• Reménykedhetünk, hogy az intelligens térdprotézis nem csak álom

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Nem csak a szépkorúak élik meg a térdízületi gyulladás, porckopás, fájdalom, és az azzal járó mozgáskorlátozottság, beszűkült járástávolság napi kínját. A sportolás, baleset során sérült, súlyos porcleválást szenvedett emberek életkortól függetlenül egyik pillanatról a másikra veszítik el addigi egészségüket, s küzdenek éveken át a talpra állásért.

        A szerencsések kisebb-nagyobb műtéti beavatkozással, majd a körültekintő rehabilitációnak köszönhetően felépülnek. Noha az ízületi felszínt borító üvegporc károsodása gyakorta nem gyógyítható teljesen, mivel az újraképződni nem képes. Rosszabb esetben, a sérülés súlyosságától függően, amikor sem a konzervatív kezelések, sem a visszatérő operációk nem hoznak életminőséget javító eredményt, a sebész a térdprotézis beépítését ajánlja fel. Ez a komoly beavatkozás reményt adhat az állandó fizikai fájdalom és az ebből adódó lelki teher enyhítésére, megszűnésére. Vannak, akik áldásként emlegetik, hogy alávetették magukat a csöppet sem egyszerű és nem kockázatmentes műtétnek, míg mások a térdprotézis gondolatától is rettegnek. Ami pedig mindenki számára jó hír, hogy hazánkban is létezik a harmadik generációs, úgynevezett intelligens térdprotézis beültetése. Ezeket az operációkat a kecskeméti és a miskolci kórházakban már sikerrel el is végezték az elmúlt esztendőkben.

        Az intelligens térdprotézis

        Az „intelligens térdprotézis” szerte a világon több évtizede ismert, hazánkban csupán néhány éve. A speciális műtéti technika, a legkorszerűbb anyagok, eszközök, implantátumok az Amerikai Egyesült Államokban kerültek először fejlesztésre. A többmilliárdos fejlesztést Magyarországra is eljuttatták. Az első műtétre Kecskeméten került sor néhány éve, a következőkre a miskolci kórházban, Dr. Papp Miklós PhD. osztályvezető főorvos, egyetemi tanár vezetésével, aki sebészei és az őket segítő orvosok és egészségügyi dolgozók csapatával csodát alkottak először egy 70 esztendős férfi térdprotézisének beépítésekor. Az intelligens elnevezést azért kapta ez a korszerű, harmadik generációs térdprotézis, mert 70-120 perc alatt elvégezhető a műtét a korszerű technikának és implantátumoknak köszönhetően, amit csak a jól felkészült, összeszokott orvosteam képes elvégezni. Az operáció nem jár olyan vérzéssel, ami kockáztatná a beteg egészségét, szinte teljességgel elkerülhető a fertőzésveszély, három nap után járóképes lesz a páciens, korábbi, jó életminőségét visszakapja, nem áll fenn a kilazulás veszélye, és a társadalombiztosító támogatja ezt a korszerű operációt. Ráadásul, az aktív életet élők, ha sérülést, balesetet szenvednek vagy bármi okból szükségessé válik a térdprotézis beépítése, a teljes felépülés után körültekintő, de aktív életet élhetnek szinte fájdalom nélkül. A korszerű protézis számos olyan mozgásformát képes lehetővé tenni, amit a hagyományosak, a ma is nagyobb számban beépített térdimplantátumok sajnos nem tesznek lehetővé. Az új implantátum nagymértékben fedi a csont felszínét, de nem éri túl a csont peremét. A nők számára szükséges keskenyebb típus is rendelkezésre áll a miskolci kórházban.

        Hirdetés

        Nem is gondolnánk, hogy járás közben a testsúlyunk fele nehezedik a térdünkre, míg lépcsőzés közben a testsúly kétszerese, háromszorosa terheli ezt a nagymértékben igénybevett testrészünket. A szakemberek állítják: a négykézlábon járás után a két lábra állás, a kiegyenesedés az emberiség történetében nemcsak a gerincoszlopunkat, a nyaki gerincünket, de legalább ilyen súlyos teherként megbetegíti a lábakat, csontokat, a csípőízületet s leginkább a térdet. Annak porcállományában, ízületében idő előtt súlyos kopást, gyulladást, visszafordíthatatlan deformációt idéz elő, ami hazánkban is a dobogós betegségek sorában áll. Az izmok által alig védett térdízület nagyon sérülékeny, ezért nehéz megvédeni a térdet a váratlan balesetektől, sérülésektől, ízületi gyulladástól, porckopástól.

        A térdprotézisek beépítésének Magyarországon is több évtizedes hagyománya van, melyek kezdetleges, korszerűtlen implantátumai után mára megjelentek az Egyesült Államokból érkező, megvásárolt harmadik generációs, intelligens térdprotézisek is. Ezek beépítése hatalmas szenzációnak számít, mert sokkal modernebb, könnyebben illeszthető a beteg térdbe, és a kihordási ideje is hosszabb, anyaga és az operációs technika újszerűsége a páciens fájdalmának csökkenésével az életminőségét is újjá varázsolja.  

        Nézzük előbb sorra azokat a folyamatokat, amelyek hazánkban a térdprotézis beépítését indokolják, az operáció folyamatát, eredményességét, a kockázati tényezőket és a rehabilitációt követő felépülés módjait.

        Ha elérkezik az idő, és a beteg számára elviselhetetlen a térdfájdalom, ami éjjel sem hagyja aludni, járástávolsága pár méterre csökken, életminősége teljességgel megváltozik, ellehetetlenül, indokolttá válik a várólistára való „feliratkozás”, amit az ortopéd- vagy a traumatológus sebésszel pontosít a beteg.

        Nem árt tudni, hogy a beharangozott 126 napos várakozási idő a térdprotézisre sajnos ennek az ötszöröse is lehet. Ennek ténye felveti annak a kérdését, hogy vajon az, akinek nincs pénze valamelyik magánklinikán átesni a térdprotézis-beültetésen 1,5-2 millió forintos összegért, miként képes a tűrhetetlen fájdalommal, a bezártsággal, a mozgáskorlátozottsággal, a munkavégzésből való kieséssel együtt élni.

        - A megelőző kontrollok sorába tartozik: a traumatológus vagy ortopédsebész által végzett manuális vizsgálat, illetve a röntgen-, ultrahangos, CT- és MRI-ellenőrzések. A pontosabb diagnózis érdekében a szűnni nem akaró térdfájdalom, -duzzanat, -ödéma, bizonytalan és fájdalmas járás okát arthroscopiával – ízületi tükrözéssel – végzik a sebészek. A műtéti beavatkozás során 2-3 helyen 1-1 centis metszést ejtenek a térd felszínén, többnyire altatásban, és a speciális műszerek, eszközök segítségével pontos képet kapnak a sérült, beteg térd valódi állapotáról, a további beavatkozás menetéről, a gyógyítás lehetőségeiről – tudtuk meg dr. Szabó József ortopédsebész adjunktustól, aki hozzátette: - A feltáró, illetve gyógyító műtétet a szakorvos által meghatározott időben a reumatológus szakorvos által előírt rehabilitációs kezelések követik, melyek közül gyógytornát már a műtét másnapján gyógytornász segítségével végez a beteg a kórházi ágyon. Ezt a háziorvos közreműködésével a páciens kérheti az otthoni lábadozása idejére is. Ennek rugalmas, jól működő rendszere sajnos még mindig nem alakult ki hazánkban.

        Mikor válik szükségessé a térdprotézis beépítése, ami megváltás is lehet, de a betegek jelentős része félelemmel vállalja a beavatkozást.

        - A teljes térdprotézis beépítése előtt ortopéd-, illetve traumatológus sebész javaslatára van szükség, amit orvosi konzultáción pontosítanak, ha a konzervatív kezelések semmiféle kedvező javulást nem eredményeztek, s a kínzó fájdalom továbbra is fennáll. Ez egy olyan operációs eljárás, amikor a beteg súlyosan sérült vagy vészesen kopott porcállománya mesterséges anyaggal, implantátummal kerül pótlásra, ami az adott egészségügyi intézmény lehetőségeitől függő módszerrel történik, míg a magánklinikákon a legkorszerűbb technikával. A társadalombiztosító által támogatott térdprotézis-operációk során a beépített implantátumot is csontcementtel rögzítik, noha létezik olyan beavatkozás, amikor erre nincs szükség. A hagyományos technikával és anyagokkal készült térdprotézis kihordási ideje 15-20 év szerencsés esetben. Ezért 40 éves életkor alatt csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor ilyen beavatkozásra. Vannak olyan súlyos balesetek, sport- és egyéb sérülések, degeneratív elváltozások, melyek következtében az életminőséget teljességgel tönkreteszi a kínzó és tartós térdfájdalom a járásban, a napi tevékenységekben, hogy már 40-50 éves korban vagy hamarabb is szükségessé válhat a térdprotézis beépítése.

        Teljes térdprotézis

        A teljes térdprotézis az egész térdízületi ízfelszínt, vagyis az egész combcsonti, valamint a teljes sípcsonti felszínt pótolja, ahol erre megfelelő műszer, eszközkészlet és műtő áll rendelkezésre. A tönkrement, elkopott ízfelszínek eltávolításra kerülnek, s helyettük a combcsontba és a sípcsontba fémrögzítők kerülnek beültetésre, többnyire csontcementtel zajlik a beragasztás folyamata, közéjük speciális műanyag csúszó felszín kerül. A protézis anyaga általában fém és műanyag. A térdprotézis beépítése során az arra alkalmas kórházakban a térdkalácsot is lehet pótolni. A megfelelő térdprotézis kiválasztásában minden esetben döntő szempont a megfelelő méret, a beteg életkora, egészségi állapota és a térdízület roncsolódásának mértéke.

        - Milyen figyelmeztető tünetekre figyeljenek a betegek, akik szívesen söprik szőnyeg alá a fájdalmukat, egészségi problémájukat?

        - Fontos, hogy a tartós ízületi fájdalmak esetén ne várjon csodára senki, hanem forduljon szakorvoshoz, mert lehet, hogy a hagyományos orvoslással, kezelésekkel elkerülhető a műtéti beavatkozás. Abban az esetben viszont, ha a konzervatív kezelések ellenére a mindennapi élet során a járás, az állás, bizonyos mozdulatok, lépések elviselhetetlen, szúró, hasító fájdalmat okoznak, illetve az éjszakát sem tudja átaludni a beteg, az ortopéd- vagy traumatológus sebész szakvéleménye határozza meg, milyen operációra van szükség. Ezek sorában értendő a térdprotézis beépítése is. A beteg akarata ellenére semmilyen beavatkozást nem végezhetünk, de a tartós fájdalom, a marékszámra szedett gyógyszerek, injekciókúrák, az életminőség rosszabbodása, illetve ellehetetlenülése szinte bizonyosan az orvos és a páciens együttműködését eredményezi a radikálisabb beavatkozást, az operációt illetően is. A primer és a szekunder forma határozza meg a műtéti indikációt. Előbbinél nem derül fény a vészes porckopás okára, míg a második esetben az anamnézis során megtudjuk, hogy mi okozza az elváltozást a térdízületben, és ez miként orvosolható. Egyre gyakoribbak a fiatalok körében elszenvedett maradandó térdsérülések, melyeket a versenysporttal vagy a túlzott „kondizással”, a teherbírás figyelmen kívül hagyásával lehet elérni, vagy épp a túlsúlyossággal, és ami szintén gyakori, olyan balesetekkel, melyek egy életre tönkreteszik és megváltoztatják a páciens térdének egészségét, teherbírását.

        A térdprotézis-operáció

        A térdprotézis-operáció 1,5-3 óra hosszáig is eltarthat, amit érzéstelenítésben vagy altatásban végeznek. A műtőben rendelkezésre kell állni az életkornak, nemnek megfelelő térdprotéziseknek. Az nem fordulhat elő, hogy a feltárt testrészhez nincs előkészítve a legalkalmasabb protézis. A műtétet, mint más esetben is, teljes körű kivizsgálás előzi meg, ami az altatóorvos számára fontos információkkal szolgál, mint ahogyan egyéb információk, így például a gyógyszer-, fájdalomcsillapító-, jódallergia ismerete is. Az MRI-, CT-felvételek pedig a sebészek gyógyító munkáját segítik. Térdprotézis-műtét esetén, az olykor előforduló nagyobb vérzés miatt, a beteg vércsoportjának megfelelő vérkészítményt is készenlétbe helyeznek. Továbbá előírás, hogy az operációt aszeptikus körülmények között végezzék, mellyel minimálisra csökkenthető a fertőzésveszély. Ennek reménye minden aggódó betegben él, akiket közkórházban operálnak. Ugyancsak fontos, hogy a beavatkozás során vérzéscsillapítót és gyulladáscsökkentő gyógyszer-kombinációt kapjon a páciens. Ha az ébredés utáni kínzó fájdalmat enyhíteni kívánják a sebészek és kórházukban mód van rá, a beavatkozás végén a műtéti szakasz körül elhelyezkedő lágyrészekbe is fájdalomcsillapítót adnak a felelősséggel operáló szakemberek. Ez nem csupán az ébredés utáni fájdalmat segít viszonylagos jobban és könnyebben elviselni, hanem a meghatározott, időben engedélyezett gyógytorna fokozatos elkezdését is megkönnyíti. Az operáció után speciális intenzív osztályra szállítják a beteget, majd ezt követően, ha minden egészségügyi paraméter rendben van, a kórterembe viszik. A műtött területbe helyezett szívócsövet 2-3 napig el kell viselnie a betegnek, ami a „savó” eltávolítását teszi lehetővé. Talpra állni csak akkor szabad, ha az orvos erre engedélyt ad, amiben a gyógytornász közreműködése is sokat jelent, valamint a járókeret, majd a mankó, ami tehermentesíti a gyógyulásra váró, operált térdet. Négy-öt hónap is eltelhet, mire a hagyományos térdprotézissel magabiztosan tudnak közlekedni az emberek. A szerencsésebbek már 2-3 hónap után kezdhetik a rehabilitációs kezeléseket. A hazabocsátás után legalább 10-12 hét a lábadozási idő, 15-20 napig nem érheti víz a sebet, és injekció vagy tabletta formájában naponta be kell adni a trombózis elleni készítményt az orvos által meghatározott ideig, de minimum 15 napig (ha egyéb betegség vagy gyógyszerszedés mást nem indokol).

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Véralvadásgátlás műtét során

        - Az életkor előrehaladtával a porcborítás elkopik, egyenetlenné válik a nélkülözhetetlen porc felszíne, így a mozgás, a járás alkalmával erősödik a súrlódás és a fájdalom. Továbbá leválhatnak porcdarabok, a térdízületi kopás szinte visszafordíthatatlan lesz – artózis , éppúgy, mint a meszesedés, a már említett baleseti sérülések, a gyulladásos ízületi betegségekről nem is szólva. Ez vár az emberek többségére?

        - A genetikai tényezőket ebben az esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni. Vannak, akiknek nyolcvan éves korukban is stabilabb a térdük, a csípőízületük, mint a gyengébb génekkel rendelkező ötvenéves páciensnek. A térd betegségeinek, a porc kopásának, az ízületi gyulladásnak az említése során sem szabad általánosítani, de a biológiai elöregedés valóban nagy szerepet játszik a protézisek beültetésének szükségessége során. A sport- és egyéb sérülések, törések, korábbi operációk, fejlődési rendellenességek, súlyos balesetek következményei teszik a leggyakrabban indokolttá ezt a beavatkozást. A kérdésére felelve, ha az ízületi tükörporcborítás elkopik, egyenetlenné, szinte érdessé válik a megmaradt porc felszíne, így erősödik a mozgás, járás során a súrlódás, ami olyan mintha a csontok egymást irritálnák a minimálisra csökkent köztes porcállomány hiányában. A leváló porcdarabok alattomosan, de biztosan tovább betegítik a térd egészét vagy bizonyos részeit, s ezek hatására az ízületi tok belhártyája gyulladttá válik. Fokozódik az ízületi folyadék termelése is, ami kínzó, feszítő, fájdalmas érzés a beteg térdében.

        A kialakuló meszesedés, kopás okán pedig az ízület mozgásterjedelme egyre nagyobb mértékben beszűkül. Csökken a járástávolság képessége, a fájdalom miatt sántító járást „vesz fel” a beteg, akkor is, ha könyökmankót használ, hogy tehermentesítse a sérült térdet. Ezzel viszont nagyobb nyomás hárul az egészséges lábra. Az sem ritka, hogy a fekvő helyzetben nyugvó, alátámasztott térd is meglehetősen fájdalmassá válik. Ez hasító, csontig hatoló fájdalmat jelent szinte minden mozdulat során.

        Meddig lehet várni a reményt adó javulásra a konzervatív kezelésekkel?

        - Az elviselhetetlenség állapotát nem szabad megvárni. Reumatológus szakorvoshoz kell fordulni háziorvosi beutalóval, feltéve, ha nem magánrendelésre megy a beteg, majd a szakorvos a vizsgálat után előírja a szükséges egyéb kontrollokat, s azok leleteinek értékelése után dönt arról, hogy ortopéd-, vagy traumatológus sebészhez irányítja a pácienst vagy konzervatív kezelésekkel kezdi a gyógyítást. Kevés az orvos, sok a beteg, hosszú a várakozási, előjegyzési idő, így a fájdalommal élő emberek még nagyobb szenvedésen mennek keresztül, ami a lelket és az idegrendszert is alaposan megviseli. Nem lenne szabad, hogy tartós fájdalommal éljen bárki is, de ennek elkerülése, stabil megoldása sajnos még várat magára.

        Említette, hogy a hazai, már az első vizsgálatra is aránytalanul hosszú várakozási idő további frusztrációhoz, a táppénzes napok számának emelkedéséhez, a rosszabbodó életminőséghez vezet. Nem magát az egészségügyi ellátórendszert kellene „meggyógyítani” Magyarországon, mielőtt a térdprotézis várólistájáról beszélünk, ami döbbenetes módon jelenleg akár 1-1,5 esztendő is lehet?

        - Sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy erről dönthessek vagy akár nyilvánosan véleményt formáljak. Mindannyian tudjuk, hogy mi lenne a helyes út. Vannak, akik némi cinizmussal azt mondják, aki nem tudja kivárni a sorát, menjen a magánklinikákra vagy magánorvosokhoz, s a meghatározott díjért, magas színvonalú ellátásban lesz része. Én nem mondom ezt, de nem szakmai okokból, hanem azért, mert a magyar embereknek csak bizonyos százaléka és csak alkalmanként engedheti meg, hogy magánorvoshoz forduljon vagy magánkórházban gyógyuljon.

        A magánklinikákon kiváló minőségű eszközöket, protéziseket használnak, a meghatározott fizetség ellenében. Jó lenne, ha az állami kórházakban is ilyen ellátásban részesülhetnének a betegek és megtörténne az egészségi állapotuk követése a műtét után, a szükséges kiegészítő kezelések elvégzése, vagyis az értékalapú egészségügyi ellátást mindenki megérdemelné. Ezért sem mindegy, milyen út vezet a betegség diagnosztizálásától az operációig, a lábadozásig, a kontrollig, majd a rehabilitáció folyamatáig.

        Térdprotézis-operáció kapcsán előfordulhat-e sebfertőzés?

        Kíváncsiak voltunk arra, hogy létezik-e olyan helyzet, amikor sebfertőzés lép fel. Dr. Szabó József ortopédsebész adjunktus elmondta: a sebfertőzés már a korai időszakban, hat héten belül megmutatkozik. Ilyen esetben ismét fel kell tárni az operált térdet, szívóöblítő cső behelyezésével korrigálható a kellemetlen egészségügyi eltérés. A késői fertőzések, melyek évek múltán is előfordulhatnak, ennél súlyosabb következményekkel járhatnak. Ilyenkor el kell távolítani a beépített térdprotézist, mely az idő múlásával kilazult. A legtöbb ehhez hasonló esetben újabb protézis beépítése nem lehetséges, vagy csak speciális körülmények között, kifogástalan felszerelés mellett, kiváló orvosok közreműködésével. Ha még sem lehetséges, akkor végtagrövidülés történik, ami újabb kihívás elé állítja a beteget és a sebészt is. A gyógytornász által betanított gyakorlatokat az ágyban, otthon is hónapokon át kell végezni a műtétet követően. Ez elsősorban az operált végtag izmainak erősítését szolgálja.

        Olvasson tovább! A térdfájás lehetséges leggyakoribb okai

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Balogh Mária, újságíró

        Szakértő: Dr. Szabó József, ortopédsebész adjunktus

        Módosítva: 2020.02.25 16:05, Megjelenés: 2020.02.25 16:05
      • Cikkajánló

        COVID-19 - európai körkép

        COVID-19 - európai körkép

        WEBBeteg.hu

        Nem nagy a választék, ha Magyarországnál bizton- ságosabb úti célt keres valaki.

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        Kijárási korlátozás - Otthoni torna a derékfájás és hátfájás ellen

        A koronavírus miatt már nemcsak a napi nyolc óra munkát töltjük számítógép előtt, hanem a teljes napunkat, hiszen szinte mindent online intézünk: a bevásárlást, a barátokkal történő kapcsolattartást, de még a gyermekünk házi feladatát is a laptopon készítjük el. Az állandó ülés miatt még olyan embereknél is előfordulhat derék-, illetve hátfájdalom, akik korábban nem ismerték ezt az érzést. Milyen gyakorlatok segíthetnek a fájdalom enyhítésében?

        A térdízület kopása: tünetek, kivizsgálás és kezelés

        A térdízület kopásos megbetegedése esetén a csontokon kinövések, sarkantyúk jelennek meg, melyek merevséget okoznak, olykor az ízületek ropognak, kattognak mozgás közben. A gonarthrosis végstádiumában jön szóba a művi ízület, azaz térdprotézis beültetése.

        Izombiopszia - Mikor és hogyan történik?

        A biopszia egy olyan orvosi eljárás, amelynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el a betegség meghatározása, diagnózis felállítása érdekében. Mikor van szükség izombiopsziára, és hogyan történik?

        Porcleválás és térdműtét

        A porcleválás egy, a köznyelvben előforduló diagnózis, mely leggyakrabban a térdízület sérüléseivel kapcsolatban kerül előtérbe. Az elnevezés azonban nem teljesen fedi a valóságot.

        Mikor van szükség térdprotézisre?

        Az izmok által alig védett térdízület nagyon sérülékeny, ezért balesetből eredő térdelváltozások, ízületi gyulladás vagy (időskori) porckopás esetén térdprotézisre lehet szükség.

        A térdízületi porckopás és kezelési lehetőségei

        A porcsérülések lehetnek akut vagy krónikus panaszok okozói, melyek gyakran igen erős vagy tartós fájdalommal járnak. Az esetek többségében a porcok kopásával járó elváltozások fordulnak elő.

        Pihentessük vagy mozgassuk fájós térdünket?

        15 éves vagyok, 172 cm magas 65 kg. Elég gyorsan nőttem, a múlt nyáron körülbelül 5 cm-t és valószínűleg ezért fájnak a térdeim, de szeretnék erről bebizonyosodni. Jó a könnyített tesi vagy majd kinövöm? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.