Hogyan feküdjön, üljön, mozogjon a tüdőbeteg?
megjelent:
A tüdőbetegek leggyakoribb problémája a nehéz légzés, így a megfelelő pozíció megtalálására törekednek, még alváskor is. A következőkben néhány tanács, hogy hogyan feküdjön, üljön, mozogjon a tüdőbeteg.
A krónikus obstruktív tüdőbetegre (COPD) jellemző, hogy az alvás nem megfelelő, nem mindig pihentető, illetve gyakran horkolnak ezek a betegek, amely így nappali aluszékonysághoz vezethet. Súlyos oxigénhiányos állapotban a beteg talán nem is alszik, csak az ágyában ül, a két karjára támaszkodik, a légzési segédizmokat (nyakizom, hát- és bordaközi, illetve orrszárny izmokat) használva.
A mellkasi fájdalom enyhítése
Szív eredetű nehéz légzés esetén a beteg félig ülő helyzetben érzi jól magát, mivel ilyenkor a rekesz lejjebb száll, így a tüdőkapacitása növekszik. Súlyosabb esetben felül, és két karjával az ágy oldalába kapaszkodik.
Gyógyúszás és gyógytestnevelés |
| A gyógyúszás a fürdőgyógyászati kezelések közé tartozik, a társadalombiztosító a 18 év alattiak gyógyúszását támogatja. Az úszás nagyon sok esetben, önmagában is terápiás jellegű, hiszen nagyon pozitívan hat a mozgatórendszerre, a keringési, és légzőrendszerre, idegrendszerre. Gyógyúszás és gyógytestnevelés |
A mellkasi fájdalom, köhögés és nehéz légzés hátterében gyakran állhat a refluxbetegség is, ilyenkor a legjobb a félig ülő, vagy a legalább 30 fokos fejmegemelés, ezzel elkerülhető, hogy a nyelőcsőbe jutó gyomorsavat belélegezze a beteg. A mellhártyagyulladás, tüdőembólia esetén a fájdalom csökkentése miatt a betegek a fájó oldalukra feküdjenek, így csökkenthetik a mellkas légzési kitérését.
Légzőgyakorlatok
Erősíthetjük a légző izmokat, ha naponta fél órán át lassan, összeszorított ajakkal végezzük a kilégzést. Ha egy belégzést követően kétszerre próbáljuk meg kifújni a levegőt, így több „elhasznált” levegőt lehet eltávolítani a tüdőből. A légzés tudatosan hasból és egyenletesen kellene, hogy történjen. Ügyeljen emeléskor, lépcsőzéskor a beteg továbbá arra, hogy a kilélegzése összeszorított szájjal, belégzése nyugalomban történjen.
A légző torna célja a rekeszizom működésének javítása, a légzési munka csökkentése. Az ülő vagy álló helyzetben a felsőtest 20-45 fokkal való előre dőlése esetén a rekeszizom lelapult helyzetéből feljebb kerül, így nagyobb erőt képes kifejteni a légzés során. A karba font helyzetben való ülés vagy séta tovább növeli a belégzési segédizmok munkáját. A beteg hátán zárt ujjakkal, harang alakú tenyérrel végzett laza csuklómozdulatok elősegíthetik a hörgőkben lerakódott váladékok fellazítását.
Állóképesség-növelés
A mozgás rendkívül fontos a tüdőbetegeknél, a felső végtagok, nyak, váll izmainak átmozgatásával, illetve erősítésével segíthetjük, könnyíthetjük a légzést. Előnyös mozgást nyújt az úszás.
A tüdőbetegek állóképességnek növelését mind az alsó, mind a felső végtagi izmok rendszeres erősítése segítheti elő. Heti 3-5 alkalommal 30-45 percnyi kerékpározás, futás, lépcsőzés az alsó végtagot terheli. A karok erősítése súlyzókkal is történhet.
A megfelelő légzés-tréning megtalálásához, a légző tornagyakorlatok elsajátításához érdemes szakember, gyógytornász, rehabilitációs orvos segítségét kérni, mivel nem megfelelően végzett edzés akár nagyobb légzési igénybevételt jelenthet, mely fulladáshoz vezethet.
Azonban a rendszeresen végzett légzőtorna, izomerősítés nemcsak az állóképességet növeli, de a beteg panaszait csökkenti, nyugodtabb alvást és pihenést biztosít, az életminőséget is növeli.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
