A mióma diagnosztizálása

Szerző: WEBBeteg összeállítás, Lektorálta: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász

A méh simaizomzatából kiinduló jóindulatú daganat, a mióma az egyik leggyakoribb elváltozás a reproduktív korban levő nők körében. Hogyan állítható fel a diagnózis?

A téma cikkei

8/1 Mi az a mióma?
8/2 A mióma hajlamosító tényezői
8/3 A mióma tünetei
8/4 A mióma diagnosztizálása
8/5 A miómák típusai
8/6 A mióma kezelési lehetőségei
8/7 Mióma terhesség idején
8/8 Így hat a termékenységre a mióma

A miómákra jellemző, hogy ritkán fordulnak elő önmagukban, általában egyszerre több is kialakul, aminek következtében magának a méhnek a mérete is megnő. A miómák miatt megnövekedett méhet miómás uterusnak (uterus myomatosus) nevezik. Ez már egy olyan jel, amelyből a kezelőorvos miómára gyanakodhat.

A méhizomzat jóindulatú daganata attól függően, hogy a méhben hol alakul ki és helyezkedik el, 5 pozícióban jelenhet meg:

  • a méh külső felületén (szubszerózus mióma)
  • a méh izomrétegén belül (intramurális mióma)
  • a méh ürege felé nőve (szubmukózus mióma).
  • a méh oldalfalából kiinduló (intraligamentáris) mióma
  • a méhnyak állományában elhelyezkedő (cervicalis) mióma

A göbök elhelyezkedése jellegzetes, ezért más célú nőgyógyászati vizsgálatok során is felfedezhetők - sőt, leggyakrabban így derül fény a meglétükre.

Nőgyógyászati vizsgálat

A nőgyógyász a panaszok részletes kikérdezése, és a páciens esetleges kórelőzményének megismerése (anamnézis felvétele) után eszközös hüvelyfeltárást végez, melynek során a hüvelyfalak és a méhnyak látótérbe hozásával ezek állapota ítélhető meg. Így a méhnyakbból kiinduló cervikális mióma, vagy esetleg a külső méhszájban látható megszületőben levő szubszerózus mióma góc is.

Ezt követően kezdi el a bimanuális vizsgálatot, melynek során a hüvelybe vezetett ujjakkal a méhnyak rögzítése történik meg, és a külső kéz ujjai e körül a rögzített pont körül tapintják át az egész női kismedencét. Így állapítva meg a petefészkek és a méh normális vagy attól eltérő állapotát (pl. az esetleges petefészek ciszták, miómák elhelyezkedését is). Amennyiben a kismedencében térfoglaló folyamat észlelhető (pl.intraligamentáris mióma esetén), akkor az együttes rektovaginális vizsgálat is indokolt. Ezzel a méhet körülvevő kötőszövet állapotáról nyerhető információ.

Milyen vizsgálatokra kerülhet még sor?

Ultrahangvizsgálattal (szonográfia) rendszerint igazolható a mióma megléte. Ezzel a képalkotó eljárással a mióma vagy miómák pontos helyét és méretét is meg lehet állapítani. Szóba jöhet hasi vagy hüvelyi ultrahang, de általában az utóbbit választják. Napjainkban, már csaknem kötelező érvényű a hüvelyi ultrahang, melynek során a bimanuális vizsgálatot követően a nőgyógyász ultrahang vizsgálatot is végez. A hüvelyi ultrahangvizsgálattal a mióma jól felismerhető. Az ultrahanggal továbbá ellenőrizhető, nyomon követhető a mióma méretének változása.

Aszerint, hogy mennyire kiterjedt, illetve milyen panaszokat okoz a mióma, egyes esetekben további vizsgálatokra lehet szükség:

  • Az endoszkóppal végzett hastükrözés (laparoszkópia) a hasüregbe növő mióma méretéről ad információt. A méhfalban lévő mióma esetén is szükség lehet erre a vizsgálatra.
  • Ha a mióma a méhnyálkahártyában vagy a méhfalban van, akkor méhtükrözés (hiszteroszkópia) szükséges.
  • Ha fennáll a gyanú, hogy a mióma a húgyvezeték(ek)et nyomja, akkor a vesék és az elvezető húgyutak ultrahangvizsgálatára, illetve úgynevezett pyelogramra van szükség. A pyelogram egy röntgenkép, amely kontrasztanyag intravénásan történő beadása után készít képeket a húgyutakról.
  • Bizonyos panaszok, illetve bizonyos típusú miómák esetén hólyagtükrözésre, illetve béltükrözésre is szükség lehet.
  • Ha nem sikerült biztos diagnózishoz jutni, az orvosok néha mágnesrezonanciás vizsgálatot (MRI) végeznek.
  • Ha menstruációs zavarok állnak fenn, és a mióma a nyálkahártyában ül, abrázió (méhkaparás, ismertebb nevén küret) szükséges szövetmintavétellel, hogy megbizonyosodjanak róla, nem rosszindulatú daganatos betegség (karcinóma) áll-e fenn.

A vérvételt követő laborvizsgálat bizonyos hormonszintekről (ösztrogénszint) és a vesefunkcióról ad információkat, illetve az esetlegesen fennálló vérszegénység is kimutatható ily módon.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus Koronavírus

Vérplazmakészítménnyel életeket menthetünk.

A mióma növekedése - Mikor és...

A miómák leggyakrabban 35 és 45 éves kor között kerülnek felfedezésre, de fiatalabb és idősebb korban is kialakulhatnak. Van-e összefüggés a...

A stressz nőgyógyászati...

A koronavírus megjelenése az életünkben sok mindent megváltoztatott. Van, aki a korlátozások miatt egy kicsit lassabbra tudta venni a pörgést és...

Mióma terhesség alatt

A mióma jóindulatú, rendszerint ártalmatlan izomtumor, amely a méh izomszövetéből indul ki. Ha a méh belsejében alakul ki, fájdalmat és...

Mióma vagy méhpolip?

A mióma a női szervezetben kialakuló leggyakoribb tumorféleség: egyes statisztikák szerint a nők csaknem 25 százaléka érintett. A méhpolip szintén...

A mióma kezelési lehetőségei

A miómák rendkívül eredményesen kezelhető, jóindulatú daganatok, az optimális terápiát minden esetben a beteg panaszainak, a miómák nagyságának...

A mióma tünetei és következményei

A mióma legtöbbször tünetmentesen növekszik, és rutin nőgyógyászati vizsgálat során fedezi fel az orvos. Azonban jelenléte az esetek mintegy 10...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.