Új távlatok a retina betegségeinek gyógyításában
megjelent:
Új terápiás lehetőségek alkalmazását teheti lehetővé a kóros érképződés kezelésében a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatási eredménye. A retinában jelentkező kóros érképződés számos szembetegség kialakulásában játszik meghatározó szerepet. A kutatók vizsgálataik során megfigyelték, hogy ez a folyamat bizonyos hatóanyagok alkalmazásával gátolható.
A kutatás eredményeit összegző, rangos nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent cikk elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Milyen szembetegségek szempontjából van nagy jelentősége a kutatásnak?
- A neovaszkularizációnak, azaz az új erek képződésének központi szerepe van számos szembetegség patomechanizmusában, kialakulásában. Ezek közé tartozik a koraszülöttek retinopátiája (retinopathy of prematurity, ROP), a felnőtt- és időskorban előforduló makuladegeneráció, valamint a cukorbetegek retinopátiája. E kórképek közös jellemzője, hogy kezeletlen esetben súlyos látásromláshoz, végső soron pedig akár visszafordíthatatlan vaksághoz vezethetnek. Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk, van-e összefüggés az új erek képződésének folyamata és a retinavérzés között – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Gáll Tamás, a Debreceni Egyetem ÁOK Belgyógyászati Intézet tudományos főmunkatársa.
A kutatásról bővebben
Gáll Tamás ismertette: vizsgálataik a betegadatok gyűjtésével kezdődtek. Az így nyert klinikai adatok alapján feltételezhető volt, hogy a retinális bevérzés és a kóros neovaszkularizáció között összefüggés áll fenn. Ennek alapján kutatásuk következő lépéseként arra keresték a választ, hogy laboratóriumi körülmények között a bevérzés képes-e önmagában kiváltani a kóros érújdonképződés folyamatát.
- A vizsgálatokat három éven keresztül végeztük, amelyek magukban foglalták a klinikai betegadatok gyűjtését, valamint az in vitro laboratóriumi kísérleteket. Kísérletes eredményeink igazolták, hogy a bevérzés során felszabaduló hemoglobin és hem a retina pigmenthámsejtjeinek (RPE-sejtek) hypoxiás átprogramozódását idézi elő. Ennek következtében a sejtek fokozottan termelnek olyan proangiogén faktorokat, amelyek serkentik az endotélsejtek érképződését. Megfigyeltük továbbá, hogy ez a folyamat bizonyos hatóanyagok alkalmazásával gátolható, ami terápiás lehetőségeket vet fel a kóros neovaszkularizáció kezelésében – összegezte a Debreceni Egyetem kutatója.
A többéves vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Redox Biology folyóiratban jelent meg. A tudományos cikkért a kutatók megkapták a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány – Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
- Megtisztelő számomra ez az elismerés. A díj megerősíti a kutatót abban, hogy jó úton jár, munkája értékes. Emellett ösztönzi az egész csapatot további tevékenységében, új célok elérésében – hangsúlyozta Gáll Tamás.
A kutatásban a Belgyógyászati Intézet kutatói mellett diákkörös és PhD-hallgatók, valamint a Debreceni Egyetem szemész és neonatológus szakorvosai vettek részt. Munkájukat segítették az Országos Onkológiai Intézet és a Pécsi Egyetem tapasztalt szakemberei is. A kutatócsoport folytatja a megkezdett munkát, jelenleg is dolgoznak a témában. Céljuk a jelátviteli útvonalak feltárása, a kezelés szempontjából releváns terápiás célpontok azonosítása.
