• A vérszegénység típusai és a háttérben álló okok

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének csökkenését jelenti. Fontos tudni, hogy a vérszegénység nem betegség, hanem mindig egy tünet, melynek kiváltó okát a panaszok jelentkezésekor ki kell vizsgálni. Milyen típusai léteznek?

        Az anaemiák csoportosítása szerteágazó, sokszor átfedik egymást az egyes típusok. Felosztásuk alapvetően a kialakulás oka alapján történhet, de emellett a vérképben látható változások (MCV- és MCH-értékek) szerint, illetve a háttérben fellelhető hiánybetegségek alapján is elkülöníthetjük a vérszegénység egyes változatait.

        Bővebben A vérszegénység jelei

        A háttérben álló betegségek és állapotok szerinti felosztás

        1. A vérképzés zavara miatt kialakuló anaemia

        Ebben az esetben elégtelen mennyiségű vagy hibás szerkezetű vörösvértestek (vvt) képződnek, amely azt eredményezi, hogy nem elegendő a kínálat a szervezet számára.

        Hirdetés

        Vérképzési zavarok, melyek vérszegénységet okozhatnak:

        • csontvelői vagy a vörösvértest-képzésben szereplő eritropoietikus őssejt defektus (csontvelői betegségek, pl.: aplasztikus anaemia, mieloproliferatív betegség)
        • a vörösvértest DNS-képződésének zavara (B12-vitamin- vagy folsavhiány következtében kialakuló megaloblasztos anaemia)
        • a vörösvértest hemoglobin előállításának zavara, mely a vér oxigén transzportjáért felelős (pl. vashiány esetén elégtelen hemoglobin szintézis)
        • vörösvértest termelésben szereplő hormon, az eritropoietin (EPO) hiánya (vesebetegségben esetleg daganatos betegségben fordul elő)

        2. Fokozott vörösvértest-lebomlásból fakadó vérszegénység

        • a vörösvértest alaki vagy összetételi hibája miatt (pl.: enzimdefektus, a vörösvértest fali membránjának eltéréseit okozó, öröklődő ritka betegségek, thalassemia)
        • vörösvértesten kívüli okok (pl. immunológiai eltérések, autoimmun anaemiák, gyógyszerhatás, fertőzések, vegyszerek, fizikai vagy kémiai ártalmak, anyagcsere betegségek)

        3. Vérvesztés következtében kialakuló vérszegénység

        • vérzések, akut vagy krónikus vérezgetés (pl.: baleset, műtét, daganat érbetörése, májbetegség, nyelőcsővérzés, de akár az aranyér tartós fennállása is ide sorolható)

        4. A vörösvértestek eloszlási zavara a lépet érintő betegség miatt

        Az anaemiák csoportosítása a vérkép alapján

        Az anaemiákat a klinikumban az egyén vérképében kimutatható MCV (átlagos vörösvértest térfogat) és MCH (átlagos vörösvértest hemoglobin tartalma) értékei alapján osztjuk fel.

        1. Hypochrom microcyter anaemia (ha a beteg MCV és MCH értékei alacsonyak)

        Ide tartoznak a következők:

        2. Normochrom normocyter anaemia (a vérképben látható MCV és MCH érték a normál tartományban van)

        Ide sorolható:

        • vérzés okozta anaemia
        • immunfolyamat vagy más betegség okozta hemolitikus anaemia
        • vesebetegség okozta anaemia
        • aplasztikus anaemia (csontvelői betegség)

        3. Hyperchrom macrocyter anaemia (emelkedett MCH- és MCV-értékek figyelhetők meg)

        Ide tartozik:

        • megaloblasztos anaemia (B12-vitamin- vagy folsavhiány okán, amely lehet csökkent bevitel, elégtelen felszívódás vagy növekvő szükséglet miatt, másodlagosan májbetegség, alkoholizmus, vérzés utáni állapot is okozhatja)

        Hiánybetegségek és a vérszegénység

        A kiváltó okok szerinti, valamint a vérképből kimutatható eredmények alapján meghatározott csoportosítás mellett - gyakorisága miatt - a különféle hiánybetegségek okozta vérszegénységtípusokat is meg szokták különböztetni.

        A hiány-anaemiák típusai:

        • Vashiány (hátterében számos ok állhat, pl. elégtelen vasbevitel, fokozott vasszükséglet, másodlagos vashiány, vastranszportzavar).
        • Vitaminhiány (leginkább a folsav, a B12-, B6- és C-vitamin hiánya okozza). Ezen belül a B12-vitamin és folsav hiányának is rengeteg kiváltó oka, alapbetegsége van).
        • Eritropoietin (EPO) hiány (oka lehet vesebetegség vagy daganat).
        • Egyéb hormon hiánya (pl. pajzsmirigyhormon, androgén hormonok).
        • Fehérje- vagy aminosavhiány.
        • Kombinált okkal rendelkező anaemiák (pl. krónikus vese- vagy májbetegség esetén, és más idült betegségeket kísérő anaemiák, melyekben összetett a vérszegénység oka).
        • Terhességgel járó vérszegénység, amely lehet a várandósság természetes velejárója és kóros állapot is.

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.02.10 17:03, Megjelenés: 2017.11.19 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        A férfi inkontinencia

        A férfi inkontinencia

        Cs. K., fordító

        Tévhit, hogy a vizelettartási probléma csupán a nőket érinti.

        A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

        A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb mennyiségben ezt a mikroelemet?

        A sápadtság lehetséges okai

        A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.

        A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak

        A Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével dolgoznak.

        A vérszegénység (anaemia) tünetei

        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és következményei viszont lehetnek súlyosak. Vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a vérszegénység gyanúja.

        Az agranulocitózis

        Agranulocitózis esetén a vérben keringő úgynevezett granulofil fehérvérsejtek száma csökken le, jellemzően immunfolyamat következtében, melyet bizonyos gyógyszerek szedése válthat ki.

        A Fanconi-vérszegénység (Fanconi-anaemia) tünetei és kezelése

        A Fanconi-anaemia ritka, öröklődő betegség. Az anaemia a csontvelő működésének egyre fokozódó defektusából adódik, emiatt ugyanis a vér sejtes összetevői (vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) az átlagosnál kisebb számban vannak jelen, vagy hiányozhatnak is.

        Vérszegénység gyermekkorban

        A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.

        Vérszegénység: Tünetek és kezelés

        Sápadtság, fáradtság, csökkenő teljesítmény: a tünetek mögött vérszegénység is állhat. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vörösvértestek vagy a vérfesték mennyisége kevesebb az optimális értéknél.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.