Acidózis - A szervezet elsavasodása

Szervezetünknek is van kémhatása, normál esetben pH 7,4. Ezen az értéken működnek jól az anyagcsere-folyamataink, ezért a testünk ezt a belső dinamikus állandóságot a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik fenntartani. Viszont kerülhet "homokszem a gépezetbe" és a pH-érték elcsúszhat savas (acidózis), illetve lúgos (alkalózis) irányába is. Acidózisról beszélünk a vér pH 7,4 alatti értéke esetén.

Az iskolai kémiai órákon rengetegszer hallhattunk a különböző anyagok savas vagy lúgos kémhatásáról. Azonban nem csak az oldatoknak, hanem a szervezetünknek is van kémhatása. A pH 7,4 körüli (7,35-7,45) érték fenntartását testünk több módszerrel éri el: légzéssel a széndioxid mennyiségének szabályzásán át, a vesén keresztüli ionok kiválasztásával, csontokból felszabaduló pufferekkel. Ha ez az összetett rendszer zavart szenved, acidózis (pH 7,4 alatti savas irányú eltolódás) illetve alkalózis (ph 7,4 fölötti lúgos kémhatású eltolódás) alakulhat ki.

Az acidózisnak eredete szerint két fajtáját különböztetjük meg: respiratórikus (légzési eredetű) és matabolikus (anyagcsere eredetű) acidózist.

Respiratórikus acidózis

Respiratorikus (légzési elégtelenség miatt létrejövő) acidózis esetén a szervezetben felhalmozódik a széndioxid (CO2). Ez akkor alakulhat ki, ha a légcsere gátolt a tüdőben a tüdőt érintő betegség (pl. tüdőgyulladás vagy asztma, súlyos COPD) miatt. Hasonlóan acidózishoz vezet, ha a légzés mechanizmusa szenved sérülést. Ez bekövetkezhet a mellkasi izmok, vagy izmokat beidegző idegek betegsége (pl. öröklődő izomdisztrófiák, vagy Guillain-Barré szindróma) esetén, illetve ha a légzés centrális, agyi szabályzására ható szerek (pl. erős altatók, kábítószerek) hatása alatt áll valaki.

Az acidózis tünetei között először az álmosság, fejfájás jelentkezik, ami a folyamat súlyosbodásával arányosan akár a kómáig fokozódhat. A légzési elégtelenség mértékétől függően akár pillanatok alatt is kialakulhat, kevésbé súlyos esetekben órák alatt jön létre. Ha egy kórházi kezelés alatt álló beteg tudatállapotában romlás következik be, gondolni kell sav-bázis zavarokra is és ilyen esetekben vérgáz (Astrup) vizsgálatot kell kérnie a kezelőorvosnak. Az artériából vett vér pH és CO2 érték mérésével a diagnózis azonnal felállítható.

A szervezetünk a homeosztázis fenntartása érdekében azonnal megkezdi a kompenzáló mechanizmusokat: a vesék a negatív töltéssel bíró ("lúgos") bikarbonát ionok visszatartásával igyekeznek kompenzálni, de ez egy lassú folyamat. Gyorsabb hatás érhető el ha a légzési mechanizmust fokozzuk, illetve elősegítjük a széndioxid kiürülését például oxigén adásával, hörgőtágító gyógyszerekkel, esetleg gépi lélegeztetéssel (NIV, intubálás).

Metabolikus acidózis

Az acidózis kialakulása

Metabolikus (a szervezet anyagcsere folyamatai miatt létrejövő) acidózis kialakulásának három fő oka van:

• a fokozott savtermelés (pl. ketoacidózis, laktátacidózis),
• a bikarbonát elvesztése, továbbá
• a vesék csökkent képessége a felesleges savak kiválasztására (súlyos fokú vagy krónikus veseelégtelenség esetén).

A metabolikus acidózis kialakulhat gyorsan vagy hosszabb idő alatt is, így két formáját (akut és krónikus) különböztetjük meg.

Az acidózis következményei

Az akut metabolikus acidózis leggyakrabban kórházi kezelések és akut kritikus betegségek során fordul elő. A halálozási arány eléri az 57%-ot, ha a pH kezeletlen marad.

A krónikus, lassabban kialakuló metabolikus acidózist leggyakrabban a vese csökkent kapacitása okozza a felesleges savak kiválasztására. A vesefunkció romlásával a vese csatornácskák (tubulusok) elvesztik a felesleges savak kiválasztásának képességét, amit a szervezet igyekszik más úton kompenzálni, pl. a szérum hidrogén-karbonát szint emelésével a csont- és izomraktárainkból.

A krónikus metabolikus acidózis legkedvezőtlenebb következményei a csontok és az izmok káros elváltozásai, ami krónikus veseelégtelenség esetében hatványozottan fordulhat elő. A savas pufferelés a csontsűrűség csökkenéséhez vezet, ami növeli a csonttörések, osteodystrophia és csontbetegségek kockázatát. A fokozott fehérjelebontás izomsorvadáshoz vezet.

A metabolikus acidózishoz vezető okok

Az akut metabolikus acidózisnak számos oka van, ezért célszerű ezeket csoportosítani a normál anionrés megléte vagy annak hiánya szerint. (Anionrés: a fő pozitív töltésű kation - a nátrium - szérumkoncentrációjából kivonjuk a fő negatív töltésű anionok - a klorid és a bikarbonát - szérumkoncentrációinak összegét. Normál esetben van egy kis „hiány” az anionok „kárára”, ezt nevezzük normál anion résnek, aminek az értéke 8-16 mmol/ l között mozog. Ennél magasabb érték esetén megnövekedett az anionrés.)

A megnövekedett anionréssel járó acidózis okai:

• Tejsavas acidózis (laktátacidózis)
• Ketoacidózis: cukorbetegségben diabéteszes ketoacidózisnak nevezzük, de kialakulhat súlyos alkoholizmus vagy éhezés esetén is
• Krónikus veseelégtelenség
• Szepszis (vérmérgezés)
• Súlyos májelégtelenség
• Mérgezések: szalicilátok, metanol, etilénglikol, szén-monoxid mérgezés

A normál anionréssel járó acidózis gyakori okai:

• Szervetlen sav mérgezés, pl. sósav véletlenszerű vagy öngyilkosságból elkövetett nyelése
• A gyomor-bélrendszeri bázis elvesztése, pl. nagyfokú hasmenés, vagy vékonybél fisztula esetén
• Vesebázis elvesztése, savvisszatartás: a vese tubulusokat érintő betegségei (proximális és disztális vese tubuláris acidózis)
• Addison-kór

Az acidózissal járó tünetek, diagnózis

Az acidózis tünetei közé tartozik a heves szívdobogás érzés, a fejfájás, a megváltozott mentális állapot (zavartság), a látásélesség csökkenése, hányinger vagy hányás, hasi fájdalom, izomgyengeség, csontfájdalom és ízületi fájdalom.

A leggyorsabb és legpontosabb diagnózis artériás vér vérgáz analízisével adható (Astrup-vizsgálat).

Az acidózis kezelése

A szervezet már akkor megkezdi a kompenzáló mechanizmusokat, amikor a diagnózis folyamatban lehet. Egyik ilyen jellegzetes mechanizmus az akut metabolikus acidózisban szenvedőknél a mély, gyors légzés, amelyet Kussmaul-légzésnek neveznek (leggyakrabban a diabéteszes ketoacidózishoz kapcsolódik). A gyors és mély lélegzetvételek növelik a kilélegzett szén-dioxid mennyiségét, ezáltal csökkentik a szérum szén-dioxid szintjét, ami bizonyos fokú kompenzációt eredményez.

Lassabb de tartósabb kompenzálási folyamat a bikarbonát ion visszatartása a vesében. Emellett még pufferelési lehetőség a hidrogén különféle molekulák általi abszorpciója („elnyeletése”), beleértve a csontot alkotó fehérjéket, foszfátokat és karbonátokat.

Akut esetekben lehetőség van a bikarbonát infúzióval történő pótlására. Sajnos aránylag kevés orvosi lehetőség áll rendelkezésre a szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállítására, így a terápia az acidózist kiváltó alapbetegség kezelésére kell, hogy irányuljon.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász