Gyógyszerek és gyógyszerszedési tudnivalók a szívelégtelenség terápiájában

A szívelégtelenség prognózisa szempontjából kiemelten fontos a korai felismerés és a kezelés megkezdése. A tüneteket és életkilátásokat javítja, ha a beteg korán orvoshoz kerül és megkezdődik a gyógyszeres terápia.

A szívelégtelenségben alkalmazott készítmények alkalmasak arra, hogy javuljanak a beteg szívizom-panaszai. A gyógyszeres kezelés élethosszig tart, elhagyása súlyos károkat okozhat.

A kezelés és gyógyszerfelírás szempontjából meghatározó, hogy mekkora a szívizom teljesítménye. Ennek jelzője a szív ún. ejekciós frakciója, ami azt jelzi, hogy - százalékban kifejezve - mennyi vért tud kipumpálni egy összehúzódással a kamrai szívizom a kamrából. Ez egy százalékos érték. Egy egészséges szív esetében ez a százalékos érték általában 50–70% között van. Ha ez az érték 50% alá csökken, akkor a szív pumpafunkciója gyengült. Ez a szívizom károsodására utalhat, például szívelégtelenség miatt.

Alkalmazott gyógyszercsoportok

A gyógyszerelés pillérét négy gyógyszercsoport jelenti, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) irányelveivel összhangban. Ezek a gyógyszerek mind elérhetőek hazánkban is.

Béta-blokkolók

A béta-blokkoló gyógyszerek a szívritmusra is hatnak, emellett a szív oxigénnel való ellátását is javítják. A szívritmusra való hatásuk miatt fokozatosan kell bevezetni a terápiába, mert a szívfrekvencia hirtelen csökkentése szédülést, akár ájulást is okozhat. Ezen kívül a betegek hideg kézre-lábra panaszkodhatnak, a férfiaknál merevedési zavar jelentkezhet. Egyik ritka, de igen kellemetlen mellékhatás, hogy a béta blokkolók rémálmokat okozhatnak.

Az alkalmazott hatóanyagok: carvedilol, metoprolol, nebivolol, mely maga is rendelkezik pluszban értágító hatással, ezen a módon is hat a vérnyomásra.

ACE-gátlók

Az ACE- (angiotenzin-konvertáló enzim) gátló gyógyszereket elsődlegesen a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kezelésére alkalmazzák, emellett a szívelégtelenség kezelésére is.

Az ACE-gátlók leggyakoribb mellékhatása a száraz, kínzó köhögés a betegek <20%-nál előfordulhat. Ez a mellékhatás a gyógyszerszedés későbbi szakaszában is előfordulhat, emiatt sokszor abba kell hagyni szedésüket. Mivel a beteg számára könnyen összetéveszthető, egy felsőlégúti fertőzés következményeként fellépő száraz köhögéssel, érdemes orvoshoz fordulni a panasszal. Krónikus szívelégtelenségben az ACE gátlók alternatívái lehetnek az angiotenzin-II-receptor-blokkolók (ARB)

Az ACE-gátlók emelik a vér káliumszintjét. Ez akkor lehet fontos, ha egyidejűleg káliummegtartó vízhajtót (ilyenkor fontos a káliumszint gyakoribb ellenőrzése a vérben), vagy nemszteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID) szed a páciens.

Az ACE-gátlók gyógyszerkölcsönhatásai: Növelik a szívelégtelenségre szedett digoxin vérszintjét, és szedésükkor gyakoribb a túlérzékenység a köszvényellenes allopurinol iránt. Az NSAID-ok rendszeres használata csökkentheti a vérnyomáscsökkentő hatását az ACE-gátlóknak.

Hatóanyagok: enalapril, lisinopril, perindopril, ramipril, fosinopril

Mineralokortikoid receptor antagonista szerek

Ezek a gyógyszerek gátolják az aldoszteron hatását, ami egy, a szervezetben termelődő, a vérnyomást és a szívműködést szabályozó anyag. Az aldoszteron magas szintje olyan változásokat hozhat létre a szervezetben, amelyek szívelégtelenség kialakulásához vezetnek. Ez a gyógyszercsoport egyben csökkenti a szívizom elhalásának esélyét.

Mellékhatások: a szérum kálium szint növekedésének veszélye fokozott krónikus veseelégtelenségben, 2-es típusú diabéteszben, egyidejűleg szedett NSAID, ACE-gátló gyógyszerek esetében.

Hatóanyagok: spironolactone, eplerenon

SGLT2-gátlók (nátrium-glükóz kotranszporter-2-gátlók)

Eredetileg a 2-es típusú cukorbetegek új hatásmechanizmusú gyógyszere volt. Hatásmechanizmusa: gátolja a vesékben lévő SGLT2 nevű fehérje működését, emiatt jelentős mennyiségű vércukor (glükóz), só (nátrium) és víz ürül ki a szervezetből a vizelettel. A javuló vércukor értékek mellett testsúly- és vérnyomáscsökkentő hatással is rendelkeznek.

Alkalmazásakor segíthet megelőzni a szívbetegség kialakulását cukorbetegeknél. A diabéteszes betegségtől függetlenül javítják a szív ejekcós frakcióját, így alkalmazható szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, akik nem cukorbetegek. Emellet a vesebetegeknél is javította a betegség kimenetelét. A szívelégtelenségben szenvedő betegek sokszor cukorbetegségben, magas vérnyomásban, veseelégtelenségben is szenvednek, a gyógyszer használata nemcsak az alapbetegségre, hanem a szívműködésre, és a cukorbetegek veseműködésére is pozitív hatása van.

Hazánkban nem cukorbetegek esetében szívelégtelenségben (emelt támogatással) alkalmazható hatóanyagok: dapagliflozin és empaglifozin. Cukorbetegek számára mono készítményként, illetve metforminnal kombinálva is elérhető. Az ertugliflozint csak cukorbetegek kaphatják emelt támogatással

Nem cukorbetegeknél jelentősebb mellékhatással nem kell számolni. Cukorbetegeknél a fokozott cukorürítés okozhat húgyúti fertőzéseket, a hímvessző, vagy hüvely gombásodását. Ezeknek a betegeknek fokozottan kell figyelniük a megfelelő higiéniára.

Hazánkban is használatban van egy fejlesztés alatt álló gyógyszer egy speciális betegcsoport számára. Ez a kísérleti fázisban alkalmazott készítmény azoknál használható, akiknél megnövekedett szív falvastagsága, ami miatt erősebben kontrahálódik, húzódik össze a szív, a készítmény csökkenti ezt a kontrakciós erőt.

A gyógyszeres kezelés elengedhetetlen

Az életmódtanácsok - mint a fokozatos rendszeres mozgás, a testsúly normalizálása, a szívbarát diéta betartása - fontosak. Azonban kizárólag életmódbeli beavatkozással nem lehet kiküszöbölni a szívelégtelenséget, rendkívül fontos, hogy a beteg fegyelmezett legyen és tartsa be orvosa tanácsait. Sajnos vannak olyan gyakorlati tapasztalatok, hogy krónikus betegek fél éven belül abbahagyják a gyógyszerük szedését, azonban az orvos által megszabott terápia pontos és tartós követése javítja a beteg hosszú távú életkilátásait.

Kapcsolódó A szívelégtelenség kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész