A leggyakoribb kérdések az alvásparalízisről

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

Az alvási bénulás (más néven alvási paralízis vagy alvásparalízis) közvetlenül elalvás előtt vagy felébredéskor jelentkezik. Alvási bénulásról akkor beszélünk, amikor felébredés vagy elalvás közben az érintett személy nem tud mozogni vagy beszélni. Ez az állapot nagyon ijesztő lehet, de többségében ártalmatlan jelenség, és szerencsére a legtöbb ember életében csak egyszer-kétszer fordul elő.

Az alváskutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb esetben az alvási bénulás egyszerűen annak a jele, hogy teste nem zökkenőmentesen vált az alvás egyes szakaszai között.

Ha ön is tapasztalt már hasonlót, olvasson tovább, és tudjon meg minél többet az alvásparalízisről.

Mi is az az alvási bénulás?

Az alvási bénulás során tudatunknál vagyunk, mégis képtelenek vagyunk mozogni. Ez általában az ébrenlét és az alvás szakaszai közötti átmenet során fordul elő. Ezen átmenetek során előfordulhat, hogy néhány másodpercig vagy néhány percig az illető nem tud mozogni vagy beszélni. Néhányan mellkasi nyomást, vagy fulladásérzést is érezhetnek. Az alvási bénulás más alvászavarok tünete is lehet, leggyakrabban a narkolepsziát kísérheti. A narkolepszia röviden egy elsöprő alvási szükséglet, amelyet az agy alvásszabályozási képességének a problémája okoz.

Mi történik az alvási bénulás során?

Az alvási bénulás során a következőket érezheti:

  • ébren van, de nem tud mozogni, beszélni vagy kinyitni a szemét
  • úgy érezheti, mintha valaki a szobában lenne, mintha valami lenyomná
  • rémültnek érezheti magát

Ezek az érzések pedig több percig is eltarthatnak.

Mikor fordul elő általában az alvási bénulás?

Az alvási bénulás általában két alkalommal fordul elő. Ha elalvás közben következik be, azt hipnagógiás vagy predormitális alvási bénulásnak nevezik. Ha ez ébredés közben történik, azt hipnopompikus vagy posztdormitális alvási bénulásnak nevezik.

Mi történik a hipnagógiás alvási bénulás esetén?

Ahogy elalszunk, a testünk lassan ellazul, ezzel párhuzamosan általában egyre kevésbé vagyunk tudatunknál, így nem vesszük észre ezt a változást. Ha azonban tudatunknál maradunk, észlelhetjük, hogy nem tudunk mozogni vagy beszélni.

Mi történik a hipnopompikus alvásparalízis során?

Alvás közben váltakozik a REM (gyors szemmozgás) és a NREM (nem gyors szemmozgás) alvás. A REM- és NREM-alvás egy ciklusa körülbelül 90 percig tart. A NREM-alvás jelentkezik először, és a teljes alvásidő akár 75%-át is kiteheti. NREM-alvás közben a testünk ellazul és regenerálódik. A NREM végén az alvás REM-re vált. Gyors szemmozgás és álmok jelennek meg, de testünk többi része nagyon nyugodt marad. Az izmok "ki vannak kapcsolva" REM-alvás közben. Ha a REM-ciklus befejeződése előtt tudatunk „megébred”, észlelhetjük, hogy testünk még nem tud mozogni, vagy nem tudunk beszélni.

Kinél alakulhat ki alvási bénulás?

10 emberből akár négynél is előfordulhat alvási bénulás. Ezt a gyakori állapotot gyakran tinédzserkorban észlelik először. De bármilyen életkorban nemtől függetlenül előfordulhat, gyakran családi halmozódást is mutat.

Az alvási bénulás okai

Az alvási bénulás akkor következik be, amikor ébredés vagy elalvás közben nem tudja mozgatni az izmait. Ez azért van, mert a test „alvó üzemmódban” van, de az agya már aktív.

Az alvási bénulás pontos okai nem ismertek, de összefüggésbe hozhatóak a következőkkel:

Mit tehet az alvási bénulás megelőzése érdekében?

Az alvási szokások megváltoztatásával megelőzheti az alvási bénulást. Próbáljon meg rendszeresen napi 7-9 órát aludni. Ha lehet, minden este nagyjából ugyanabban az időben feküdjön le, és minden reggel ugyanabban az időben keljen fel. Rendszeresen mozogjon, de ne a lefekvés előtti 4 órában. Közvetlenül lefekvés előtt ne egyen sokat, ne dohányozzon, ne igyon alkoholt vagy koffeint. Ne aludjon hanyatt – a hanyatt alvás megnövelheti az alvási bénulás valószínűségét.

Forduljon háziorvoshoz, ha gyakran van alvásparalízise, és úgy érzi: nagyon ideges, vagy fél aludni, állandóan fáradt az alváshiány miatt, a tünetei ébren tartják éjszaka.

Gyakran feltett kérdések az alvási paralízissel kapcsolatban

Hogyan ér véget az alvásparalízis?

Egy epizód általában magától véget ér. Akkor is véget érhet, ha valaki megérinti önt, vagy beszél önhöz. Ha intenzív erőfeszítést tesz a mozgásra, az is véget vethet egy-egy epizódnak. Az alvási bénulás leggyakrabban az életben csak egyszer fordul elő.

Árthat-e az alvási bénulás?

Az alvási bénulás egy, mozgásra vagy beszédre való átmeneti képtelenség. Nem káros, és gyorsan el kell múlnia, de ijesztő lehet. Bárkit érinthet, de leggyakrabban fiatal felnőtteknél fordul elő. Keresse fel háziorvosát, ha rendszeresen alvásbénulást tapasztal!

Fel kell ébreszteni egy alvásbénult embert?

Biztonságos-e valakit felébreszteni az alvási bénulásból? Teljesen! Sőt, valószínűleg nagyon hálásak lesznek érte! Ha arra gyanakszik, hogy partnere épp alvási bénulást tapasztal, beszéljen hozzá, kopogtassa meg a vállát, érjen hozzá, vagy finoman rázza meg.

Mi történik, ha megérint valakit, aki alvásbénult?

A bénulási epizód néhány másodperctől csupán néhány percig tarthat, még ha az elszenvedőnek ez jóval hosszabbnak tűnik is. Általában az epizód magától véget ér, de ha valaki megérinti vagy beszél az alvásparalízisben szenvedőhöz, az is leállíthatja az epizódot.

Miért látnak egyesek ijesztő dolgokat alvási bénulás közben?

Az alvási bénulás epizódja során szerotonin szabadul fel az agyban, miközben az érintett a REM-fázisú alvásban marad. Ez hallucinációkat válthat ki, és aktiválhatja a félelemköröket az agyban.

Lehet-e alvási bénulásunk kétszer egymás után?

Az alvási bénulás legtöbbször csak egyszer fordul elő, és soha többé. De néhány embernél akár rendszeresen is előfordulhat, ilyenkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Tarthat órákig az alvási bénulás?

Az alvási bénulás akkor következik be, amikor az alvási ciklus a szakaszai között eltolódik. Amikor hirtelen felébred a REM-alvásból, bár az agya ébren van, de a teste továbbra is REM-üzemmódban van, és nem tud mozogni, amitől úgy érezheti, hogy megbénult. Az alvási paralízis epizódjai azonban csak néhány másodperctől 1-2 percig tartanak.

Milyen gyakori az alvási bénulás az emberek körében?

Az alvási bénulás egy gyakori állapot, amely a teljes lakosság körülbelül 7,6%-át érinti élete során.

Tudunk sikítani alvási bénulás közben?

Megpróbálhatunk sikítani, de nem fog menni. Egy izmot sem tudunk sajnos akaratlagosan megmozdítani az alvási paralízis epizódja alatt. Esetleg – amennyiben ezt sikerül akaratlagosan kivitelezni – sóhajtással próbálhatjuk jelezni partnerünknek, hogy éppen alvási bénulást élünk át, de ha ez nem megy tudatosan, ne erőltessük, mert a pánikszerű érzést fokozhatja. Ami viszont mindenképp hasznos lehet, az az, hogy megpróbálhatjuk tudatosítani magunkban, hogy a gyötrő állapot pillanatokon belül meg fog szűnni és másodperceken belül minden képességünk teljes birtokában felébredünk.

Sírhatunk-e az alvási bénulás során?

Egy alvási paralízis epizód után teljesen kimerültnek érezhetjük magunkat. Az élmény érzelmileg lehengerlő lehet, és néhány érintett zihálva vagy sírva ébredhet fel. Az ettől szendvedők néha más tünetekről is beszámolnak ilyenkor, például szapora szívverésről.

Hogyan diagnosztizálható az alvási bénulás?

Ha elalvás vagy felébredés után néhány másodpercig vagy percig nem tud mozogni vagy beszélni, akkor valószínűleg alvási bénulást tapasztalt. Gyakran nincs szükség ennek az állapotnak a kezelésére. Ám ha visszatérően jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulnia. A kivizsgálást a háziorvosa kezdheti meg, aki szükség esetén neurológushoz vagy alváslaborba utalhatja.

Szükség lehet a tünetek feljegyzésére, és néhány hétig alvásnapló vezetésére, illetve a családjában előforduló alvási problémák átbeszélésére.

Hogyan kezelik az alvási paralízist?

A legtöbb embernek nincs szüksége kezelésre az alvási bénulás miatt. Ha a tünetek hátterében bármilyen alapbetegség, például narkolepszia, szorongás, PTSD, egyéb mentális egészségügyi probléma stb. igazolódik, ezek kezelése segíthet a probléma megoldásában.

Az alvási szokások javítása szintén a legtöbb esetben eredményes: például minimum annak biztosítása, hogy minden éjszaka hat-nyolc órát aludjunk.

Sok esetben a pszichoterápia is hasznos lehet.

Gondoljunk arra, hogy a legtöbb esetben egyszeri esetről van szó, valószínűleg nem fog újra megismétlődni. Ha többször is előfordulna, fontos tudatosítani magunkban, hogy az alvásparalízises epizód mindig véget ér, legfeljebb 1-2 percen belül, ez enyhítheti az állapot megismétlődésétől való félelmünket.

Egyes esetekben antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása is hasznos lehet; ha azt az alvási ciklusok szabályozására írják fel, akkor az ilyen típusú gyógyszereket alacsonyabb dózisban kell szedni.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Testmozgás
Testmozgás

A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai.

Haspuffadás
Haspuffadás

Segíthetnek a probiotikumok?

WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Antalffy Katalin Anita
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.