A stressz elhízáshoz vezethet - De hogyan?

Számos tanulmány igazolta a stressz és elhízás összefüggését. A mai magyar lakosság nagyarányban túlsúlyos vagy elhízott, a férfiak több mint 70%-a és a nők több mint 65%-a.

Mai rohanó világunkban mindkettő, a stressz és az elhízás is meglehetősen gyakori, tovább rontva egymás megjelenésének ütemét. A stressz és elhízás kapcsolata többszálú. Emocionális, magatartásbeli és hormonális okokra is visszavezethető, így a folyamat előrehaladásának leállítása sok esetben nehézkes és időigényes.

Ehhez társul, hogy sok esetben már pont arra nem tudunk figyelni, mit fogyasztunk, csak túlfinomított, magas kalória- és szénhidráttartalmú ételeket eszünk főétkezések során is, sok esetben pedig közti étkezésként is.

Milyen tényezők vezethetnek túlsúlyhoz stresszes életmód mellett, vagyis hogyan vezethet a stressz elhízáshoz?

• Pszichés hatások: sok esetben stresszevés jelenik meg, amikor a páciens fokozott pszichés terhelésnek van kitéve. Ennek mechanikája összetett, de nagyjából úgy fogható fel, hogy a szervezet a pszichés stressz oldására jutalmazza magát étkezéssel, mely sok esetben könnyen felszívódó szénhidrát (édesség) kerül bevitelre.
• Viselkedésbeni zavarok: szintén a lelki traumák hatására csökken a motiváció az egészséges étkezésre, mozgásra, akár társas kapcsolatokra, érdektelenség léphet fel, vagy elterelődik a fókusz a jó minőségű életmód helyett a stresszforrásra. Felborul az alvási ritmus, ami közvetve, de hormonok szintjén közvetlenül is fokozza az étkezések számát.
• Hormonális hatások, neuroendokrin rendszer hatásai: kortizol, leptin, ghrelin, neuropeptid Y, dopamin regulációs zavarok.
• A bélmikrobiom felépítése az utóbbi időben kapott figyelmet. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, annak mind a stressz fenntartásában mind az étkezési zavarban szerepe lehet.
• Túlzott szénhidrátbevitel esetén gyakran szénhidrátháztartás-zavar, inzulinrezisztencia, súlyosabb esetben cukorbetegség is kialakul. Ilyenkor a magasabb inzulinszint mint raktárhormon még tovább fokozza a hízást.
• Stressz hatására a felszabaduló dopamin tovább fokozza az étvágyat, és mintegy jutalomként az étkezés "segít" a panaszok csökkentésében.
• A stressz hatására emelkedő kortizolszint más hormonokkal társulva vezet az eltúlzott étkezésekhez.
• Az étvágy szabályozásában részt vevő leptin és ghrelin hormonok szintje is megváltozik stressz esetén, melynek akár a szénhidrát iránti sóvárgásban is szerepe van.
• A neuropeptidszintek emelkedése stressz esetén is fokozott étvágyat eredményez.
• Még további vizsgálat szükséges, hogy pl. a viselkedésben szerepet játszó agyi terület, a hipotalamusz milyen módon vesz részt a étvágy fokozódásában és az elhízásban. Az biztos, hogy számos hormon szintézisét befolyásolja, a szimaptikus idegrendszer működését is fokozza, mely további stresszhormonok felszabadulásához vezethet.
• Ráadásul mindezek mellett a hormonháztartás szabályozásában gyakorlatilag minden hormon hatással van a másikra. Stressz esetén pl. az emelkedő kortizolszint emeli a vérben a vércukorszintet. Magasabb vércukorszint esetén fokozódik az inzulinelválasztás, ami a sejtekbe történő cukorszállításért felelős. Amennyiben nincs szükség több glükóz molekulára, a felesleget a zsírsejtbe szállítja, ami tovább rontja a hízás mértékét. A leptin, ghrelin hormonok szintje függ a zsírszövet mennyiségétől, így érthetően ördögi kör alakul ki.

Mi jelenthet megoldást?

Stressz esetén az elhízás kezelése talán még összetettebb feladat. Az ördögi kör megállításához, mindenképpen be kell avatkozni, hogy az egymásra ható rendszerek működése változni tudjon.

Nem mindig elég otthon egyedül elkezdeni a változást. Sok esetben társszakmák együttműködésére is szükség van, hogy tartós eredményt lehessen elérni. A stressz és a pszichés terheltség csökkentésére sok esetben pszichológus, pszichiáter bevonása is indokolt lehet.

Mindenképpen tudni kell az étrend és mozgás szerepéről, és oda kell figyelni ezekre. De előtte érdemes kizárni a súlyosbító kórképek jelenlétét, amik esetleg meghúzódhatnak a háttérben: elsősorban cukorbetegség, inzulinrezisztencia, PCO és pajzsmirigy-alulműködés kizárása szükséges.

A stressz okozta elhízás elkerülésének 3 alappillére

Egészséges étrend

Meg kell jegyezni, hogy manapság is számtalan divatdiéta létezik, sajnos széleskörűen reklámozva. Ezek mindig nagy volumenű gyors fogyást ígérnek, hangzatos természetes eredetűnek mondott drága készítményekkel. A hatásuk szinte mindig átmeneti, még ha eleinte történik is gyors fogyás, azt követően a plusz kilók gyorsan visszarakódnak, sőt többnyire még több is, mint a fogyókúra előtt.

Ezek helyett életmódváltásra van szükség és türelemre a tartós eredményhez. Táplálkozástudományban jártas szakember is segíthet, de ha egyedül próbálkozunk is, alapvetően azt fontos tudni, hogy nem drasztikus szénhidrát- vagy kalóriamegvonás fog eredményhez vezetni, a folyamat jobb, ha lassabb, hisz akkor tartósabb is. A szénhidrátot nem szabad teljesen kiiktatni az étrendből, de korlátozni kell a bevitelét, így lehet tartós eredményt elérni.

Rendszeres mozgás

A rendszeres mozgás nem kerülhető meg még akkor sem, ha valaki sokat dolgozik és fáradt. Ezek a gyakori kifogások szinte minden esetben elhangzanak. A testmozgás terén fontos a fokozatosság és rendszeresség.

Pszichoterápia, stresszkontroll

Az esetek döntő többségében érdemes szakember segítségét kérni, aki akár az okok feltárásában, akár a stressz kezelésében is segítséget tud adni.

Megelőzésképpen is! Annak, aki hízásra hajlamos, családjában előfordult például elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, és emellett stresszes életmódot folytat, tanácsos megelőzés céljából minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör. Tudatos stresszkezelési technikákkal ez a folyamat ugyanis megelőzhető.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, táplálkozási tanácsadó