A fertőzéses eredetű ízületi gyulladásról

Dr. Szamosi Szilvia
szerző: Dr. Szamosi Szilvia és Dr. Szabó Zsuzsanna - WEBBeteg
frissítve:

Azt a típusú ízületi gyulladást, amelyet az ízületbe kerülő kórokozók okoznak, fertőzéses eredetű ízületi gyulladásnak (infekt arthritis, más néven szeptikus arthritis) nevezzük. Több típusú baktérium okozhatja, amelyek az ízületbe a vérárammal vagy direkt módon (pl. ízületi műtét, ízületbe adott injekció vagy ízületközeli sérülés útján) kerülhetnek be.

A kórokozók a legtöbb esetben véráram útján kerülnek az ízületbe egy gócból olyankor, ha gyengült a szervezet védekezőképessége. Ilyen hajlamosító tényezők lehetnek a cukorbetegség, veseelégtelenség, krónikus májbetegség, alkoholizmus, vagy immunszuppresszív gyógyszerek (pl. szteroid) szedése. A baktériumok bejuthatnak a fertőzött bőrön vagy nyílt sérülésen keresztül is.

Hogyan néz ki egy fertőzött ízület, milyen panaszok jelentkeznek?

Rendszerint hirtelen kialakuló, destruktív gyulladásról van szó, mely általában csak egy ízületet érint.

A kialakult állapot mindenképpen sürgősségi ellátást igényel, de gyakran életveszélyes állapotot is jelent.

Típusos formájában heveny monarthritis (egy ízületet érintő gyulladás) jelentkezik, ami nyugalomban is erős fájdalmat okoz. Az ízület duzzadt, vörös, és rendszerint igen fájdalmas. A tünetek kis mozgásra is igen hevesen fokozódnak, mozgásbeszűkülés, kényszertartás, synovitis (kötőszövetes gyulladás az ízületen belül), láz, hidegrázás jellemzi. Általában súlyos szisztémás fertőzés tüneteit is észleljük. A folyamat leggyakrabban a térd és a csípő monarthritise formájában jelentkezik, de más – főleg nagy – ízületekben, illetve poliarticularis, vagyis több ízületet egy időben érintő gyulladás formájában is megjelenhet, ilyenkor bármelyik ízületet érintheti, de főleg a nagyízületeket (csípő, térd). A fertőzés egyik ízületről a másikra a véraárammal tud átterjedni. Elhúzódó, több hétig, akár egy hónapig is tarthat.

Minden akut monoarthritisnél, vagy krónikus arthritisben szenvedő beteg arthritisének lázzal kísért fellobbanásakor első lépés bármilyen infekció kizárása. Igen fájdalmas, pirosan elszíneződött arthritist csak néhány kórkép okoz. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy az orvos mintát nyerjen az ízületi folyadékból, mely legtöbbször zavaros, gennyes. Ezt ízületi punkciónak nevezzük, melynek haladéktalan elvégzése, és az esetleges kórokozó kimutatása alapvető. Az ízületi folyadékot mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá, illetve baktériumtenyésztésre is van lehetőség.

Jellegzetesek még a laboratóriumi eltérések, gyorsult vérsüllyedés, magas gyulladásos fehérjeszint (CRP). Magas a fehérvérsejtszám.

Nagyon fontos, hogy a legkisebb gyanú esetén is minél hamarabb orvoshoz forduljunk, ha a fenti tünetek jelen vannak!

Rizikófaktorok, okok és teendők

A fertőzött ízületi gyulladás kialakulásának rizikófaktorai között rheumatoid arhtritis, ízületi protézis jelenléte, más okból korábban károsodott ízület (kristály arthropathia, trauma, arthritis), időskor, immunhiányos, immunszupprimált állapot, szteroid- vagy immunszuppressziv terápia szerepel.

A fertőzést kiválthatja direkt beavatkozás, pl. intraarticularis – ízületbe adott – injekció, vagy műtét, sérülés is. De a fertőzés forrása lehet a véráramból odakerült kórokozó is (hematogén szórás), bőrhorzsolás-sebzés, illetve ráterjedhet ízületkörnyéki fertőzés is az ízületre (pl. osteomyelitis). A leggyakoribb kórokozó a Staphylococcus aureus, emellett Streptococcus pyogenes és egyéb Gram-negatív kórokozók (E. coli, Salmonella, Pseudomonas), illetve Neisherria gonorrhoeae fordul még elő.

Ezért gyanú esetén mondhatni kötelező az azonnali ízületi punkció (arthrocentesis) és a folyadékból végzett leoltás, illetve Gram-festés elvégzése. Emellett szükséges többszörös haemocultura (vér vizsgálata mikrobiológiailag), valamint minden lehetséges gócból a leoltás elvégzése, és a kiváltó tényező keresése, valamint az esetleges fertőzőforrás szanálása is mindenképpen.

Kezelése

Alapvető a korai (hosszabb ideig, 3-4 hétig tartó) antibiotikus kezelés. Fájdalomcsillapítás, az ízület sínezése, illetve gyulladáscsökkentő szerek adása jön még szóba. Alapvető a rendszeres kontroll, utánkövetés is.

Már a folyamat javulásakor meg kell kezdeni az ízület mozgatását. A nyílt sebészi drenálást („becsövezést”), ha szükséges, időben el kell végezni. (Ez különösen csípőízületi folyamat esetében lehet sürgős és indokolt.)

Atípusos esetek

A típusos infekt arthritis mellett van jónéhány atípusos eset, ahol mind a klinikai tünetek, mind a kezelés a fentiektől eltérhet.

Ilyen a Gonococcus által okozott arthritis, mely lehet polyarthritis is, nemcsak monoarthritis. Gennyes hólyagcsák (pustulovesicularis laesiók) vannak jelen, és gyakori az ízületen belüli inak gyulladása (tenosynovitis).

A tuberculotikus arthritis jellemzően krónikus monarthritis. Gyakran nincs nyilvánvaló tüdőérintettség, vagy definíció szerinti tbc jelen.

De akár gomba is okozhat fertőzött ízületi gyulladást, amely egy többnyire krónikus, monoarticularis betegség.

Fontos kiemelni, hogy a protetizált ízület infekciója évekkel a műtét után is felléphet, illetve hogy a reumatoid arthritisben szenvedő betegek különösen érzékenyek a fertőzött ízületi gyulladás kialakulására.

Mint láthattuk a csontvelőgyulladás is ráterjedhet a környéki ízület(ek)re, nézzük meg kicsit részletesebben ezt a betegséget is:

Csontvelőgyulladás (osteomyelitis)

Mint láthattuk a csontvelőgyulladás is ráterjedhet a környéki ízületre. Kialakulása leggyakoribb gyermekekben, cukorbeteg vagy leromlott állapotú embereken. Főként a csigolyákban, láb csontjaiban, vagy műtött területeken fordul elő. A csontok fertőzése létrejöhet a véráram útján, fertőzött bőr alatti szövetekből, csonttörések vagy protézisek területéről.

Milyen tünetek alapján gondolhatunk osteomyelitisre?

Általános tünetek, láz, gyengeség, fogyás kísérhetik. Ezek mellett helyileg nyomásérzékenység, melegség, duzzanat alakul ki, a bőr bepirosodik felette. Csigolyák fertőzése esetén körülírt háti fájdalom jellemző. A fertőzéses eredetű ízületi gyulladással megegyező laboratóriumi eltérések itt is jelen lehetnek. A röntgenvizsgálat csak előrehaladott esetekben mutat eltérést, általában 3-4 hét eltelte után. CT-vizsgálat és izotópos vizsgálat lehet még segítségünkre.

A csontvelőgyulladás kezelése

Itt is elsődleges a mintavétel, a baktérium tenyésztése. Az antibiotikumot ebben az esetben is vénásan kell adagolni kórházi körülmények között. Sebészi feltárásra lehet szükség, ha a folyamat nagy kiterjedésű.

Dr. Szamosi Szilvia, reumatológusDr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus és Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom: Dr. Czirják László: Reumatológia, PTE, 2010.

Cikkajánló

Kobalt
Kobalt

Milyen szerepet tölt be a szervezetben?

Szédülés felálláskor
Szédülés felálláskor

Sokak számára ismerős lehet az érzés.

WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Szimuly Sándor, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.