Veszélyes-e a síelés és a snowboardozás?

Statisztikák szerint nem, a síelők többsége épségben hazaér. Ugyanakkor a felelőtlenség és önmagunk képességeinek túlbecslése komoly sportsérüléshez, ritkán tragédiához vezethet.

Mennyire gyakoriak a sísérülések és tragédiák?

Németországban az 1979/1980-as szezontól kezdődően készülnek statisztikák a sípályákon bekövetkező balesetekről. Az akkori adatokhoz képest 58 százalékkal csökkent a balesetek száma, ennek ellenére még mindig sok a sérülés a sípályákon. Adataik szerint 4,2 millió síelőre kb. 42 ezer sérülés jutott, ami 1 százalékos aránynak felel meg. Ebből tartós orvosi kezelésre kevesebb, mint ezer sportolónak volt szüksége, ami egy ezreléknél is jóval kisebb szám, ugyanakkor mégis naponta több súlyos sérültet kell ellátniuk a mentőknek a német pályákon.

Létezik azonban egy másik kockázat is a balesetek, sérülések mellett. Az Innsbrucki Egyetem kardiológusai kimutatták, hogy az osztrák Alpokba látogató, téli sportokat űző turistákat érő halálozás 40 százalékát szívhalál okozza, és ezen belül az akut szívroham az első számú ok. A vizsgált betegek 56 százaléka az intenzív fizikai tevékenység megkezdését követő első két napban kapott szívrohamot, bár mindössze 19 százalékuknak volt ismert szívbetegsége.

Ezen okok miatt veszélyesek a téli sportok

Erőnlét: Sífutás nem olyan gyakran fordulnak elő balesetek, mint a lesiklásnál, leginkább zúzódások és ujjficamok szoktak előfordulni, a nagyobb kockázatot a felkészülés hiánya jelenti. A sífutásnál az előrehaladáshoz testi erőt kell kifejteni, sokan azonban túlbecsülik általános erőnlétüket. A szakértő azt tanácsolja, egészévben készüljünk a síszezonra, tartsuk formában magunkat és ne becsüljük túl állóképességünket, akármilyen téli sportot választunk.

A szívinfarktust szenvedett páciensek több mint fele vakációjuk előtt kevesebb testmozgást végzett, mint amit az Európai Kardiológusok Társasága minimálisan javasol, azaz erőnlétileg felkészületlenül érkeztek sportolni. A tanulmány szerzői szerint a tengerszint feletti magasság is jelentős tényező lehet. A betegek szívrohama 1350 méteres átlagmagasságban következett be, szemben a 170 méteres átlagos tengerszint feletti magassággal, ahol élnek.

Tipp Edzésterv síeléshez

Védőeszközök: A sporteszközök egyre jobb, erősebb anyagból készülnek, a sísisakok és a rögzítések egyre biztonságosabbak, ennek köszönhetően a fejsérülések száma jelenősen csökkent a korábbiakhoz képest. A fejlett sisakok ugyanakkor veszélyt is hordoznak magukban: a tapasztalatlanabb síelők is gyorsabban mennek a kelleténél, annak tudatában, hogy a fejvédő megvédi őket a komolyabb sérüléstől.

Pályák: A szakértő szerint a sípályák napjainkban biztonságosabbak, mint valaha, ugyanakkor kis sebesség mellett is komoly sérülést lehet elszenvedni. A tapasztalatunknak megfelelő pályát válasszuk, és csak fokozatosan haladjunk a nehezebb lesiklópályák felé.

Tömegsport jelleg: A téli sportok egyre népszerűbbek, ezáltal egyre többen vannak a lejtőkön, így az ütközések veszélye is megnőtt, főleg a pályák kereszteződésében, a 2012/2013-as szezonban a németországi pályákon az összes sportoló 16 százaléka ütközött.

Felelőtlenség: A biztonsági szakértő szerint a legnagyobb veszélyt a felelőtlenség, a koncentráció alábbhagyása jelenti. A sisak nem menő, a hüttében jó sört adnak és a buli sokáig tartott, nem volt idő aludni. Ittasan, másnaposan, fáradtan senki ne menjen sípályára a saját és mások biztonsága érdekében. Az alkoholfogyasztás hosszabb reakcióidőt eredményez és hatására a helyzeteket is rosszabbul mérjük fel.

A sérülést elszenvedők és a baleseteket okozók között különösen sok a fiatal. A quebeci hatóságok felmérése szerint a sérült síelők átlagéletkora 23,7 év, a sérülést elszenvedő snowboardosoké pedig mindössze 16,8 év.

Mit tegyünk, ha megsérültünk?

Sportsérülések még a gondos felkészülés és az óvatosság ellenére is előfordulhatnak. A síelőknél és a snowboardozóknál gyakori a szalagok és az ízületek sérülései, a különböző törések (pl. kulcscsonttörés, ujjtörés), a rándulások és ficamok, az izomhúzódások, az izomszakadások, az agyrázkódás, a hát- és derékfájás.

Fontos, hogy orvoshoz forduljunk jelentős fájdalom vagy sérülés esetén. Ilyen a térdsérülés, vagy az erőcsökkenéssel járó vállfájdalom, amik ínszalagszakadásra is utalhatnak. Zavart tudatállapot, tartós szédülés, nehezen múló vérzés, vagy valamely testrész szemmel látható eldeformálódása szintén azonnali orvosi ellátást tesz szükségessé.

A legtöbb síelés és snowboardozás során bekövetkező sérülés esetén az orvos diagnosztikai vizsgálatokat kérhet, az eredmények függvényében pedig immobilizálást igényelhetnek (pl. gipsz törés esetén) vagy műtétet (pl. elszakadt ínszalag esetén). Az korai diagnózis hatékonyabb kezelést tesz lehetővé, csökkentve a szövődmények kockázatát, lerövidítve a gyógyulás idejét.

(WEBBeteg összeállítás - Focus, Medipress, Biron)