Gerincferdülés felnőttkorban – Mit jelent, és mit lehet tenni?

Mozgásszervi szakrendelésen nem ritka, hogy felnőttkorú pácienseknél diagnosztizálunk gerincferdülést. A felismerés gyakran meglepetésként éri az érintetteket, különösen akkor, ha korábban nem hallottak róla, vagy már gyerekkorukban elfeledték a diagnózist. Az eltérés legtöbbször enyhe, ennek ellenére foglalkozni kell az állapottal.

A felnőttkorban diagnosztizált gerincferdülés előzményei között két gyakori páciensút rajzolódik ki. Az egyik esetben gyermekkorban már ismert volt a ferdülés, talán kezelve is volt, de az évek során ez feledésbe merült és felnőttkorban most újra panaszokat okoz. A másik esetben a gerincferdülés korábban nem volt ismert, és a jelenlegi vizsgálat során derül ki először.

Ezek túlnyomórészt enyhe eltérések, jellemzően 0–20 fok közötti oldalirányú vagy rotációs görbületek. Mégis sokszor komoly szorongást vált ki az érintettekből a diagnózis, különösen akkor, ha nincs mögötte megfelelő tájékoztatás. Fontos tisztázni: felnőttkori gerincferdülés esetén a cél nem a teljes korrekció - erre ilyenkor általában már anatómiailag nincs is lehetőség -, hanem a funkcionális állapot stabilizálása.

Mi történik a gerinccel felnőttkorban?

Felnőttkorra a gerinc csontos szerkezete véglegesen kialakul. A csigolyák formája, az ízületi illeszkedések és a görbületek már nem változtathatók meg számottevően. Így ha jelen van egy enyhe ferdülés, annak anatómiai alapja nem „kiegyenesíthető”. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne jelentősen javítani az állapoton – sőt, elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk vele.

A gerincferdülés hosszú távon statikai egyensúlyvesztést okozhat. A görbületek átmeneti szakaszain – ahol a gerinc vonala irányt vált – a biomechanikai terhelés megnő. Ezeken a pontokon a csigolyák és az őket összekötő szalagok fokozott nyíró- és kompressziós erőknek vannak kitéve. Ennek következménye lehet az állandósuló hátfájás, izomfeszülés, vagy súlyosabb esetben porckopásos elváltozások kialakulása.

Időskorban, különösen csontritkulás fennállása esetén, a túlterhelt átmeneti csigolyákban nagyobb a kockázata a kompressziós töréseknek, ami jelentős funkciócsökkenést okozhat.

Miért fontos az izomzat szerepe?

A gerinc stabilitásáért nem csak a csontos struktúrák felelősek, hanem legalább ennyire a gerincet körülvevő izomzat. Egy enyhén megdőlt gerinc úgy működik, mint a pisai ferde toronyhoz: megdől egy kicsit, és onnantól kezdve húzza a gravitáció. Emberként némi előnyben vagyunk az említett toronnyal szemben: vannak izmaink, amik aktív támasztást tudnak adni. Ezt az alátámasztást a mély hátizmok, a hasizmok és a csípő körüli stabilizáló izmok biztosítják.

A megfelelő izomerő és testtartás-érzékelés kialakítása nem csupán a panaszok enyhítését szolgálja, hanem a ferdülés további fokozódásának megelőzését is. Ehhez elengedhetetlen a célzott, személyre szabott mozgásterápia, amelynek célja:

• a testtartási kontroll fejlesztése,
• a törzs- és medencekörüli izmok megerősítése,
• a gerinc passzív struktúráinak tehermentesítése.

A gyógytornász vagy mozgásterapeuta vezetésével végzett munka során a páciens megtanulja érzékelni és korrigálni a gerinc helyzetét, majd ebben a korrekciós helyzetben erősíti az izomzatot. Ezután a cél a rendszeres, fenntartó jellegű izomerősítés beépítése a mindennapokba, akár edzés minőségben.

Hosszú távú gondolkodás – Életmód szintű megközelítés

Az izomépítés életkorral egyre nehezebbé válik, miközben az izomtömeg természetes csökkenése (szarkopénia) fokozódik. Emiatt az izomerő és izomtömeg megtartása nem csupán a gerinc szempontjából fontos, hanem általános egészségi állapotunk, mozgásképességünk és életminőségünk megőrzéséhez is alapvető.

Ez a fajta mozgásterápia nem kampányszerű kezelést, hanem hosszú távú elköteleződést igényel. A gerincferdülés – ha egyszer kialakult – nem szüntethető meg teljesen, de rendszeres mozgással stabil, fájdalommentes, aktív életet lehet élni vele.

A gerinc épsége és működése meghatározza a mindennapi életminőséget. Éppen ezért a gerincferdülés felismerése nem ijesztő ítélet, hanem lehetőség arra, hogy tudatosan tegyünk a mozgásszervi egészségünk megőrzéséért – most és a jövőben is.

Szerző: Dr. Bajzik Éva mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta - Fontanus Egészségközpont
Bemutatkozás, rendeléssel kapcsolatos információk