A szívritmuszavar diagnózisa

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve: 2022.06.07.

A szívritmuszavar diagnózisához elengedhetetlen, hogy az EKG akkor készüljön, amikor a ritmuszavar fennáll, tehát csak időszakosan jelentkező ritmuszavar igazolásáig hosszú idő telhet el. A szívritmuszavarok diagnózisának felállításához orvosa vizsgálhatja a hajlamosító betegségeket, illetve folyamatos monitorozást javasolhat az arrhythmiák kimutatására.

Szívritmuszavar - A téma cikkei

5/1 Szívritmuszavarok (arrhythmia)
5/2 Az arrhythmiák típusai
5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
5/4 A szívritmuszavar diagnózisa
5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Szívritmuszavar gyanújakor orvosa érdeklődhet a hajlamosító betegségek iránt, így vizsgálatokat végezhet a szívbetegségek, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában. Előfordulhat, hogy az arrhythmiák kimutatására orvosa folyamatos monitorozást fog javasolni javasolni. A monitorozás során vagy passzívan figyelik meg a szívműködést, vagy aktívan próbálnak arrhythmiát indukálni a szívműködés folyamatos monitorozása mellett.

Passzív monitorozó vizsgálatok

Elektrokardiogram (EKG): Az EKG-vizsgálat során a mellkasra, illetve a végtagokra felhelyezett több érzékelő (elektróda) segítségével detektálják a szív elektromos tevékenységét. Az EKG a szívverés egymást követő elektromos fázisainak időzítését és időtartamát detektálja.

Holter-vizsgálat: A Holter-vizsgálat során egy hordozható EKG-készüléket rögzítenek fel a testre, amit aztán egész nap hordani kell, így ez rögzíti a szív elektromos tevékenységét a napi rutinfeladatok végzése közben.

Eseménymonitor: Az időnként váratlanul előforduló arrhythmiák kimutatása érdekében ezt a hordozható EKG-készüléket otthon kell tartani és akkor kell a felhelyezni és aktiválni, amikor Ön az arrhythmiára utaló tüneteket észleli. Ez lehetővé teszi, hogy orvosa a tüneteket okozó szívműködést vizsgálja.

Echokardiográfia: Az echokardiográfiás vizsgálat során egy vizsgálófejet (transducert) helyeznek a mellkasra, ami hanghullámok segítségével a szív méretéről, szerkezetéről és mozgásáról alkot képeket.

Aktív monitorozó vizsgálatok

Stressz teszt: Bizonyos arrhythmiák mozgásra alakulnak ki illetve romlanak. A stressz vizsgálat során meg fogják Önt kérni, hogy egy szobabiciklin, vagy futópadon mozogjon, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A mozgáshoz hasonlóan fokozhatja a szív terhelését egy bizonyos gyógyszer is. Ez különösen akkor jelenthet segítséget, hogyha Ön nem tud mozogni.

Billenő asztalos vizsgálat: Orvosa akkor javasolja ezt a vizsgálatot, ha időnként visszatérő ájulásos rosszullétei vannak. A szívfrekvenciát és a vérnyomást folyamatosan monitorozzák, miközben Ön vízszintesen fekszik egy asztalon. Ezt követően az asztalt lassan álló helyzetbe "billentik". Orvosa a szívműködés billentés hatására bekövetkezett változását fogja figyelni, ami az idegrendszer szívműködés szabályozására lesz jellegzetes.

Elektrofiziológiás vizsgálat és térképezés: E vizsgálat során egy vékony elektródát tartalmazó flexibilis csöveket (katétereket) juttatnak fel az ereken keresztül a szívüreg különböző területeire. A helyükre kerülve az elektródák pontosan fel tudják térképezni a szívben futó elektromos impulzusokat. Emellett az elektródák segítségével a szívet különböző frekvenciákkal ingerelhetik, kimutatva, hogy melyek okoznak arrhythmiát. A vizsgálat segítségével meghatározható az arrhythmia keletkezésének helye és a háttérben álló mechanizmus. Hogyha kardiológusa szerint a rádió frekvenciás katéter abláció eredményesen tudná kezelni az Ön arrhythmia típusát, akkor ezt a beavatkozást az elektrofiziológiás vizsgálat során is elvégezheti.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai | 5/4 | 5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Az otthon veszélyei Az otthon veszélyei

A gombák által termelt spóra váltja ki a penészgomba-allergiát.

Bakteriális hüvelyfertőzés Bakteriális hüvelyfertőzés

Az egyik leggyakrabban előforduló hüvelyfertőzés. Milyenek a tünetek?

Miokardiális izomhíd - Akár szívinfarktus okozója is lehet

A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint...

Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvosdiagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt...

A szívinfarktus és a hirtelen szívhalál

A hirtelen szívhalált szenvedők számára a leghatékonyabb segítség az újraélesztés mielőbbi megkezdése, a mentők értesítése, és a...

A szívritmuszavarok (arrhythmiák) típusai

Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai arrhythmiáról, a...

Szív- és érrendszeri betegségek és a nyár

A nyári meleg az egészségeseket is gyakran próbára teszi. A nagyobb mértékű párolgás és az izzadás okozta folyadékvesztést pótolni kell. A...

Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban...

Hogyan állapítja meg orvosunk az infarktust?

A szívinfarktus során az emberek gyakran értékes perceket vesztegetnek el, mert nem ismerik fel a fontos tüneteket, vagy késlekednek segítséget hívni...

Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.