• A mióma diagnosztizálása

        Szerző: WEBBeteg összeállítás, Lektorálta: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász

        A méh simaizomzatából kiinduló jóindulatú daganat, a mióma az egyik leggyakoribb elváltozás a reproduktív korban levő nők körében. Hogyan állítható fel a diagnózis?

        A téma cikkei

        8/1 Mi az a mióma?
        8/2 A mióma hajlamosító tényezői
        8/3 A mióma tünetei
        8/4 A mióma diagnosztizálása
        8/5 A miómák típusai
        8/6 A mióma kezelési lehetőségei
        8/7 Mióma terhesség idején
        8/8 Így hat a termékenységre a mióma

        A miómákra jellemző, hogy ritkán fordulnak elő önmagukban, általában egyszerre több is kialakul, aminek következtében magának a méhnek a mérete is megnő. A miómák miatt megnövekedett méhet miómás uterusnak (uterus myomatosus) nevezik. Ez már egy olyan jel, amelyből a kezelőorvos miómára gyanakodhat.

        A méhizomzat jóindulatú daganata attól függően, hogy a méhben hol alakul ki és helyezkedik el, 5 pozícióban jelenhet meg:

        • a méh külső felületén (szubszerózus mióma)
        • a méh izomrétegén belül (intramurális mióma)
        • a méh ürege felé nőve (szubmukózus mióma).
        • a méh oldalfalából kiinduló (intraligamentáris) mióma
        • a méhnyak állományában elhelyezkedő (cervicalis) mióma

        A göbök elhelyezkedése jellegzetes, ezért más célú nőgyógyászati vizsgálatok során is felfedezhetők - sőt, leggyakrabban így derül fény a meglétükre.

        Hirdetés

        Nőgyógyászati vizsgálat

        A nőgyógyász a panaszok részletes kikérdezése, és a páciens esetleges kórelőzményének megismerése (anamnézis felvétele) után eszközös hüvelyfeltárást végez, melynek során a hüvelyfalak és a méhnyak látótérbe hozásával ezek állapota ítélhető meg. Így a méhnyakbból kiinduló cervikális mióma, vagy esetleg a külső méhszájban látható megszületőben levő szubszerózus mióma góc is.

        Ezt követően kezdi el a bimanuális vizsgálatot, melynek során a hüvelybe vezetett ujjakkal a méhnyak rögzítése történik meg, és a külső kéz ujjai e körül a rögzített pont körül tapintják át az egész női kismedencét. Így állapítva meg a petefészkek és a méh normális vagy attól eltérő állapotát (pl. az esetleges petefészek ciszták, miómák elhelyezkedését is). Amennyiben a kismedencében térfoglaló folyamat észlelhető (pl.intraligamentáris mióma esetén), akkor az együttes rektovaginális vizsgálat is indokolt. Ezzel a méhet körülvevő kötőszövet állapotáról nyerhető információ.

        Milyen vizsgálatokra kerülhet még sor?

        Ultrahangvizsgálattal (szonográfia) rendszerint igazolható a mióma megléte. Ezzel a képalkotó eljárással a mióma vagy miómák pontos helyét és méretét is meg lehet állapítani. Szóba jöhet hasi vagy hüvelyi ultrahang, de általában az utóbbit választják. Napjainkban, már csaknem kötelező érvényű a hüvelyi ultrahang, melynek során a bimanuális vizsgálatot követően a nőgyógyász ultrahang vizsgálatot is végez. A hüvelyi ultrahangvizsgálattal a mióma jól felismerhető. Az ultrahanggal továbbá ellenőrizhető, nyomon követhető a mióma méretének változása.

        Aszerint, hogy mennyire kiterjedt, illetve milyen panaszokat okoz a mióma, egyes esetekben további vizsgálatokra lehet szükség:

        • Az endoszkóppal végzett hastükrözés (laparoszkópia) a hasüregbe növő mióma méretéről ad információt. A méhfalban lévő mióma esetén is szükség lehet erre a vizsgálatra.
        • Ha a mióma a méhnyálkahártyában vagy a méhfalban van, akkor méhtükrözés (hiszteroszkópia) szükséges.
        • Ha fennáll a gyanú, hogy a mióma a húgyvezeték(ek)et nyomja, akkor a vesék és az elvezető húgyutak ultrahangvizsgálatára, illetve úgynevezett pyelogramra van szükség. A pyelogram egy röntgenkép, amely kontrasztanyag intravénásan történő beadása után készít képeket a húgyutakról.
        • Bizonyos panaszok, illetve bizonyos típusú miómák esetén hólyagtükrözésre, illetve béltükrözésre is szükség lehet.
        • Ha nem sikerült biztos diagnózishoz jutni, az orvosok néha mágnesrezonanciás vizsgálatot (MRI) végeznek.
        • Ha menstruációs zavarok állnak fenn, és a mióma a nyálkahártyában ül, abrázió (méhkaparás, ismertebb nevén küret) szükséges szövetmintavétellel, hogy megbizonyosodjanak róla, nem rosszindulatú daganatos betegség (karcinóma) áll-e fenn.

        A vérvételt követő laborvizsgálat bizonyos hormonszintekről (ösztrogénszint) és a vesefunkcióról ad információkat, illetve az esetlegesen fennálló vérszegénység is kimutatható ily módon.

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Lektorálta: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász

        Módosítva: 2018.09.03 20:57, Megjelenés: 2018.06.25 15:03
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Alvászavar

        Alvászavar

        B. M., szakfordító

        Hátterében testi betegségek is állhatnak, cikkünkben ezekkel foglalkozunk részletesen.

        A barátok szerepe

        A barátok szerepe

        Habis Melinda

        Az elszigeteltség fokozza bizonyos betegségek kockázatát.

        Betegségek, amelyek kapcsán nem is gondolnánk a hüvelyszárazságra

        Normál esetben a hüvelyfalat egy vékony, tiszta folyadékréteg síkosítja. Az ösztrogén hormon segít fenntartani ezt a folyadékréteget, így védve az egészséges, rugalmas hüvelyfalat.

        Hitek és tévhitek a hüvelyszárazságról

        A hormonális és vérkeringési változásokat közvetítő hüvely szöveti felépítése is rendkívüli. Szentágothai professzor fogalmazásában: a hüvely rugalmas rostokba ágyazott, hatalmas simaizomtömeg, melyben a falat borító hám szerkezetén kívül más rendezettség nehezen ismerhető fel.

        A mióma kialakulásának hajlamosító tényezői

        A mióma a statisztikák szerint minden negyedik nőt érintő elváltozás. Vajon mi minden állhat a kialakulásának hátterében? Mik hajlamosíthatnak a mióma megjelenésére?

        Mióma vagy méhpolip?

        A mióma a női szervezetben kialakuló leggyakoribb tumorféleség: egyes statisztikák szerint a nők csaknem 25 százaléka érintett. A méhpolip szintén meglehetősen gyakori, sokakat érintő, jóindulatú elváltozás, a méhet bélelő nyálkahártya kóros túlburjánzása. Mik a legfőbb különbségek a két állapot között?

        A mióma kezelési lehetőségei

        A miómák rendkívül eredményesen kezelhető, jóindulatú daganatok, az optimális terápiát minden esetben a beteg panaszainak, a miómák nagyságának, lokalizációjának és nem utolsósorban a páciens családtervezési szándékának megfelelően kell kiválasztani.

        A mióma növekedése - Mikor és mitől változik a mérete?

        A miómák leggyakrabban 35 és 45 éves kor között kerülnek felfedezésre, de fiatalabb és idősebb korban is kialakulhatnak. Van-e összefüggés a méretük és az okozott panasz között? Milyen tényezők befolyásolják a növekedésüket?

        A mióma kezelése uliprisztál-acetáttal - Mit kell tudni róla?

        Ha a mióma panaszt okoz vagy bármilyen komplikáció lép fel miatta, kezelésre van szükség. Ma már több típusú terápia áll rendelkezésre. Hogyan működik az egyik legújabb eljárás, az uliprisztál-acetát-alapú terápia?

        A mióma tünetei és következményei

        A mióma legtöbbször tünetmentesen növekszik, és rutin nőgyógyászati vizsgálat során fedezi fel az orvos. Azonban jelenléte az esetek mintegy 10 százalékában vezethet enyhébb és súlyosabb tünetek megjelenéséhez is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.