Térd téma
Térd belső szakításos törésének rögzítése
A csonttörések speciális formája a szakításos törés, amikor hirtelen erős húzásos vagy csavarásos terhelés miatt egy ízületi szalag, vagy egy csonton tapadó ín leszakít egy darabot a csont ízületi felszínéből. Akkor fordulhat elő, amikor az adott ponton a csont gyengébb, mint az ín, illetve szalag. Hatásában egyenértékű az ín/szalag szakadásával. Az ilyen típusú töréseket is rögzíteni kell, sok esetben műtéti megoldás szükséges.
A felvételen az látható, hogy a térd hátsó keresztszalagja a sípcsont felső részéből kiszakított egy csontdarabkát (nyíllal jelöltük a képen), amit fémcsavarral rögzítettek és így biztosították az ízület stabilitását.
A térdhajlatfájdalom 10 lehetséges oka és kezelésük
Pikkelysömör: a bőrgyógyász tanácsai
Mozgás fájós térddel - Árt vagy használ a biciklizés és a futás?
Előzze meg a térdfájást!
Porckopása van? Ezek az injekciós kezelések segíthetnek
11 fontos tipp térdfájdalom esetére
Mikor van szükség térdprotézisre?
Formula-1-es autóhoz kifejlesztett anyag védi meg lábunkat
Mit tud Ön a térdízületről? - Tesztelje tudását!
Térd MRI-felvételen
A térdről készült MR (mágneses rezonancia) felvétel részletes képet ad a térdben lévő lágyszövetek állapotáról, esetleges sérüléseiről.
A mellékelt képen három különböző, egymásra merőleges síkban készült felvétel látszik a térdről. MR-vizsgálattal az ízületet alkotó csontok, szalagok, félhold alakú porcok (meniscusok) és az ízületi felszíneket borító porc is jól vizsgálható.
Ezzel szemben a CT csak a csontokról ad megbízható képet – bár nagyobb felbontással és részletgazdagsággal ábrázolja azokat.
A térdkalács (patella) a combcsont vájulatában helyezkedik el. Az ízület része még a combcsont ízfelszíne és a lábszárcsont ízfelszíne. A térdkalácsot erős ín köti a lábszárcsonthoz. A rögzítő szalagok megakadályozzák, hogy a térdkalács kimozduljon a helyéből. Az ízfelszíneket üvegporc borítja. A térdízület részeit különféle szalagok, valamint az ízületi tok kötik össze.
Térdről készült röntgenfelvétel
A végtagok és azok részeinek, így a térdnek is a röntgenvizsgálata a csontok eltéréseit mutatja ki, például a törést, ficamot, csontritkulást, kóros meszesedéseket, tumorokat. Alapvetően két, egymásra merőleges felvétel készül a térdízületről, de bizonyos esetekben különleges beállításra is szükség lehet.
A felvételen látható a combcsont alsó része, a térdkalács, valamint a vastagabb sípcsont és a vékonyabb szárkapocscsont felső részei. A csontok közt porc helyezkedik el, ami röntgennel nem ábrázolódik, közöttük a keskeny ízületi rést folyadék tölti ki. A térdízületet körülvevő ízületi tok normális esetben szintén láthatatlan a röntgenfelvételen, mert nem különül el a többi lágyrésztől.
Térd
A térdsérülések megértéséhez ismernünk kell a térdízület felépítését. Az ízület a következő részekből áll: a combcsont ízülete, a lábszárcsont ízülete és a térdkalács (patella), mely a combcsont vályulatában helyezkedik el. A térdkalácsot erős ín köti a lábszárcsonthoz.
Ez teszi lehetővé, hogy felette található négyfejű combizom segítségével kinyújthassuk vagy megfeszítve tarthassuk a térdet. A belső és a külső rögzítő szalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről.
Az ízfelszíneket tükörsima felületű, úgynevezett üvegporc borítja. Az üvegporcot mintegy kiegészítve a sípcsont lapos ízületi felszínén két félhold alakú rostos-rugalmas porc, a külső és belső meniscusok helyezkednek el. Ezek növelik a terhelési felszínt, valamint csökkentik az ízeletet érő dinamikus terheléseket. A térdízületet alkotó részeket különféle szalagok, valamint az ízületi tok köti össze. Sérülési gyakoriság alapján négy szalag a legfontosabb: a két oldalszalag (belső és külső) és a két keresztszalag (elülső és hátulsó). A szalagok, inak, ízületi tok, meniscusok feladata, hogy megakadályozzák a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékű elmozdulását.