• Mikor van szükség immunhisztokémiai vizsgálatra?

        Dr. Csonka Tamás
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Csonka Tamás, patológus

        A szövettani és citológiai mintavételek elemzése során gyakran kerül sor immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokra, amelyet a mintákat vizsgáló patológus szakorvosok végeznek el speciális reagensek és berendezések segítségével, a végeredmény mikroszkópban látható. Az IHC vizsgálat célja, hogy információkat kapjunk a mintában található daganatos sejtek molekuláris összetevőiről.

        Az immunhisztokémiai vizsgálat az 1990-es évek eleje óta folyamatosan épült be a mindennapi patológiai munkába, mára a rutin patológiai vizsgálatok része. A magyar kórházakban működő valamennyi patológiai osztály napi szinten használja ezt a technikát.

        Hirdetés

        Mit jelent az immunhisztokémia?

        Az immunhisztokémia módszerének alapja a biológiából jól ismert antitest-antigén kapcsolat, mely a fertőző vagy egyéb idegen sejt felismerésében és az immunrendszer általi elpusztításában vesz részt a szervezeten belül. Ezt a specifikus kötődést használjuk ki, hogy a kérdéses fehérjéket kimutassuk a szövettani vagy citológiai mintákban. A vizsgálat ezen fehérjék egy részletének adott aminosavsorrendjét (epitópját) ismeri fel.

        Olvasson tovább! Mit keresnek az orvosok a biopsziás és a citológiai mintákban?

        A patológiai osztályok, egyetemi klinikák specializáltságától, illetve a kórházak műtéti típusaitól függően egy-egy intézmény akár 300 különböző antitesttel is rendelkezhet. Emellett manapság megannyi gyártó számos antitestet tesz elérhetővé.

        Milyen konkrét esetekben és hogyan segíti a diagnózisalkotást?

        IHC vizsgálatra több esetben is sor kerülhet.

        1. Áttétes daganatok esetén például a kiindulási tumort tudjuk azonosítani az eljárás segítségével. Az egyik leggyakrabban végzett vizsgálat során a vastagbél-, illetve a tüdőeredet között tudunk különbséget tenni a különféle antitestek alkalmazásával.

        2. Ugyancsak gyakran van szükség a rosszindulatú folyamatok típusának meghatározásában, ugyanis nem minden esetben egyértelmű a szöveti kép alapján, hogy karcinóma (hámkiindulású), szarkóma (lágyrészeredetű, pl. kötőszövet, izom, zsír stb.) vagy limfóma (nyirokszövet) eredetű a tumor. Ilyenkor három különböző antitestet alkalmazva tudjuk eldönteni, honnan ered a folyamat.

        3. Más esetekben egy szerv különböző prognózisú daganatainak szövettani besorolásában tud segítséget nyújtani az IHC. Emellett vannak olyan antitestek, melyek szerv- és tumortípustól függetlenül segítenek a prognózis megítélésben.

        4. Nem csak daganatos mintákban van szükség IHC vizsgálatokra, cöliákiában például a vékonybélhámot beszövő limfociták számát vizsgáljuk egy antitesttel. Ugyanígy Crohn-betegségben is tud segítséget nyújtani a vizsgálat a betegségre jellemző egyedi szövettani rendellenesség (mikrogranulomák) azonosításában.

        Az immunhisztokémiai vizsgálat néha elnyújtja a leletátfutási időt. Egy IHC vizsgálat elvégzéséhez ugyanis az adminisztrációs és dokumentációs folyamatokat is figyelembe véve 2 munkanapra van szükség (maga a reakció 1 munkanap alatt készíthető el), mely hozzáadódik a hagyományos patológiai vizsgálathoz szükséges 3 naphoz. Némely esetekben indokolt több körben végezni az IHC vizsgálatokat, mert az első eredmények alapján lehet eldönteni, hogy milyen további vizsgálatokra van még szükség.

        Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról
        Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

        Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: a patológusok

        Dr. Csonka Tamás, patológus Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
        Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Módosítva: 2018.10.26 20:56, Megjelenés: 2017.10.09 18:56
      • Cikkajánló

        Allodynia

        Allodynia

        Cs. K., fordító

        Az allodyniának három típusa létezik. Melyek ezek? Mit lehet tenni?

        Urológiai vizsgálatok

        Urológiai vizsgálatok

        Dr. Merth Gábor

        Milyen időközönként ajánlott az urológiai vizsgálat férfiaknak bizonyos életkorokban?

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban velük kapcsolatban. Cikkünkben a négy leggyakoribb mítoszról rántjuk le a leplet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.