• Látóideg-gyulladások - A neuritis retrobulbaris

        WEBBeteg - Dr. Papp Júlia, szemész
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Papp Júlia, szemész

        Amikor a szemmozgást tompa vagy éles fájdalom is kíséri, és pár nappal később rohamos látásromlást is lehet tapasztalni, fennáll a neuritis retrobulbaris nevű betegség lehetősége. Jelentős javulás érhető el, ha a kórképet időben diagnosztizálják és megfelelően kezelik.

        A látóideg gyulladása során az idegrost elveszíti a védő myelinhüvelyét, ezáltal az ingerület lassabban halad rajta. A látóideg gyulladás jelentkezhet a látóidegfőt érintve (papillitis) és a kilépés után az ideget érintve (neuritis retrobulbaris).

        Hirdetés

        Mi okozhat látóideg-gyulladást?

        Az esetek döntő többségében, kb. 70 százalékában azonban ismeretlen az ok. A betegség leggyakrabban fiatal korban (átlagéletkor 31 év), főleg nők esetén jelentkezik. Rendszerint az egyik szemet érinti, gyerekeknél vírusfertőzést követően azonban gyakran mindkét szem érintett.

        • Sclerosis multiplex (SM).
        • Parainfectiosus – vírusfertőzést vagy immunizációt követő reakció, gyermekekben gyakoribb.
        • Fertőzéses eredetű gyulladás.
        • Kullancs által okozott Lyme-kór (borreliosis).
        • Szifilisz – gyulladást okozhat a szem üvegtestében is.
        • A környező melléküregek (homlok- és arc üregek) gyulladása.
        • Mumpsz.
        • Macskakarmolási betegség – (Bartonella henselae).

        Neuritis retrobulbaris jellegzetes tünetei

        A központi idegrendszeri tünetek (pl. fonákérzés, érzékelési és koordinációs zavarok) mellett neuritis retrobulbaris esetén a jellegzetes szemészeti tünetek az alábbiak lehetnek.

        • Az esetek 63 százalékában szemmozgást kísérő szem mögötti diszkomfort, fájdalom (tompa vagy éles) lép fel. A fájdalom általában 1-2 nappal megelőzi a látásromlást, vagy vele egy időben jelentkezik, és 7–10 napig tarthat. Néha homloktáji fejfájás is kísérheti.
        • Rohamot megelőzően pár perces vagy néhány órás homályos látás, mely forró fürdő, testedzés, emocionális stressz, menstruáció, fokozott fénymegvilágítás válthat ki.
        • Típusosan  2-5 nap alatt kialakuló rohamos jelentős látáscsökkenés, szinte teljes vakulás (csak fényérzékelés) lehetséges. Olvasási nehezítettség, megnagyobbodott vakfolt, fényérzékenység mellett a színlátás és a mélységérzet elvesztése.
        • Zavaró látótér kiesés, jelentős vakfolt megnagyobbodás.
        • Csökkent vagy teljesen hiányzó pupilla reakció, mely segítségével el lehet különíteni a lelki vakságtól.
        • Jellemző, hogy a szemfenéki kép épnek tekinthető, nem látható eltérés!

        70-80 százalékban koponya-MRI-vizsgálaton többszörös kis fehér elváltozások láthatóak, hasonlón az SM-hez, ám a neuritis retrobulbaris nem keverendő össze a sclerosis multiplex diagnózisával!

        Látóidegfő-gyulladás (papillitis) esetén jellegzetes szemfenéki kép figyelhető meg: a látóidegfő széle elmosott, színe vörös, mérsékelten duzzadt, előemelkedő. Régóta fennálló gyulladás esetén a látóidegfő színe elhalványodik, sárgás-fehér lesz. A gyulladás csökkenésekor az éles látás helyén „csillagfigura” alakul ki a sárgás, csillogó felrakódásokból.

        A szemésznél: kivizsgálás és kezelés

        A diagnózisalkotás lehet kontrasztanyaggal (gadolinium) végzett koponya-MRI, amivel az agykamrák körül többszörös fehér elváltozások mutathatók ki. (Két vagy több, legalább 3 mm átmérőjű elváltozás esetén a következő 2 évben a SM kialakulásának esélye kb. 36 százalék.

        Gerincvíz-mintavétel (lumbál punctio) során emelkedett fehérjeszint, fehérvérsejt, IgG-arány figyelhető meg, továbbá sor kerülhet a látóideg fukciójának ellenőrzésére.

        A szem anatómiája
        Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák s a könnymirigyek tartoznak. Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka.

        Legfontosabb alkotói a pupilla, a szivárványhártya, az érhártya, a retina, a szemlencse, az üvegtest, a szaruhártya és a csarnokvíz, melyek közül a négy utóbbi a szem fénytöréséért felelős. Ezek közül a lencsének van a legnagyobb szerepe abban, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon. A lencse egy átlátszó rostokból álló, kocsonyás állagú, felfüggesztett test, melyet a lencsefüggesztő rostok tartanak a helyén. Ha a lencsét alkotó rostok egymáson elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.
        Az emberi szem sémás anatómiája; Forrás: http://www.mozaik.info.hu
        Az emberi szem sémás anatómiája
        Forrás

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Nagy dózisú intravénás szteroid jelentősen lerövidíti a regenerálódáshoz szükséges időt, de 1 év után nem javítja a látást. Fertőzéses eredet esetén a speciális terápia szükséges a kiváltó ok megszüntetéséhez.

        Prognózis

        Az esetek 75 százalékában jelentős látásjavulás érhető el a rohamot követő 1-4 hétben. Hét hónap elteltével kb. 51 százalékában tekinthető épnek a látótér. Nyolc hónapig szoros szemészeti kontroll javasolt, mivel néha még hónapokig, sőt akár 2 évig is elhúzódhat a javulási folyamat. Visszatérő rohamok esetén a többi tünet megmaradhat.

        Dr. Papp Júlia, szemész
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész

        Legutóbb frissült: 2018.09.09 11:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A farkasvakság egyik fő oka: a retinitis pigmentosa

        A farkasvakságban szenvedők szürkületben, rosszul megvilágított helyiségekben látásromlást tapasztalnak, a tünetek pedig bizonytalan mozgással, rossz tájékozódással társulnak. A panasz fő oka az A-vitamin hiánya mellet a retinitis pigmentosa nevű betegség lehet.

        A hisztaminintolerancia

        A hisztamin nevű anyag a szervezetben a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett hízósejtekben és a bazofil sejtekben termelődő és raktározódó vegyület. Ha a tároló sejtekből felszabadul az immunrendszer védelmi részeként, a gyulladás kialakításában van fontos szerepe.

        Hogyan kezelhetők a szőrtüszőgyulladás utáni foltok?

        A folliculitis vagy más néven szőrtüszőgyulladás akkor alakul ki, amikor a gyulladás a szőrszál bőr alatti részeit, illetve a szőrszál közvetlen bőrfelszínét érinti. A gyulladás lehet felületes vagy mély, az utóbbi érinti a teljes szőrszálat, a hozzá kapcsolódó faggyúmirigyet és a környező bőrt. Minél mélyebbre hat egy gyulladás, annál nagyobb a valószínűsége, hogy maradandó nyomot hagy.

        Fiatalok betegsége: a reumás láz

        A reumás láz nevű súlyos megbetegedés a szívet, az ízületeket, az idegrendszert és a bőrt érintheti. Napjainkban szerencsére egyre ritkábban fordul elő. A betegség leggyakrabban fiatal gyermekkorban és kamaszkorban - 6-15 év körül - lép fel, mindkét nemben egyforma gyakorisággal.

        Vérmérgezés (szepszis) - Tünetek és a gyógyulás esélyei

        A szepszis nehezen meghatározható, az egész szervezetet érintő, összetett tünetegyüttes, amely súlyos formája a beteg halálához is vezethet. A folyamat lényege, hogy a szervezet valamely káros tényezőre adott válaszaként gyulladásos és véralvadási folyamatok aktiválódnak.

        A garatgyulladás kezelése

        A garatgyulladás (pharyngitis) kezelése attól függ, hogy a garatban akut vagy krónikus gyulladás alakult-e ki.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.