Tehet-e a krónikus stressz az allergia kialakulásáról?

szerző: Dr. Pászka Dóra, Dr. Spányik András - Panoráma Poliklinika
frissítve:

Hogyan erősödnek fel a szomatikus (testi) tünetek a pszichét ért stresszfaktorok megjelenésével? Hogyan függ össze a krónikus gyulladás és a gyermekkori tartós stressz? Kérdések, amelyekre egyre fontosabb megfelelő válaszokat kapnunk.

Ekcéma, táplálékallergia, allergiás nátha, asztma: ezeket nevezzük atópiás betegségeknek.Ha csak az egyik szülő szenved ezen kórképtől 30-40%, ha mindkét szülő érintett, akkor 60-70% az esély arra, hogy gyermekük allergiás legyen. Az elmúlt években számos tudományos kutatás fókuszában az allergia kialakulásának oka állt. Az eredmények azt mutatják, hogy nem pusztán az öröklődés az, amely legnagyobb hatással van az allergia kialakulásának valószínűségére.

A civilizációs hatások következtében is jelentősen érzékenyebbé válunk a környezeti hatásokra. Az allergiás panaszok kialakulásának oka nagyon gyakran a nagyvárosi életmód, a nagyfokú levegőszennyezettség és a vegyi anyagok, melyekkel a mindennapjaink során elkerülhetetlenül kapcsolatba lépünk, valamint az, hogy a városi lét következményeként kisgyermekként kevésbé találkozunk az immunrendszer fejlődése szempontjából lényeges mikróbákkal, bakteriális kórokozókkal. Ezek a civilizációs ártalmak olyan apró változásokat idéznek elő a génszerkezetünkön, melyek az allergiás betegségekre hajlamossá teszik az immunrendszerünket.

A fentiek miatt a fejlett országokban az utóbbi 10-20 évben robbanásszerűen nőtt az allergiás betegségek száma. A tudományos megfigyelések során a kutatók azt tapasztalták, hogy a fejletlenebb országokban a növekedés üteme jóval csekélyebb. Ez egyértelműen alátámasztja, hogy a környezeti hatások igen nagy mértékben játszanak szerepet az allergiás, asztmás megbetegedések kialakulásában.

A negatív érzelmek is hatással vannak az allergiás tünetekre

Amikor az atópiás kórképek kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó tényezőkről beszélünk, legtöbbször a genetikai faktorok mellett, olyan környezeti hatások szerepét hangsúlyozzuk, mint az említett légszennyezés, a kémiai szerek, vagy a gyermekkori passzív dohányzás. Ugyanakkor egyre több kutatás mutat rá egy láthatatlan járvány, a krónikus stressz szerepére. A kutatásokból egyre nyilvánvalóbban rajzolódik ki, hogy a pszichológiai stresszorok a hormonális rendszeren keresztül negatív hatást fejtenek ki az immunrendszer szabályozására, felborítják annak egyensúlyát és fokozzák az allergiás reakciókat, elősegítik az atópiás tünetek kialakulását.

A hatások mindkét irányban működnek, vagyis az öröklött atópiás tulajdonságok hajlamosabbá teszik a páciensek immunrendszerének diszfuncionális működését, tehát az atópiás szülők gyermekeinek immunrendszere jobban ki van téve a stresszhatásoknak. Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a negatív érzelmek hatására az endokrinológiai rendszer egyensúlya megbomlik és a stresszhormonok szintje másképpen alakul a páciensekben, melynek következtében az allergiás reakcióban közvetlen szerepet játszó sejtek aktivizálódnak és felerősítik az allergiás tüneteket.

Az atópiás tünetekben fontos szerepet játszó krónikus gyulladás hátterében feltételezhetően a gyermekkori tartós stresszhatások is fontos szerepet játszanak. A kutatások szerint a tartós stressz nyomán elhúzódóan megemelkedik egy stresszhormon, a kortizol szintje. Ez a hormon normális esetben stressz esetén emelkedik meg és egy sor fontos biológiai választ vált ki az emberi szervezetben, amely rövid távon hasznos a menekülés, vagy a fokozott koncentráció és az erőforrások átcsoportosítása terén.

Ugyanakkor a tartós vagy gyakori stresszhatás ,,hozzászoktatja” a szervezetet a stresszhez és a kortizol szintje kevésbé emelkedik meg, a kortizol válasz csökken. Ez viszont felborít egy kényes egyensúlyt a szervezetben és ennek következtében többek között a gyulladásos paraméterek emelkedett szintje is megfigyelhető lesz, amely minden bizonnyal összeköthető a fokozott allergiás reakcióval és az atópiás kórképek felerősödésével.

Ez is érdekelheti Praktikus tanácsok allergiásoknak

(Szerzők: Dr. Pászka Dóra, gyermekallergológus; Dr. Spányik András orvosigazgató - Panoráma Poliklinika pszichoszomatika rendelés, pszichoterápia rendelés)

Felhasznált szakirodalom:

  • Ader R, Cohen N, Felten D. Psychoneuroimmunology: interactions between the nervous system and the immune system. Lancet 1995; 345:99–102.
  • Wright R, Rodriguez M, Cohen S. Review of psychosocial stress and asthma: an integrated biopsychosocial approach. Thorax 1998; 53:1066–1074.
  • Suárez, A. L., Feramisco, J. D., John, K. O. O., & Steinhoff, M. (2012). Psychoneuroimmunology of psychological stress and atopic dermatitis: pathophysiologic and therapeutic updates. Acta dermato-venereologica, 92(1),
  • Montoro, J., Mullol, J., Jáuregui, I., Dávila, I., Ferrer, M., Bartra, J., ... & Valero, A. (2009). Stress and allergy. J Investig Allergol Clin Immunol, 19 (Suppl 1), 40-7.

Cikkajánló

Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
Allergia
Mikor gyanakodjunk egyszerű nátha helyett allergiára? - a kérdés néha nem is egyértelmű. Cikkünkből megtudhatja, melyek az allergia tünetei, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell kikezelnünk, vagy allergológussal érdemes kivizsgáltatni magunkat.
Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Hidvégi Edit, Dr. Brugós László
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.