• Bárki kaphat infarktust

        Szerző: WEBBeteg összeállítás: MTI, Dr. Zsuga Judit

        A sokszor végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. Ezért az infarktus akár derült égből villámcsapásként is érheti a beteget.

        A szívinfarktus bekövetkezte után minden egyes perccel nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma, ezért a beteg gyors kezelésre szorul.

        Hirdetés

        A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A legelső figyelmeztető jel a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik. Az anginát a szív elégtelen vérellátása (iszkémia) okozza.

        Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

        Infarktus rizikófaktorai

        • Dohányzás
        • Magas vérnyomás
        • Magas koleszterin és zsírszint
        • Mozgásszegény életmód
        • Elhízás
        • Cukorbetegség
        • Stressz
        • Alkohol
        • Homocisztein, C-reaktív protein és fibrinogén szint
        • Szívinfarktus a családban

        A szívinfarktus tipikus tünetei jól ismertek, azonban néha nem könnyű felismerni, mivel a tünetek mértéke nagy egyéni különbségeket mutat. A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Nőknél, idősebb betegeknél, illetve cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek. Vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek. Ettől függetlenül minél több tünetet észlel önmagán az alábbiak közül, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önnek szívinfarktusa van:

        • nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll;
        • kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába;
        • egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak;
        • folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén;
        • légszomj;
        • izzadás;
        • megsemmisülés érzés;
        • ájulás;
        • hányinger, hányás.

        Sikeres túlélés

        Ahhoz, hogy egy hirtelen kialakuló szívinfarktus esetén ne következzen be halál, és ne legyen maradandó szívkárosodás, a legfontosabb tényező az IDŐ. Az ér elzáródását követően rendszerint (kivéve az igen súlyos eseteket) még kb. 1-2 óra állhat rendelkezésre ahhoz, hogy azt újra megnyissák, és a szívizomzat ismét oxigénhez jusson. Ez ún. szívkatéterezéssel történik: egy végtag erén keresztül felvezetnek egy katétert, az ezen keresztül befecskendezett kontrasztanyag megmutatja, hol a baj. Ezután hasonló módon a katéter segítségével átfúrják az elzáródást, és egy vékony, de erős hálót helyeznek fel – stent –, ami ezután kitámasztja az érfalat, és ezáltal nyitva tartja az eret.

        Mivel szűkös a rendelkezésre álló idő, elengedhetetlenül fontos, hogy nem szűnő mellkasi panaszok esetén azonnal hívjunk mentőt. Ha az infarktus nem jellegzetes tünetekkel, hanem hányással, gyomortáji fájdalommal jelentkezik, nehezebb dolgunk van, de fontos, hogy ilyen esetekben is gondoljunk a szívinfarktusra, mint lehetséges kiváltó okra.

        Rehabilitáció

        Gyógyszeres terápia, életmódváltás, stressz-kezelés. Ezek mind elengedhetetlenek az újbóli infarktus megelőzése szempontjából, hiszen az alapprobléma változatlanul fennáll: a katéterezés során egy érszakaszt elláttak ugyan, de sok esetben nem csak egy, hanem több, akár számos ér érintett a gyakorlatilag általánosan jelen lévő meszesedésben.

        Életmentés lépésről-lépésre

        Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk. Ilyen esetekben az úgynevezett BLS (felnőtt laikus alapszintű újraélesztés) lépéseit kell követnünk, ha ismerjük azokat.

        0. lépés

        Vigyázz, veszély! Vészhelyzetben, mielőtt bármit tennénk, győződjünk meg arról, nem leselkedik-e valamilyen veszélyforrás az elsősegélynyújtóra vagy a sérültre. Leggyakoribb a leszakadt elektromos vezeték, a mérgező gázok jelenléte, a fal vagy fa dőlésveszélye. Ilyen esetekben a segélynyújtás előtt mindent meg kell tennünk a veszélyforrás elhárítására.

        1. lépés

        A bajba jutott megszólítása: hangosan kérdezzük meg a beteget: „Jó napot! Mi történt? Jól van?” Amennyiben nem kapunk választ a válltájék óvatos megrázásával vizsgálhatjuk, hogy a beteg él-e és eszméleténél van. Amennyiben nem kapunk semmilyen választ, a beteg eszméletlen.

        2. lépés

        Kiálts segítségért! Segítséget kell kérni a környezettől, vagy saját magunk hívjuk a mentőket a 104- es telefonszámon.

        3. lépés

        A légútfelszabadítás során a jól látható idegentesteket, hányadékot távolítsuk el és a fej kíméletes hátrahajtásával és az álkapocs előreemelésével biztosítsunk átjárható légutakat.

        4. lépés

        Hajoljunk a beteg fejéhez, és 10 másodpercig figyeljük a beteg mellkasának a mozgását. Nézzünk, hallgassunk és érezzünk! Láthatjuk a mellkas mozgását, hallhatjuk a légzés hangját és érezhetjük a kilégzett levegő melegét. Legalább két légzést kell észlelnünk.

        5. lépés

        Légzés hiányában nem lehet hatásos keringése a betegnek, így azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkaskompressziókkal (30 mellkaskompresszió).

        6. lépés

        A légzés pótlására 2 befújás következik, mintegy 400-500 ml levegőt fújunk a beteg szájába vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. Ha nem tudjuk lélegeztetni a beteget, ellenőrizzük, nem hagytuk-e ki valamelyik lépést, elvégeztük-e a légút felszabadítást. Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen folytatni kell!

        7. lépés

        30:2 arányban végezzük folyamatosan az újraélesztést (30 mellkaskompresszió, 2 befújás), míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó nagyon hamar kifárad.

        Az életmentés fortélyait csak gyakorlatban lehet elsajátítani, az egyes elemeket is sokáig kell gyakorolni. Mind szélesebb körben, az élőhöz hasonló fantomok állnak rendelkezésre az újraélesztés elsajátításához. Szánjunk rá időt, mert bármikor kerülhetünk vészhelyzetbe.

         



        Forrás: WEBBeteg
        Dr. Zsuga Judit

        Módosítva: 2017.06.11 12:51, Megjelenés: 2017.06.11 12:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Az infarktusos betegek gyógyszerszedését segítő program indul

        A szívinfarktuson átesett betegek gyógyszerszedési hatékonyságát javító programot indít a Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmai szervezetekkel együttműködve - jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Hankó Zoltán, a kamara elnöke.

        Szívinfarktus és rehabilitáció

        A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell térniük a munka világába. Az idősebb emberek minél teljesebb gyógyulása is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy önállóan tudja-e folytatni addigi életét, vagy mások segítségére szorul.

        A szívinfarktus tünetei

        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek!

        Előre jelezhetik a szívinfarktust

        Előre jelezheti a szívinfarktust egy magyar kutatócsoport új rizikóbecslő orvosi eljárása - mondta a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatóorvosa.

        Fiatalkori szívinfarktus

        A szívinfarktus - általában valamelyik koszorúér elzáródása következtében létrejövő szívizomelhalás - bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

        Szívinfarktus fiatal korban

        A szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte, így hazánkban is a vezető halálokok közé tartoznak. Ezek közül sok esetben a szívinfarktus áll a háttérben, mely a leggyakrabban az 50-es, 60-as korosztály tagjait érinti, ám napjainkban ijesztő mértékben emelkedik a fiatalabb életkorban, akár 40 év alatt bekövetkező szívkoszorúér-katasztrófák száma. Mi lehet ennek az oka? Hogyan előzhető meg? Többek közt ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszokat találni.

        Merkely ezt is megúszta!

        Vízbe vetette magát, s rögtön három gólt is lőtt a Teva-Vasas csapatának Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem kardiológus professzora egy jó ügy érdekében, az infarktus megelőzésért ázott bőrig. A sportos orvos a mezőny legeredményesebb játékosának bizonyult.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.