Reaktív arthritis és Reiter-szindróma

szerző: Dr. Soltész Annamária, általános orvos - WEBBeteg
frissítve:

A reaktív arthritis egy ízületi gyulladásos megbetegedés. Bármely életkorban előfordulhat, de általában fiatal férfiakban alakul ki. Rendszerint valamilyen gyomor-bélrendszeri, légúti, húgyúti vagy nemi úton terjedő fertőzés - gonorrhoea, chlamydia, salmonella, shigella, yersinia - után lép fel a betegség.

Reaktív arthritis esetén az első napokban hőemelkedés, láz, kisebb testsúlyvesztés jelentkezhet, jellemző esetben a fertőzés helyétől függően hasmenés, felső légúti hurut van jelen. Ezt napokkal, hetekkel később követi a kórkép fő tünete, az ízületi gyulladás (arthritis), mely főleg a nagyobb ízületeket, bokát, térdet, keresztcsonti ízületet, ritkábban a kéz- és lábujjakat érinti, többnyire csak az egyik oldalon. A gyulladt ízület fájdalmas, duzzadt, nehezen mozgatható, felette a bőr piros, meleg tapintatú.

A betegek mintegy harmadánál nem csupán ízületi gyulladás lép fel fő tünetként, hanem a húgycső gyulladása (urethritis) és kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) is kialakul. Ekkor a betegséget Reiter-szindrómának nevezzük, a három fő tünetet pedig Reiter-triásznak. A Reiter-kórt kísérhetik még aftaszerű, szájüregi elváltozások, a férfiak nemi szervén fellépő fekélyek (balanitis circinata), és a tenyér-, illetve talpbőr megvastagodása, megkeményedése (keratoderma blenorrhagicum) is.

Igaz csak ritkán, de a belső szervek is érintettek lehetnek a betegség során. Létrejöhet például a szívizomzat, vagy a mellhártya gyulladása is. Ha a keresztcsonti ízület érintett, akkor erős deréktáji fájdalom jelentkezik. Az Achilles-ín gyulladása sarokfájdalmat okoz.

Reiter-szindróma: jellemző a talpbőr megvastagodása
Reiter-szindróma talpbőr

Az ízületi gyulladás normális esetben néhány hónap, fél év alatt nyomtalanul meggyógyul. Súlyosabb esetben viszont - igaz csupán enyhébb formában - évekig fennáll, vagy többször kiújul. Az arthritis, ízületi gyulladás okozta panaszok jelentkezésekor, általában már nincs hasmenés, légúti hurut, húgycső-váladékozás. Az is előfordulhat azonban, hogy a gyomor-bélrendszeri, illetve húgyúti fertőzés továbbra is fennáll, sőt felfelé terjed, a húgyhólyag, a prosztata, a méhnyak, vagy a petefészkek gyulladását okozva.

Laboratóriumi jellegzetességek, diagnosztika

A vérsejtsüllyedés és a CRP-szint (C-reaktív-protein-szint) kezdetben nagyon megemelkedik, enyhe vérszegénység is felléphet. Néha a kórokozó ellen a szervezet által termelt antitest is kimutatható a vérből. A vizeletben gyakran genny található.

A betegség diagnózisához a laborvizsgálatokon kívül, hozzátartozik a kórokozók kimutatása is a bélrendszerből vagy a húgyutakból, mely azonban gyakran nem lehetséges a fertőzés gyógyulása miatt.

Nagyon fontos minden olyan kórkép kizárása - rheumatoid arthritis, Bechterew-kór, Lyme-kór -, melyek a reaktív arthritishez hasonló tünetekkel, elsősorban ízületi gyulladással járnak. A diagnózis egyik alappillére, a beteg alapos vizsgálata és kikérdezése, például hogy volt-e a páciensnek az ízületi fájdalom fellépte előtt néhány héttel húgyúti- vagy bélfertőzése, torokgyulladása.

Korai esetben, a képalkotó eljárások (röntgen, CT, MR, ultrahang) nem sokat segítenek a diagnózis felállításában. Ha az arthritis állandósul, akkor röntgenfelvételen hónapokkal később apró elváltozások (exostosis/csontkinövés, periostitis/csonthártyagyulladás, csontkimaródás) láthatók.

Hogyan kezelhető a betegség?

A reaktív arthritis korai stádiumában, erős hatású gyulladásgátló készítményeket kap a beteg. Ha túl sok folyadék gyűlt fel az ízület üregében, azt le kell szívni és szükség esetén szteroidot bejutatni.

A hűsítő, hidegvizes borogatás, pakolás és az ágynyugalom sokat javíthatnak a beteg állapotán. A betegség tünetei (láz, fájdalom, ízületi duzzanat) általában pár hét alatt jelentősen csökkennek, a teljes gyógyulás 3-6 hónap múlva várható. Igen súlyos, több ízületet is érintő gyulladásnál szteroid szedésére is szükség lehet.

Régóta fennálló, nehezen gyógyuló esetben, a gyulladásgátló szerek hosszan tartó alkalmazására kényszerül a páciens. A gyógyszeres kezelés ellenére sem gyógyuló arthritis, műtéti beavatkozást (synovectomia/az ízületi tok eltávolítása) is szükségessé tehet.

Ha az arthritis jelentkezésekor még vannak gyomor-bélrendszeri, vagy húgyúti fertőzésre utaló tünetek, akkor antibiotikum adása is indokolt.

Nagyon fontos a gyógytorna, melynek rendszeres alkalmazásával az ízület elmerevedése és az izmok elgyengülése elkerülhető. Hasznos lehet továbbá a gyógyfürdő, masszázs és iszappakolás is. Ha Reiter-triász van jelen, akkor a gyógyulás lassabb, a kimenetel kedvezőtlenebb, maradványtünetekre kell számítani.

Dr. Soltész Annamária, általános orvos Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos

Cikkajánló

Hányás hányinger nélkül
Hányás hányinger nélkül

Mikor jelentkezhet?

Hasi zsírréteg
Hasi zsírréteg

Sokan nem ismerik fel a veszélyeit.

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, Dr. Ujj Zsófia Ágnes
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus és Dr. Lesznyák Judit

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szilágyi Annamária

Dr. Szilágyi Annamária

Ortopéd sebész, háziorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus

Budapest