• A rekeszsérv tünetei és típusai

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        A rekeszsérv (hiatus hernia vagy hernia diaphragmatica) az az állapot, amikor a gyomor a has- és mellüreget elválasztó rekeszizom (diaphragma) nyílásán keresztül részben a mellüregbe türemkedik. Hogyan kezelhető ez az állapot és mikor szükséges kezelni?

        A téma cikkei - Rekeszsérv

        2/1 A rekeszsérv tünetei és típusai
        2/2 A laparoszkópos rekeszsérv műtét

        A rekeszsérv viszonylag gyakori betegség, a refluxos panaszok egyik előidézője, bár a pontos előfordulási gyakorisága nem ismert. Ennek oka, hogy ez az állapot sokszor hosszú időn keresztül tünetmentes lehet, vagy ha okoz is panaszt, a beteg nem tudja, hogy annak oka rekeszizomsérv.

        A leggyakoribb panasz ugyanis a savas reflux (gastro-oesophagealis reflux, GERD), vagyis a gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe, ami sérv nélkül is kialakulhat. A sav égő fájdalmat okozhat a gyomor felső részén vagy a mellkasban, a szegycsont mögött. A rekeszsérv tünetei ezért azonosak a reflux tüneteivel: az égő érzés fekvés és előrehajolás esetén fokozódik, esetleg nyelési nehézséggel is párosul.

        Hirdetés

        A rekeszsérv – hacsak nem veleszületett rendellenesség – gyakrabban alakul ki idősebb korban, az 50. életév után. Kialakulására hajlamosít minden olyan állapot, ami a hasűri nyomás fokozódásával jár. Ilyen lehet pl. a gyakori erős köhögés, a terhesség, egy erősebb tüsszentés, székrekedés miatti erőlködés, erős hányás, elhízás. Ezeken kívül a sérv előfordulási valószínűségét növeli a dohányzás, drogfogyasztás, és a stresszes életmód.

        A rekeszsérvek típusai, diagnózisa

        Attól függően, hogy a gyomornak mely része kerül a rekeszizom fölé, két sérvtípus különböztethető meg. Az esetek 90-95 százalékában, ún. csúszósérv alakul ki, amikor is a gyomor-nyelőcső átmenet (gyomorszáj) és a gyomor egy része is a rekeszizom fölé kerül. A másik, lényegesen ritkábban látott forma, az ún. paraoesophagealis rekeszsérv, amikor a gyomorszáj a rekesz alatt marad, és csak a gyomor egy része (az ún. fundus) préselődik a nyelőcső mellett a mellüregbe.

        A rekeszsérvnek létezik egy ritkább, veleszületett formája is.

        A rekeszsérv diagnózisának felállítása mindkét esetben a gyomor-bélrendszer felső részének tükrözésével történik. Sor kerülhet mellkas röntgenre, illetve a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálatára is, amelynek során a folyadék formában bejuttatott kontrasztanyaggal kerül sor a képalkotó vizsgálatra.

        A kezeletlen reflux szövődményei

        Tudástár A gyomorégést minden esetben komolyan kell venni, a betegséget kezelni kell, akár rekeszsérv okozza, akár más elváltozás áll a háttérben. Hosszútávon a betegség ugyanis számos súlyos szövődmény kialakulásához vezethet.

        Szükséges-e a rekeszsérv orvosi kezelése?

        A rekeszsérv orvosi kezelésére csak abban az esetben van szükség, ha a betegnek komolyabb panaszai vannak. Enyhébb esetben elegendő lehet az ágy feji végének megemelése, akár egy magasabb párna segítségével. Így a nem teljesen vízszintes testhelyzet nehezíti a gyomorsav nyelőcsőbe áramlását, csökkenti a tünetek kialakulásának valószínűségét. Túlsúly esetén sokat segíthet, ha néhány kilótól megszabadul a beteg, továbbá dohányzó beteg esetén segíthet, ha abbahagyja a dohányzást. Szintén jó hatással lehet az is, ha a napi étkezéseket úgy időzítjük, hogy a vacsora és a lefekvés között több idő teljen el, közvetlenül étkezés után pedig nem hajolgat.

        Ha a fentiek hatására nem javulnak a tünetek, akkor gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Az orvos két savcsökkentő gyógyszercsoportot, az ún. protonpumpa inhibitort és/vagy, az ún. H2-receptor-blokkolót szokta felírni a panaszok csökkentésére.

        Amikor műteni kell

        Ritkán előfordul, hogy a gyomorsav okozta panaszok a gyógyszeres kezelés ellenére is súlyosak maradnak (nyelési nehézség jelentkezik, étel visszaáramlása). Ilyenkor sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ez nem csak a tünetek megszüntetése miatt fontos, hanem azért is, mert a feláramló sav roncsolja a nyelőcső szövetét, és hosszabb idő után rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet.

        A rekeszsérv műtétet ma már ideális esetben laparoszkópos módszerrel is el tudják végezni, így nincs szükség nagy hasi vágásokra, nem alakulnak ki hegek és a komplikációk valószínűsége is lényegesen alacsonyabb.

        Bővebben Hogyan zajlik a laparoszkópos rekeszsérv műtét? Részletesen a műtét menetéről

        A ritkább előfordulású paraoesophagealis rekeszsérv esetén komplikációként előfordulhat, hogy a mellüregbe türemkedő gyomorrészlet strangulálódik. Ez azt jelenti, hogy az erek elnyomódása miatt megszűnik a kitüremkedő gyomorszövet vérellátása, és a szövet – gyors beavatkozás hiányában – elhal. A stranguláció rendszerint heves fájdalommal jár és azonnali operációt igényel.

        A rekeszsérv tehát – kivéve a veleszületett formákat, melyek mielőbbi operációt indokolnak(!) – önmagában nem indokol komoly orvosi beavatkozást. Szükség esetén a sérv miatt fellépő panaszok gyógyszeresen legtöbbször jól kontrollálhatók, illetve szükség esetén az elváltozás műtétileg is orvosolható.

        Olvasson tovább! A reflux kezelési lehetőségei

        Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Legutóbb frissült: 2018.07.30 07:38
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mellhártyagyulladás

        Mellhártyagyulladás

        Dr. Brugós László

        A betegség tünetei a fájdalmon és nehézlégzésen kívül lehet a láz.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A terhesség és a reflux - Milyen kezelés ajánlott?

        A terhes nők kb. 80%-ában fordul elő úgy nevezett refluxbetegség, mely a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe történő időnkénti visszajutását jelenti. Ez enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket okoz, az anyai életminőséget jelentősen ronthatja. Sokáig gyógyszeres kezelést nem ajánlottak a savcsökkentőkkel kapcsolatos kellő tapasztalat hiányában.

        A savcsökkentő gyógyszerek működése - Protonpumpagátlók

        Hazánkban forgalomban lévő protonpumpagátló gyógyszer az omeprazol, a pantoprazol, a lansoprazol, a rabeprazol és az esomeprazol. Naponta általában egyszer kell bevenni, de az orvos másképp is rendelheti szedésüket.

        Ha túl sok a gyomorsav

        A gyomorsav rendkívül erős sav, feladata az ételek emésztése, és az étellel a tápcsatornába került kórokozók ártalmatlanítása. A gyomorfal védőrétege megvédi a gyomrot a gyomorsavtól.

        A refluxbetegség tüneteit súlyosbító gyógyszerek

        A refluxos panaszokon számos gyógyszer ronthat, vagy a záróizmok funkciójának rontásán, vagy a nyelőcső irritálásán keresztül. A reflux szempontjából kedvezőtlen mellékhatással is rendelkező gyógyszerek között számos gyakran használt fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentő is található.

        Gyomorégés és a savközömbösítők - Mikor alkalmazzunk gyógyszert?

        A savközömbösítők régebben nagyon fontos gyógyszerek voltak a gyomorfekély kezelésében, ma már inkább csak a gyomorégés és egyéb emésztési panaszok esetén szedik őket.

        Helicobacter pylori és reflux - Van összefüggés?

        A Helicobacter pylori nevű kórokozó nem minden esetben okoz panaszokat, azoknál, akinek a szervezetében jelen van. Becslések szerint minden harmadik ember fertőzött a baktériummal, de csak tíz százalékuknál jelentkeznek gyomorpanaszok. De okozhat-e a kórokozó refluxbetegséget is?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.