• Az alvás és az alvási fázisok

        Szerző: Springmed - Dr. Zoller Rezső

        Az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. Szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk.

        Az alvás fázisai
        Alvásunk mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani, az agy EEG-vel történő vizsgálat közbeni működése alapján: beszélhetünk non-REM és REM alvásról. Az alvás fázisai

        Koncentrációs készségünk romlik, reakcióidőnk, amellyel pl. vezetés közben a veszélyes helyzeteket elhárítjuk, szintén romlik, nehezebben jutnak eszünkbe dolgok, és nehezebben is tanulunk új ismereteket. Súlyos alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet. Állatkísérletek kimutatták, hogy az alvás megakadályozása egy idő után halált okoz. Az alvás-ébrenlét ciklus illeszkedik a Föld forgásához kapcsolódó nappalok és éjszakák váltakozásához, ami az emberen kívül az állat- és növényvilágban is megfigyelhető valamilyen formában. Alvás alatt a külvilág ingereire csak korlátozottan reagálunk. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az alvás egy visszafordítható és kívülről megszakítható eszméletvesztéses állapot.

        Hirdetés

        Hogyan alszunk?

        Bár kívülről azt figyelhetjük meg, hogy egy jó alvó este lefekszik, és reggel felkel, akár anélkül, hogy ezalatt egyáltalán megmozdulna, valójában sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át. Egy cikluson belül megfigyelhetünk mély és felületes alvást, illetve álomalvást.

        Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb. A 1. ábra szemlélteti a normális alvásmenetet, amelyen láthatók az egyes alvásciklusok, illetve azokon belül az alvás mélységének változásai. Mély alvás alatt a szervezet lelassul. Ilyenkor csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet. Az emésztés is lassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak.

         

        Az alvás fázisai

        Az alvás kóros állapotai

        A disszomnia alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Sokszor azonban ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat. Az alvás kóros állapotai

        A hormonális rendszerben is változások figyelhetők meg. Alvás alatt megemelkedik többek között a növekedési hormon szintje, és egészséges emberben sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is. Az álom fázisra, azaz a REM-alvásra a változékonyság jellemző. Ekkor rosszabb a hőszabályozás, és légzésünk is valamivel szabálytalanabbá válhat. Ilyenkor észlelhetjük hálótársunk alvása közben, hogy időnként hangosabban és jobban „szuszog”, míg máskor halkabban, kisebb légvételekkel lélegzik.

        A vérnyomás ebben a stádiumban inkább nőhet, a pulzus a légzéshez hasonlóan kissé szabálytalanná válhat. Az izmok ilyenkor a legernyedtebbek, leglazábbak. Emiatt a horkolás és az esetleges légzéskimaradás is gyakran ekkor a legrosszabb az éjszaka alatt. (Ennek részletes leírása a későbbi fejezetekben található.) A REM-alvás alatt időnként, csukott szem mellett is, szemeink jobbra-balra gyorsan mozognak, mintha olvasnánk, vagy ide-oda tekintgetnénk.

        Mik azok az alvásstádiumok?

        Mennyi alvás szükséges?

        Az éjszakánként átlagosan hat-nyolc óráig tartó alvás jobb életminőséget eredményez. A megközelítőleg ennyit alvó emberek életminősége jobb, és kisebb valószínűséggel süllyednek depresszióba, mint azok, akik kevesebbet alszanak - olvasható egy aktuális tanulmányban. A kutatók ugyanakkor a kilenc óránál hosszabb alvást sem javasolják. Mennyi alvás szükséges?

        Az alvás folyamata az agy által kibocsátott elektromos hullámok alapján követhető. EEG, azaz elektorenkefalográf segítségével a koponya bőrére ragasztott, kisméretű elektródák által mérhetők az agyhullámok. Ez alapján elkülöníthető az ébrenlét, illetve az alvás mélységének megfelelően az alvásstádiumok:

        • szendergés (1. stádium)
        • felszínes alvás (2. stádium)
        • mély alvás (3. és 4. stádium), valamint
        • álomalvás, azaz a REM-alvás.

        Ébrenlétre a nagyobb frekvenciájú hullámok (alfa és béta hullámok), felszínes alvásra a lassabb hullámtevékenység (théta hullámok), míg mély alvásra az egészen lassú hullámtevékenység (delta hullámok) jellemzőek ÁBRA Mennyi alvásra van szükségem? Egyénileg eltérő az alvásigényünk.

        Az alvászavar és típusai

        Az alvás alapvető létszükséges a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódásához, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igen meghatározó. Elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. Az alvászavar és típusai

        Már nem igaz az a korábbi nézet, miszerint 8 óra alvás az ideális. Felnőttek esetében nagyszámú felmérés szerint egy európai átlagosan 6 és fél órát alszik éjszakánként, míg egy észak-amerikai 5 és fél órát. Ebből nyilvánvalóan az is kitűnik, hogy a társadalmi berendezkedés, a kultúra is meghatározza az alvási szokásokat.

        Az alvásigény széles keretek között mozoghat: van, akinek elég akár 4-5 óra is, míg másnak 8-9 óra alvás szükséges. Általánosságban igaz, hogy elegendő az alvás, ha az ember másnap kipihenten ébred, és jól bírja a nappali aktivitást. Az alvásigény nem állandó ugyanazon személy esetén sem. Betegség esetén például, amikor a szervezet gyulladásban van, vagy intenzívebb fizikai, érzelmi igénybevétel alkalmával (vizsgaidőszak, nagyobb projekt, új élethelyzetek) több alvásra van szükségünk.

        Dr. Zoller Rezső: Horkolás, légzéskimaradás - Alvási apnoe?

        A kiadvány fülszövege: "Az orvostudomány egyre összetettebbé válik, újabb és újabb kutatási területek nyílnak meg. Ennek egyik jó példája az alváskutatás (alvásmedicina) területe.
        A könyv ifjú szerzője Kanadában kezdett el az alvás alatti légzészavarokkal foglalkozni. Az ún. alvási apnoe tünetegyüttese (horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, nappali álmosság) számtalan veszélyre utalhat, melynek következtében  elalvásos munkahelyi és közlekedési balesetek történnek és hosszú távon a magas vérnyomás, szívinfarktus és stroke kialakulásának kockázata is emelkedik.
        Ma már kezelhetők az alvás alatti légzészavarok, amelynek segítségével megszűnik a nappali álmosság, javul a munkateljesítmény és csökkennek a hosszú távú veszélyek. A kivizsgálás alváscentrumokban zajlik és egy éjszakai mérés eredményeként kideríthető a baj.
        Mikor forduljunk alvásszakértő orvoshoz? Hogyan kezelhető a horkolás és légzéskimaradás? A könyv 120 kérdést és választ, valamint esettanulmányokat tartalmaz és ajánlott mindazok számára, akik kialvatlanságban és figyelemzavarban szenvednek. ."

        Kiadó: SpringMed Kiadó
        Felelős szerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
        Kiadói szerkesztő: Kiss Gergely
        Tipográfia és borítóterv: Németh János
        Tördelés: Sárközy Andrea
        Szerkesztőségi titkár: Angyal Éva
        Terjesztés: Végh Rita
        ISBN 978 615 5166 22 8
        ISSN 1787 1786
        2012
        Látogasson el a kiadó
        honlapjára és böngésszen a könyvek között

        www.springmed.hu

        Legutóbb frissült: 2017.03.12 20:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Testi betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám hátterében testi betegségek is állhatnak, cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk részletesen.

        Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Kényelmes ágy - Kiegyensúlyozott mindennapok

        Az egészséges élet alappillére a kielégítő alvás. Napjainkban egyre inkább hangsúlyos szerepet kap a megfelelő fekvőhely kialakítása. Ha belegondolunk, a napunk 24 órájából optimális esetben 8 órát alvással töltünk, ami az életünk egyharmadát jelenti.

        Okozhat-e betegségeket a kialvatlanság?

        Az alvás zavara nagyon gyakori probléma. Az európaiak kb. egyharmada elégedetlen az alvásával, az orvosi értelemben vett alvászavarok némelyike pedig a leggyakoribb 10 orvosi panasz közé tartozik. Mindnyájan saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó - de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen vagy esetleg veszélyes is?

        Az időjárás-érzékenység

        Időjárás-érzékenységről akkor beszélhetünk, ha az időjárás már valamilyen kialakult betegségre fejt ki negatív hatást, például ízületi porckopásra vagy reumára.

        Miért veszélyes az erős horkolás?

        Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban ezt a rendszert, vagyis az orrlégzést valami gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.