Vitamin téma

Az F-vitamin a telítetlen zsírsavak csoportját foglalja magába. Az F-vitamin egy régebbi elnevezés, de mai értelemben már nem soroljuk ezeket a vegyületeket a vitaminok csoportjába, ugyanis a szervezetünk egészséges működéséhez nagyobb mennyiség szükséges belőlük, mint a többi vitaminból.

Az egyik legismertebb immunerősítő élelmiszer a fokhagyma. A fokhagyma antimikrobiális hatását már Arisztotelész és Hippokratész is ismerte.

A szőlő (a gabona mellett) az egyik legősibb kultúrnövényünk. Kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették az emberek. A sumér ékírás az élet szót szőlőlevél alakú jellel ábrázolta.

Az anyatej a csecsemő legideálisabb tápláléka, amely a fejlődéséhez szükséges anyagokat a legmegfelelőbb mennyiségben, összetételben és legkönnyebben emészthető formában tartalmazza.

Az aloe verát a közvélemény szinte csodaszernek tartja, bár sokan - gyakran éppen a túlzott reklámkampányok következtében - szkeptikusak a hatásaival kapcsolatban. De mi ez a növény, mire jó és a nagy kérdés: valóban jó-e?

A torontói egyetemen jó ideje vizsgálják az élelmiszerek és tápanyagok egészségre gyakorolt hatását. A prosztatarák megelőzése céljából is tesztelték már számos élelmiszer védőhatását, hogy még teljesebbé tehessék a betegség terápiáját.

Az egészséges tüdő nélkülözhetetlen kincsünk a mindennapokban. Kiemelt figyelmet érdemel, hiszen egy nap 44 ezer alkalommal is használjuk. Légzőszerveink legfontosabb részeként szerepe hihetetlenül fontos a szervezet jó működésében. Egy magyar szakértőkből álló csapat épp ezért fejlesztette ki és dobta piacra a hétféle, válogatott összetevőt tartalmazó Air7 kapszulát, a tüdő vitaminját. (x)

Szervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. Cikkünkből megtudhatja, milyen tünetekkel jár az egyes vitaminok hiánya, és mik a természetes vitaminforrások.

A vesekő kialakulhat minden olyan tényezőtől, amely befolyásolja a vizeletürítést, például a táplálék és ivóvíz összetétele, felszívódási zavarok, szomjazás, fokozott verejtékezés.

Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.