Az allergiás nátha, napjaink népbetegsége
frissítve:
Az allergiás eredetű nátha (allergiás rhinitis) az orrnyálkahártya gyulladása, ami az immunrendszer levegőben található allergénekre adott válaszreakciójaként alakul ki. A betegség minden hetedik embert érinti Magyarországon. Kezelése az életminőség javítása és egyes szövődmények megelőzése miatt is fontos.
A téma cikkei - Allergia, szénanátha |
| 9/1 Az allergiás nátha, napjaink népbetegsége 9/2 A szénanátha tünetei9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha 9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos? 9/5 A légúti allergia kivizsgálása 9/6 Mi okozza az allergiás náthát? 9/7 Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése 9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése 9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései |
Az allergiás nátha tünetei
Allergiás eredetűnek akkor nevezhető a nátha, ha a tünetek kialakulásának és fennmaradásának hátterében bizonyíthatóan valamilyen allergén anyaggal (leggyakrabban virágpor, gombaspóra, háziporatka ürüléke, állati szőr) történő érintkezés áll. Az allergénnel történő érintkezés orrnyálkahártya-gyulladást okoz, ez váltja ki a náthás tüneteket.
Jellegzetes tünetei az orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, tüsszögés, az allergiás nátha (allergiás rhinitis) diagnózisa akkor állítható fel, ha ezek közül kettő heti több napon át fennáll. Az allergénnel érintkezve kialakulhat orrnyálkahártya-duzzanat és gátolt orrlégzés is, azonban önmagában ez még nem jelent allergiás rhinitist.
Szakmai értelemben a szemtünetek (szemviszketés, könnyezés) nem tartoznak az allergiás rhinitis tünetei közé, mivel ezek a kötőhártya gyulladásával összefüggő panaszok, a náthás tünetektől különböző, allergiás szembetegség tünetei. A két panaszcsoport azonban a legtöbb esetben együtt fordul elő.
Két típusa
Az allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladásnak két fő csoportját lehet megkülönböztetni. Lehet szezonális (intermittáló) és nem szezonális (perzisztáló). A képet bonyolítja, hogy az allergiás nátha két formája - tehát a szénanátha és a nem-szezonális allergiás nátha - ugyanannál a betegnél az esetek jelentős részében (az összes allergiás náthás beteg mintegy egyharmadában) egyszerre áll fenn.
A szezonális allergiás nátha, azaz a szénanátha
A köznapi nevén szénanáthaként emlegetett úgynevezett intermittáló allergiás nátha vagy szezonális allergiás nátha, mely esetében a tünetek időtartama rövidebb, mint 4 hét, illetve a tünetek egy hétnek kevesebb, mint négy napján jelentkeznek. A szénanátha tehát nem más, mint az orrnyálkahártya időszakosan kialakuló, allergiás eredetű gyulladása, amihez tipikusan allergiás szemtünetek is társulnak. Leggyakrabban pollenallergiához, kültéri gombákhoz köthető.
A nem szezonális allergiás nátha
A másik csoportot az úgynevezett perzisztáló allergiás nátha, vagy nem szezonális allergiás nátha képezi. Itt a tünetek több mint 4 hétig, illetve egy hétnek több, mint 4 napján keresztül állnak fenn. Az allergének közül gyakran mutatható ki a hátterében háziporatka, penészgomba vagy állatszőr. Ebben a formában is gyakran társulnak szemtünetek a náthás tünetekhez, bár rendszerint kevésbé erőteljesek, mint pollenallergiában.
Az allergiás rhinitis tünetei mindkét típusban azonosak, a különbség a panaszok fennállásában tapasztalhatóak, továbbá a javasolt kezelés is eltérő lehet, ezért fontos az allergén és a típus meghatározása a szakszerű terápiához.
Mit nevezünk náthának? |
| A nátha (rhinitis, rinitisz) szó klinikai értelemben az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélünk, ha a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, gátolt orrlégzés közül legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. Tágabb értelmezésben náthára utalhat az átlag napi négynél több orrfúvás, illetve a naponta többször előforduló, mással nem magyarázható tüsszögés. Az allergiás és nem-allergiás, elsősorban vírusfertőzések nyomán kialakuló egyszerű nátha megkülönböztetése nem mindig egyszerű. Megkülönböztető vonás lehet a tünetek jelentkezése (allergia esetén hullámokban erősödik fel, gyakran bizonyos helyeken), vagy a láz (vírusfertőzés esetén fordulhat elő), de biztosan csak az allergén azonosításával diagnosztizálható, ha allergiás eredetű a nátha. |
Az allergiás nátha népbetegség
A szénanátha gyakorisága Európa egyes országaiban 5-25 százalék közötti, Magyarországon a teljes népességben 11-16%-os az előfordulása. Különösen figyelemfelhívó adat azonban, hogy az elmúlt évtizedekben az iskoláskorú gyerekek körében az allergiások száma megduplázódott, elérte a 17%-ot.
Az allergiás eredetű nátha általában iskoláskorban kezdődik, és előfordulási gyakorisága a fiatal felnőttkorban tetőzik. Gyermekkorban a fiúknál, felnőtt korban pedig a nőknél gyakoribb.
A betegség kialakulása, illetve korábbi életkorban való megjelenése szempontjából többnyire azok veszélyeztettek, akiknek a családjában allergiás betegek vannak a közvetlen rokonok között.
A csecsemő és kisdedkorban ekcémás, ételallergiás vagy asztmás gyerekeknél fokozott a rizikó a 15-30 éves kor között megjelenő allergiás náthára. Gyakori jelenség, hogy az atópiás ekcémában érintett csecsemő kinövi a bőrbetegségét, azonban kamasz vagy fiatal korában allergiás rhinitis alakul ki nála.
Miért válnak gyakoribbá az allergiás betegségek?
Az utóbbi években folyamatosan nő az allergiás náthában megbetegedettek száma, mely jelenségért több hatás együttesen tehető felelőssé. Néhány ilyen tényező: a levegőszennyeződés növekedése, illetve minőségi változása; a növényvédőszerek egyre elterjedtebb alkalmazása, az Európában nem őshonos parlagfű európai elterjedése, sok gyógyszer fogyasztása, az ételekben előforduló sok mesterséges anyag, dohányzás.
A szénanátha előfordulását magasabbnak találták a városban élőknél, mint a falusiaknál, és a jobb szociális körülmények között élőknél, mint a szegényebbek között. Egyre több az adat arra vonatkozóan, hogy a túlságosan steril, mesterséges életkörülmények vezethetnek az allergiás megbetegedések emelkedő számban való kialakulásához. Ez az ún. higiénia hipotézis, ami ugyanakkor még nem tekinthető teljesen igazolt magyarázatnak.
A rizikót növelő tényező lehet a korai életkortól kizárólag tápszerrel történő táplálás, a közösségbe nem járó gyermek, a védőoltások hiánya, a testvérek hiánya. Ezen hatások eredményeként - az elmélet szerint - fejletlen marad a gyermek immunrendszere, ami később allergiás betegségek kialakulásához vezet.
Mire számíthat a beteg?
Az allergiás nátha krónikus betegség, a legtöbb betegnél élethosszig fennmaradnak a panaszok, bár a tünetek erőssége idővel változhat. Előfordulhat az is, hogy az adott allergénre adott reakciók enyhülnek, de még gyakoribb, hogy a kezdeti allergén mellett egyre többel szemben alakul ki allergia (például a parlagfű mellett más pollenekre), sőt kezeletlen allergiás rhinitis esetén asztma is kifejlődhet. A kezelés célja az életminőség javítása és ezen "allergiás menetelés" megelőzése.
Tovább Az allergiás nátha kezelésének lépései
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Adatok forrása: Egészségügyi szakmai kollégium - Szakmai irányelv
