Porcleválás és térdműtét
A porcleválás egy, a köznyelvben előforduló diagnózis, mely leggyakrabban a térdízület sérüléseivel kapcsolatban kerül előtérbe. Az elnevezés azonban nem teljesen fedi a valóságot.
A porcleválás
A térdízület a testünk legnagyobb és egyik legbonyolultabb ízülete, és ez sérül leggyakrabban. Ennek sérülése során valóban porckárosodás következik be, de nem az ízületi felszínt borító üvegporc sérül, hanem a két C alakú rostos porcból álló képződmény – a meniscus – egyike vagy ritkán mindkettő elszakad vagy bereped. A meniscusoknak, melyek rugalmas porcképződmények, az a feladata, hogy kiegyenlítse a combcsont és a lábszárcsont térdízületet alkotó végeinek egymáshoz viszonyítva egyenetlen felszínét, illetve egyfajta lengéscsillapítóként is funkcionál.
A meniscus sérülése a kedvezőbb, mert az üvegporc sérülése sokkal rosszabb prognózisú betegség. Az ízületi felszínt borító üvegporc károsodása elhúzódó, sokszor nem is eredményez teljes gyógyulást, illetve az évek során a sérült, elhalt porc kiterjedése növekedhet, és tartós fájdalom alakul ki. Ilyenkor a fájdalmat gyógyszerekkel, ízületbe adott injekciókkal hosszabb-rövidebb ideig csillapítani tudjuk, de végleges megoldást a térdprotézis beültetése eredményez.
Bővebben A térdfájás további lehetséges okairól itt olvashat
Porcleválás: Vigyázzunk a sportolás során
A mindennapi életünk során is sérül a térdünk kisebb-nagyobb mértékben, de leggyakrabban sportolás következtében válik le a porc. Ez leginkább a hirtelen irányváltoztatással járó sportok esetében fordul elő, mint a labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda. Mindennapi életünkben a lépcsőzés, közlekedési eszközről történő leszállás, egyenetlen terepen történő járás során jelentkeznek nagyobb gyakorisággal sérülések.
A sérülés mechanizmusát, leginkább a térdízület megcsavarodása, ritkábban a tengely irányú összenyomódása vagy e két mechanizmus kombinációja jellemzi. Ilyenkor a nyíróerők hatására kisebb-nagyobb szakadások jönnek létre a porc állományában, vagy maga a gyűrű szakad le részben (elülső-, hátsószarv), vagy egészében az ízület belső faláról. Amikor a C alakú gyűrűporc elülső és hátulsó szarva rögzülve marad a helyén, a középső szakasz pedig leválik az a kosárfül szakadás.
Ezt olvasta már? Ínszalagszakadás
A meniscusok sérülése következtében csaknem minden esetben megduzzad a térd, a porcsérülésből az ízületbe szivárgó vértől, illetve a térdkörüli lágyrészekben, a szalagokban, kötőszövetekben létrejövő vérzésektől, vizenyőtől. A fájdalom hirtelen jelentkezik és általában nagyfokú. Gyakori jelenség, hogy a térdünket nem tudjuk teljesen kinyújtani, de a hajlítás megy. Ez az elakadási jelenség. A már említett kosárfül szakadásra a legjellemzőbb, de más típusú szakadáskor is észlelhetjük, hogy teljes mértékben sem behajlítani, sem kinyújtani nem tudjuk a térdünket. Ez a mozgásbeszűkülés olyan fokú is lehet, hogy egy adott helyzetből meg sem tudjuk mozdítani az ízületet. Ilyenkor térdzárról beszélünk.
Ezt olvasta már? Az ízületi porckopásról részletesen
A meniscusok szakadása nem csak egy nagyobb, hirtelen bekövetkező sérüléstől következhet be, hanem a rendszeresen ismétlődő, jelentéktelennek tűnő kis sérülések, úgynevezett mikrotraumák hatására is kialakulhat. Ilyenkor általában mindig ugyanazon a helyen éri a behatás a porcot, és idővel állománya meggyengül, majd a folytonossága megszakad. Ilyen esetekben nem jellemző a térdduzzanat, és a fájdalom sem hirtelen, hanem fokozatosan alakul ki.
A térd egészsége - Vigyázzunk magunkra minden életszakaszban!
Hasonlóan alakul ki sérülés idősebb korban, vagy nagy igénybevételnek kitett térd esetén, ahol a C alakú porcok már elvékonyodtak, elkoptak. Ha elakadási jelenséget tapasztalunk, vagy térdzár alakul ki, akkor szinte biztos, hogy a C porcok egyike elszakadt, vagy leszakadt. Ezen jelenségek hiányában a diagnózis nem egyértelmű, ilyenkor néhány vizsgálómódszert hívunk segítségül, hogy megállapíthassuk, milyen sérüléssel állunk szemben. Első körben térdröntgen-felvételt készítünk. Ezen ugyan nem látszanak a porcok, így a szakadásukat sem tudjuk megítélni, de szükséges elvégezni ezt a vizsgálatot, mert ki kell zárni az esetleges csontsérüléseket. Töréssel szövődött porcsérülés esetén ugyanis más az ellátási mód.
A porcok állapotáról ultrahangos vizsgálattal, vagy MR (mágneses rezonancia) vizsgálattal győződhetünk meg. Ezek úgynevezett nem-invazív vizsgáló módszerek, melyek nem járnak orvosi beavatkozással, nem fájdalmasak, de nem is 100 százalékban pontosak. A vizsgálatok, attól függően, hogy mennyire jártas szakember leletezi az eredményeket, 70-85 százalékos valószínűséggel ismerik fel a sérülést. A panaszok okának felderítésére legpontosabb vizsgáló módszer nem más, mint az ízületi tükrözés, vagyis az arthroscopia. Ez egy műtéti beavatkozás, mely során egy 1 cm-es metszésen keresztül kamerát vezetünk a térdízületbe és szemkontroll mellett, azt átnézve keressük meg a sérülést.
A térd sportsérüléseiről |
| A legtöbb térdsérülés hobbisportolás közben alakul ki. Leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek. Ezek növelik a terhelési felszínt, valamint csökkentik az ízületet érő dinamikus terheléseket. A térdízületet alkotó részeket különféle szalagok, valamint az ízületi tok köti össze. Sérülési gyakoriság alapján, négy szalag a legfontosabb: a két oldalszalag (belső és külső) és a két keresztszalag (elülső és hátulsó). A szalagok, inak, ízületi tok, meniscusok feladata, hogy megakadályozzák a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékű elmozdulását. A legtöbb sérülés hobbisportolás közben alakul ki. Leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek. A térdsérülések megértéséhez ismernünk kell a térdízület felépítését. Az ízület a következő részekből áll: a combcsont ízülete, a lábszárcsont ízülete és a térdkalács (patella), mely a combcsont vályulatában helyezkedik el. A térdkalácsot erős ín köti a lábszárcsonthoz. Ez teszi lehetővé, hogy a felette található négyfejű combizom segítségével kinyújthassuk vagy megfeszítve tarthassuk a térdet. A belső és a külső rögzítő szalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről. Az ízfelszíneket tükörsima felületű, úgynevezett üvegporc borítja. Az üvegporcot mintegy kiegészítve a sípcsont lapos ízületi felszínén két félhold alakú rostos-rugalmas porc, a külső és belső meniscusok helyezkednek el. A térdsérülésekről bővebben a WEBBetegen |
A térdműtét menete
Amellett hogy pontos és végleges diagnózishoz jutunk, el is tudjuk látni a sérülést a beavatkozás során. Egy másik 1 cm-es metszésen keresztül, különböző eszközök segítségével el tudjuk távolítani a leszakadt részt, el tudjuk simítani az egyenetlenre kopott porcfelszínt. Ezeken kívül a jelenleg panaszokat nem okozó sérüléseket is észrevehetjük, melyeket ellátva megelőzhetjük, hogy azok mérete tovább fokozódva panaszt okozzon, vagy az ízületi porc károsodásához vezessen.
Ha csak a meniscusok szakadtak, és más jelentős elváltozást nem észlelünk, akkor a műtétet követő egy-két napon belül a beteg már haza is engedhető, és akár két hét alatt vissza is állhat a megszokott mindennapjaiba. Fontos azonban, hogy a meniscusok szakadását időben ellássuk, mert ennek elmulasztása tartós fájdalom kialakulásához és az ízületi porc károsodásához is vezethet. Ilyenkor már lassabb a felépülés, illetve gyakran nem is következik be a teljes gyógyulás, és a beteg nem tud visszatérni eredeti aktivitásához, sőt gyakran munkájához sem.
Az arthroscopiát követően célszerű 1-2 kúra erejéig porcerősítőt (glukozamino-glikan, chondroitin-sulfat tartalmú készítményeket) szedni. A korábbi sporttevékenységet a sérülés mértékétől függően, hosszabb-rövidebb ideig célszerű felfüggeszteni.
Ezt olvasta már? Az izomsérülések fajtái és kezelése
Ebben az esetben is fontos a napi aktivitás
A mozgásról viszont nem kell és nem is szabad lemondani, ugyanis a porcok megfelelő táplálkozásához elengedhetetlen a mozgás. A meniscusoknak csupán az ízületi tokkal határos részének van érellátása. A maradék rész az ízületi folyadékból diffúzió útján táplálkozik, melynek megfelelő mértékéhez nélkülözhetetlen a mozgás. Az úszás és a kerékpározás az ízületeink szempontjából megfelelő sportok ebben az időszakban, mert az ízületet jól mozgatják, viszont a porcfelszínekre jutó terhelés minimális.
Amennyiben térdünk 6-8 hét után teljesen panaszmentes, fokozatosan visszatérhetünk korábbi sporttevékenységünkhöz, de azzal a tudattal, hogy térdünk most már sérülékenyebb és nagyobb odafigyelést igényel.
Teniszkönyök, golfkönyök - Hogy kerülje el? |
| Ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve, golfkönyökről beszélünk, hiszen leggyakrabban e sportág művelői között fordul elő a kórkép, bár az érintettek mintegy fele nem golfozik, és mást sem sportol. Golfkönyök fennállása esetén, a könyök belső felszíne nyomásérzékeny, a kézfej behajlítása nagyfokú fájdalommal jár, és súlyos esetben a fájdalom nyugalomban sem szűnik. A beteg nem tudja megfogni a tárgyakat, minden kiesik a kezéből. Akkor, ha az alkar feszítő izmai voltak kitéve a túlzott igénybevételnek, teniszkönyök alakul ki. A könyök külső felszíne az érintett izomzat tapadási helyén fájdalmas, gyulladt. A teniszkönyök jóval gyakoribb, az emberek körülbelül 2-3 százalékát érinti életük során. Elsősorban középkorú nőknél gyakori. Ha teniszkönyöke van a betegnek, akkor a könyök, a kéz és az ujjak hátrafelé feszítésekor nagyon erős fájdalmat érez. Nehézséget okoz a tárgyak megfogása, a kézfogás, még egy üveg kinyitása is. Érdekesség, hogy mindkét kórkép elsősorban megerőltető sportot űzők között lép fel, a nehéz fizikai munkát végzőkön azonban csak igen ritkán. Teniszkönyök, golfkönyök - Hogy kerülje el? - Praktikus tanácsok a WEBBetegen |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bogdán Aurél, ortopéd szakorvos
