakai gyakori vizelés, fejfájás, levertség vagy gyomorégés. Az oxigénhiány növeli a stresszhormonok termelődését, csökkenti a gondolkodási funkciókat, szívritmuszavarokat és hajnali vérnyomás-emelkedést is eredményezhet. Ezért fordulhat elő, hogy hajnalban alvás közben kap valaki szívinfarktust.

A Neurológiai Klinikán működő Alváslaborban a járóbeteg szakrendelés mellett 6 ágyon a súlyosabb alvásproblémák vizsgálatára is van lehetőség. Ilyenkor az éjszakai órákban mérik a beteg különböző életfunkcióit az úgynevezett poliszomnográffal. Évente 1200-1500 panaszos beteg műszeres vizsgálatát tudják elvégezni. Sokszor használják például az alvási apnoe kezelésére az éjszakai légsínterápiás eszközt, amit a beteg orrára tesznek, és széttartja a légzéskimaradás közben egyébként összeeső légutakat. Így szabad utat enged a beteg saját légzésének, ezáltal megakadályozza a légzéskimaradást – tájékoztat a doktornő.

Fiatal nőknél és várandós kismamáknál gyakori az úgynevezett nyugtalan láb szindróma, amit a vashiány okoz. Ilyenkor ellazult, nyugalmi állapotban zsiborgó érzést tapasztal a beteg, és az állandó mozgatási kényszer miatt nem tud elaludni. Vaspótlással azonban megszüntethető a kínzó tünet.

Jelentkeznek-e Önnél az alvási apnoe tünetei?

A jó dolgokat hajlamosak vagyunk természetesnek venni az életünkben, így van ez akkor is, ha az egészségünkről van szó. Ritkán jut eszünkbe, milyen fontos szerepet játszik jó közérzetünk és teljesítőképességünk megőrzésében a pihentető alvás. Jelentkeznek-e Önnél az alvási apnoe tünetei?

Tinédzsereknél fordul elő az alvajárás és a rémálom. Ezek hátterében kóros ébredési reakció áll, és pszichés okai lehetnek. Az alvajárás közben komplex cselekvéssorozatot hajt végre a kamasz, anélkül, hogy felébredne. Ebben az esetben a sérülésektől kell megóvni a beteget, ezért jobb, ha nem ébresztik fel, hanem visszaterelik az ágyába. A kellemetlen tüneteket néhány év múlva kinövik a fiatalok.

Alvás közben álmunkban sokszor járunk különféle helyszíneken, és bújunk bele eltérő szerepekbe. Régen az álomfejtésnek nagy jelentőséget tulajdonítottak, könyveket alapoztak ezek szimbólumaira, de a neurológus szerint ezeknek orvosi és tudományos alapja nincs. Azt azonban a szakember is megerősíti, hogy gyakorta álmodunk olyan dolgokkal, amelyek napközben foglalkoztatnak bennünket.

Az alvás során másfél órás és ezen belül 15-20 perces periódusok váltják egymást. A hosszabb, lassú hullámú „nonREM” fázisok alatt a test megpihen, a légzés lelassul, a vérnyomás csökken, a ciklus végén azonban van egy körülbelül negyedórás, az ébredési fázishoz hasonló, aktív szemmozgásokkal kísért álomfázis (REM). A nappali élmények ilyenkor raktározódnak el, ezért a tanulási folyamatban is szerepe van az alvásnak. Az álmainkra csak akkor emlékszünk, ha az óra épp ebbe az álomfázisba csörög bele, vagy ekkor ébredünk magunktól. Az éjfél előtti alvás pedig azért még hatásosabb, mivel ebben az időszakban nagyobb a mélyalvás aránya.

A szakember egy hasznos tippet is ad: ha kevés időnk van az alvásra, sokkal pihentetőbb, ha a másfél óra többszörösét, három órát, négy és fél órát vagy hat órát alszunk. Akinek pedig nehezen jön álom a szemére, lefekvés előtt kortyolgasson nyugtató hatású citromfű-, macskagyökér- vagy kamillateát.

Az alvási apnoe magas vérnyomáshoz vezethet

Mit nevezünk obstruktív alvási apnoe szindrómának és miért fontos ez? Az utóbbi 50 évben vált ismertté ez a kórkép, és egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat ennek a betegségnek a kardiovaszkuláris következményei. Az alvási apnoe magas vérnyomáshoz vezethet

Tovább

(Debreceni Egyetem)

Cikkajánló

Az alvászavar és típusai

Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Alvás
Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódáshoz, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi szempontból meghatározó. Elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez.
Magnézium
Magnézium

Szerepe van a depresszió elleni küzdelemben is.

Száraz köhögés
Száraz köhögés

Mi okozza, hogyan kezelje ezt a köhögéstípust?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Mázi-Fülöp Nóra, dietetikus
WEBBeteg - Szigeti Ildikó, újságíró
WEBBeteg - Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.