• Tegyünk a téli lehangoltság ellen!

        Szerző:
        WEBBeteg

        A téli időszakban szervezetünknek nem csak a hideg és a különböző vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell birkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. Hogyan védekezhetünk a téli időszakban sokakat érintő lehangoltság, álmosság, rosszkedv ellen?

        A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elő - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős. Termelődése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

        Hirdetések

        A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal” van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa” hajnali 4 óra körül van.

        Télen, a nappalok rövidülése mellett sokszor akár hetekig is borús, ködös napokkal kell szembenéznünk. Mindez serkentően hat a melatonin termelődésére. A magas melatonin szint azonban depresszióhoz vezethet. Ez a jelenség áll olyan megfigyelések hátterében, melyek azt igazolták, hogy az északi országokban, ahol kevesebb a napos órák száma, magasabb az öngyilkosságok előfordulásának aránya. A déli országokban, ahol a napsütéses órák száma magasabb, a lakosság vidámabb, kevésbé hajlamos depresszióra.

        A téli időszakban jelentkező lehangoltság ezért nem keverendő össze az évszaktól függetlenül is fennálló depressziós tünetekkel - hívja fel a figyelmet szakértőnk. A rosszkedv ez esetben inkább hangulatváltozásként jelentkezik, s nem jelent tartósan fennálló, egyre fokozódó tünetekkel, sok esetben az érdeklődés teljes elvesztésével járó depressziós betegséget. Megfigyelhetjük, hogy a téli lehangoltság máris alábbhagy, amint kisüt a nap, tavasszal pedig mintha kicserélődnénk, a természettel együtt mi is megújulunk.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A lehangoltság, hangulatváltozások ellen sokat tehetünk, ha kialakítunk egy napirendet, amelyhez alkalmazkodunk. Az alkalmazkodás során igyekezzünk saját biológiai óránk szükségleteinek kielégítésére törekedni. A rendszeres napi étkezések, megfelelő mennyiségű alvás mellett élvezzük a testmozgás kedvező hatásait is. Az edzések során endorfin, azaz boldogsághormon szabadul fel a szervezetünkben, mely kiváló ellenszer a téli lehangoltság ellen. A napi rutin, a helyes napirend mellett fontos, hogy a megszokott tevékenységeinket olykor-olykor másra cseréljük fel. Az áthangolódás, a megszokottól eltérő programok új élményekkel töltik fel a szervezetet, ez szintén segíthet a rosszkedv elűzésében.

        A helyes napirend kialakítása különösen a több műszakban, éjszaka munkát végző személyek számára okoz problémát. A melatonin az ő esetükben is eredményesen használható, csakúgy, mint az úgynevezett jet-lag, vagyis az időzónák átrepülése után. A normális bioritmus felborulása mindkét esetben súlyos problémát jelent, az eddig publikált tudományos vizsgálatok alapján azonban a melatonin mindkét esetben mellékhatások nélkül segíti a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást.

        A melatonin – főként idősebb korban - az álmatlanság kezelésében is segítségünkre lehet, amennyiben a rossz minőségű alvásnak nincs semmilyen azonosítható oka, vagyis nem más gyógyszer, lelki probléma, vagy környezeti hatás következménye.

        (WEBBeteg, forrás: Budai Allergiaközpont)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        A gyakran használt gyógyszerek növelhetik a depresszió kockázatát

        A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

        A hasi elhízás és a depresszió

        Köztudott, hogy a cardiovasculáris betegségek és a cukorbetegség rizikótényezőjeként szerepelhet a hasi elhízás. Egy holland tanulmány szerint a viszcerális (zsigeri) zsírtöbblet és a depresszió kialakulása között is összefüggés van.

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        Depresszió is kialakulhat D-vitamin-hiánytól

        Kutatási eredmények bizonyítják, hogy számos idegrendszeri betegség egyik kiváltó oka lehet a D-vitamin-hiány. A depressziónál, a skizofréniánál is befolyásoló tényező lehet ennek a vitaminnak a hiánya. A szabad levegőn való séta vagy az ésszerű mennyiségű napozás segíthet megelőzni a vitaminhiányt.

        Az internet-függők körében gyakoribb a depresszió

        A sok időt internetezéssel töltők körében jóval gyakoribbak a depresszióra utaló tünetek, mint a világhálót csupán alkalomszerűen látogatók között - derítették ki brit pszichológusok.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA