Mióma téma

A nők 12-14 éves koruktól közel 40 éven át havonta átlagosan 4-7 napig menstruálnak. Ha a menstruációk jóval hosszabbak vagy erősebbek a szokásosnál, az krónikus vérszegénységhez vezethet. A probléma okairól, kezelési lehetőségeiről dr. Hintalan Albert, nőgyógyász beszélt.

Amennyiben egy pár gyermeket szeretne, de nem sikerül a teherbeesés vagy a terhesség kihordása, akkor együtt érdemes felkeresni egy meddőségi központot, ahol alaposan kivizsgálják a meddőség okát mindkét fél részéről, és amennyiben szükséges, kezelik is azt. A női meddőség hátterében többek között mióma is állhat.

A miómák rendkívül eredményesen kezelhető, általában jóindulatú daganatok, az optimális terápiát minden esetben a beteg panaszainak, a miómák nagyságának, lokalizációjának és nem utolsósorban a páciens családtervezési szándékának megfelelően kell kiválasztani.

A legtöbb fogamzásgátló, elsősorban a hormonális módszerek a női ivarszerveken fejtik ki hatásukat, ezért ezen szerveket érintő elváltozások jelenléte esetén körültekintően kell megválasztani a lehetséges legjobb fogamzásgátló eszközt. A legtöbb daganatra a barrier módszerek nincsenek hatással, ezért ezek használata szinte minden esetben megfelelő lehet.

A miómák leggyakrabban 35 és 45 éves kor között kerülnek felfedezésre, de fiatalabb és idősebb korban is kialakulhatnak. Van-e összefüggés a méretük és az okozott panasz között? Milyen tényezők befolyásolják a növekedésüket?

A mióma jóindulatú, rendszerint ártalmatlan izomtumor, amely a méh izomszövetéből indul ki. Ha a méh belsejében alakul ki, fájdalmat és vérzészavarokat okozhat, illetve megakadályozhatja a terhesség kialakulását. Elhelyezkedhet a méh külső felszínén is, ekkor általában csak akkor okoz panaszokat, ha a mérete nagyon nagy.

A mióma a statisztikák szerint minden negyedik nőt érintő elváltozás. Vajon mi minden állhat a kialakulásának hátterében? Mik hajlamosíthatnak a mióma megjelenésére?

A mióma a női szervezetben kialakuló leggyakoribb tumorféleség: egyes statisztikák szerint a nők csaknem 25 százaléka érintett. A méhpolip szintén meglehetősen gyakori, sokakat érintő, jóindulatú elváltozás, a méhet bélelő nyálkahártya kóros túlburjánzása. Mik a legfőbb különbségek a két állapot között?

A Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban is alkalmazzák a miómaembolizációt. Az eljárás előnye, hogy nem annyira megterhelő a betegek számára, mint egy hagyományos műtét, gyorsabb a felépülés, kevesebb a mellékhatás, és nem kerül sor méheltávolításra.