Mikor van szükség immunhisztokémiai vizsgálatra?

Dr. Csonka Tamás
szerző: Dr. Csonka Tamás, patológus - WEBBeteg
frissítve: 2018.10.26.

A szövettani és citológiai mintavételek elemzése során gyakran kerül sor immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokra, amelyet a mintákat vizsgáló patológus szakorvosok végeznek el speciális reagensek és berendezések segítségével, a végeredmény mikroszkópban látható. Az IHC vizsgálat célja, hogy információkat kapjunk a mintában található daganatos sejtek molekuláris összetevőiről.

Az immunhisztokémiai vizsgálat az 1990-es évek eleje óta folyamatosan épült be a mindennapi patológiai munkába, mára a rutin patológiai vizsgálatok része. A magyar kórházakban működő valamennyi patológiai osztály napi szinten használja ezt a technikát.

Mit jelent az immunhisztokémia?

Az immunhisztokémia módszerének alapja a biológiából jól ismert antitest-antigén kapcsolat, mely a fertőző vagy egyéb idegen sejt felismerésében és az immunrendszer általi elpusztításában vesz részt a szervezeten belül. Ezt a specifikus kötődést használjuk ki, hogy a kérdéses fehérjéket kimutassuk a szövettani vagy citológiai mintákban. A vizsgálat ezen fehérjék egy részletének adott aminosavsorrendjét (epitópját) ismeri fel.

Olvasson tovább! Mit keresnek az orvosok a biopsziás és a citológiai mintákban?

A patológiai osztályok, egyetemi klinikák specializáltságától, illetve a kórházak műtéti típusaitól függően egy-egy intézmény akár 300 különböző antitesttel is rendelkezhet. Emellett manapság megannyi gyártó számos antitestet tesz elérhetővé.

Milyen konkrét esetekben és hogyan segíti a diagnózisalkotást?

IHC vizsgálatra több esetben is sor kerülhet.

  1. Áttétes daganatok esetén például a kiindulási tumort tudjuk azonosítani az eljárás segítségével. Az egyik leggyakrabban végzett vizsgálat során a vastagbél-, illetve a tüdőeredet között tudunk különbséget tenni a különféle antitestek alkalmazásával.

  2. Ugyancsak gyakran van szükség a rosszindulatú folyamatok típusának meghatározásában, ugyanis nem minden esetben egyértelmű a szöveti kép alapján, hogy karcinóma (hámkiindulású), szarkóma (lágyrészeredetű, pl. kötőszövet, izom, zsír stb.) vagy limfóma (nyirokszövet) eredetű a tumor. Ilyenkor három különböző antitestet alkalmazva tudjuk eldönteni, honnan ered a folyamat.

  3. Más esetekben egy szerv különböző prognózisú daganatainak szövettani besorolásában tud segítséget nyújtani az IHC. Emellett vannak olyan antitestek, melyek szerv- és tumortípustól függetlenül segítenek a prognózis megítélésben.

  4. Nem csak daganatos mintákban van szükség IHC vizsgálatokra, cöliákiában például a vékonybélhámot beszövő limfociták számát vizsgáljuk egy antitesttel. Ugyanígy Crohn-betegségben is tud segítséget nyújtani a vizsgálat a betegségre jellemző egyedi szövettani rendellenesség (mikrogranulomák) azonosításában.

Az immunhisztokémiai vizsgálat néha elnyújtja a leletátfutási időt. Egy IHC vizsgálat elvégzéséhez ugyanis az adminisztrációs és dokumentációs folyamatokat is figyelembe véve 2 munkanapra van szükség (maga a reakció 1 munkanap alatt készíthető el), mely hozzáadódik a hagyományos patológiai vizsgálathoz szükséges 3 naphoz. Némely esetekben indokolt több körben végezni az IHC vizsgálatokat, mert az első eredmények alapján lehet eldönteni, hogy milyen további vizsgálatokra van még szükség.

Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról
Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.
Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: a patológusok

Dr. Csonka Tamás, patológus Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Alvászavar Alvászavar

Ezek a káros szokások okozhatnak alvászavart. (x)

Liposzómás C-vitamin Liposzómás C-vitamin

Az őszi-téli hónapok beköszöntével előtérbe kerül az immunerősítés. (x)

Májbiopszia - Mikor javasolt, és...

A májbiopszia manapság egy rutin beavatkozásnak számító mintavételi eljárás. Lényege, hogy a máj állományából, vagy a májban látott gócos...

A gyomorrák típusai és stádiumai

Az emésztőrendszerünk egyik kiemelten fontos helye a gyomor. Egy falat lenyelése után a nyelőcsőből közvetlenül ide jut a táplálék, amely nem...

A tüdőrák típusai

A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott...

A tüdőrák diagnózisa

A tüdőrák gyanújának felvetődése után igazolni kell a daganat jelenlétét, meg kell határozni annak kiterjedését és szövettani típusát...

Melanoma malignum - Milyenek a...

Felmérések alapján a melanoma malignum az esetek 80 százalékában kezdeti állapotban kerül felismerésre, amikor a betegség 5 éves túlélési esélye...

Milyen információk találhatóak a...

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott...

A húgyhólyagdaganatokról

A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a...

4 általános tévhit a patológiával...

Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.